A PTE legfiatalabb karja a Gyógyszerésztudományi kar. A Rókus úti épülettömbben beszélgettünk Perjési Pál dékánnal a kar létrejöttéről, jelenéről, s a közeljövőben megkezdődő bővítési folyamatról. A több mint háromszáz hallgatót több nyelven oktató kar képzési struktúrájában kiemelt fontosságú a gyógyszerészi kémiai, gyógyszerhatástani, biofarmáciai, gyógyszertechnológiai, farmakognóziai, gyógyszerterápiás és gyógyszerészeti-gazdaságtani ismeretek oktatása.
Perjési Pál a Gyógyszerésztudományi kar dékánja, kutatóként a növényi flavonoidok közé tartozó kalkonok és szintetikus analógjainak szerkezetével, szervezeten belül és szervezeten kívül lejátszódó reakcióinak vizsgálatával, illetve a sejtciklusra gyakorolt hatásával foglalkozik. Másik fő szakterülete a gyógyszervegyületek vékonybélből történő felszívódásának, illetve a vékonybélben történő kémiai átalakulásainak (metabolizmusának) vizsgálata.
Mihez lehet kezdeni egy gyógyszerésztudományi karon szerzett diplomával?
Aki gyógyszerészhallgatónak jelentkezik, az végzés után három fő területen helyezkedhet el. Közforgalmi ellátásban, a hallgatóink legnagyobb hányada ezen a területen dolgozik. A második szegmens az intézeti gyógyszertárakban, kórházi gyógyszertárak elhelyezkedő kollegáink képzik. A harmadik pedig az iparban dolgozik. És természetesen kutató is lehet.
Miért kellett önállósodni a Gyógyszerésztudományi karnak, hiszen régóta szakként működött az AOK belül?
Egyszerűen meg tudom válaszolni a kérdést: folyamatos versenyhátrányban voltunk a társkarokkal szemben. Minden más egyetemen, ahol gyógyszerészképzés folyik, ott kari keretek között működnek és előnyöket élvezhettek akár a pályázatokon, akár a hallgatókra gyakorolt vonzerőben is. Eddig arra a kérdésre kellett mindig válaszolnunk, hogy miért szakként működünk, miért nem karként? Az egyetemet belülről nem ismerők számára ez azt sugallhatta, hogy itt nem olyan magas színvonalú az oktatás. Előbb-utóbb szembesültek vele, hogy mégiscsak az. A potenciális hallgatók szülei sem értették. Mindig magyarázkodásra szorultunk a szakmai fórumokon. A végzett gyógyszerészeink képzettsége a visszajelzések alapján az átlagosnál jóval magasabb.
Milyen hosszú folyamat volt az önállósodás?
Hosszú. 2000 januárjában kaptuk meg a szakalapításai engedélyt. A szakindítást még a POTE időszakában kezdtük el. Pótfelvételit hirdettünk, és szeptemberben elindult a képzés. Három szakintézet alakult: a Gyógyszertechnológiai, a Gyógyszerészeti és a Gyógyszerészi kémiai. A szak alapítója Szolcsányi János volt, már ő is abban gondolkodott, hogy ez a szak, amilyen rövid időn belül lehetséges, karrá kell, hogy fejlődjön, mert a szakként való működés, lépéshátrányt jelent. Ezért minden új intézet, amely időközben a gyógyszerészképzés céljából megalakult, eredetileg is azzal a céllal jött létre, hogy amikor önálló karrá fejlődünk, akkor az a megalakuló Gyógyszerésztudományi Karhoz kerül majd. Sorra alakultak meg az új intézetek. Amire az intézetek személyi álmonya, infrastruktúrája elérte a karrá válás szintjét, akkor nyújtottuk be a karrá válási kérelmet.
Ön Szegeden végzett, ott Szent-Györgyi Albertre lehet hivatkozni, mint szaktekintélyre. Pécsett kik jelentik a hivatkozási alapot?
Szegedről hallgatóként Pécsre farmako-botanikai gyakorlatra jártunk, mert itt az Alföldtől elértő, gyógynövényekben gazdag a fauna. Az itt élő gyógyszerészek közül többen – így például Szabó László professzor – gyógynövénykutatással foglalkoztak. Akkor még voltak ún. gyógyszertári központok és itt Pécsen Szabó professzor úr egy növényi teákat előállító és vizsgáló laboratóriumot is létesített.
Számomra – szegedi gyógyszerészhallgatóként - Pécs specialitását a gyógynövények ismerete jelentette.
A szak megalapításakor a legerősebb szakmai területet a farmakológia volt és még mindig az. Szolcsányi János professzor a szak alapítója a PTE világszerte ismert és elismert farmakológus kutatója. Induláskor ő tudta maga köré gyűjteni a képzéshez szükséges szakembereket és tudott elindulni az egyetemi képzés. Ugyancsak a pécsi képzés specialitása, hogy a Gyógyszerészeti intézet szoros kapcsolatban áll az Egyetemi Gyógyszertárral. Ez a szakmai kapcsolat is a pécsi képzés egyik erősége. Így közvetlen kapcsolat alakult ki az oktatás és a klinikai gyógyszerészet gyakorlata között.
Mi tartott 16 évig? A bürokrácia vagy az organikus építkezés?
Ez eddig tart. Hogy rögtön karként működhessen valaki, ahhoz nagyon szerencsés csillagzat alatt kell születni. Infrastruktúra kell, és minőségi oktatók. A karalapításnak éppúgy megvan a maga feltételrendszere, mint a szakalapításnak. Mindkét területen kiemelt szerepet kap az oktatók minősítése. Ez a szaktudás mércéje. AZ oktatók szakmaisága is fontos. Azt legegyszerűbben úgy számszerűsíthetjük, ha megkérdezzük, hogy az oktatók hány százaléka gyógyszerész-végzettségű.
Hány százalék a karnak gyógyszerész-végzettségű?
Ez egy problémánk, kevesebb, mint szeretnénk. De erre a kérdésre tudom megadni a választ arra, hogy mi tartott ilyen sokáig. Gyógyszerész-szakemberek kellenek a képzéshez, de egy olyan egyetemen ahol nem folyik gyógyszerészképzés általában nem túl sokan dolgoznak gyógyszerész szakképzettséggel. Aki gyógyszerész és egyetemi pályára szeretne menni, az leggyakrabban oda megy, ahol gyógyszerészképzés is van.
Akkor ez kicsit olyan volt, mint a „22-es csapdája”.
Igen. A PTE-n kevés minősített gyógyszerész dolgozott, még ma sem elég. Az induláskor megalapított három intézetünket megfelelő szakemberekkel nehéz volt ellátni. Három intézet léte nem elegendő egy kar létrehozásához. Ahhoz az adott tudományterület lehető legnagyobb területét lefedő intézményi struktúra kell. Egy ilyen intézményi struktúra kialakítása többek között pénzkérdés. Ezért haladtunk lépésről lépésre. Először meg kellett erősíteni az induláskor meglapított intézeteket. Fel kellett szerelni eszközökkel, műszerekkel – ez egy meglehetősen drága műfaj. A három szakintézetünket megfelelő kondícióba hoztuk, hogy létrejöjjön a megfelelő oktatási, kutatási felület és a szakembergárda, aki az oktatás mellett a kutatást is tovább tudta vinni.
Mekkora létszámmal dolgoztak kezdetben, s mennyivel?
Induláskor – amint említettem – három szakintézet alakult. A képzés nagyobb hányadát az AOK és a TTK már korábban működő intézetei vállalták. Ahhoz, hogy karrá váljunk, nemcsak a három intézetre volt szükség. A továbblépés egyik szűk keresztmetszetét az ÁOK résztvevő intézeteinek laboratóriumi befogadóképessége volt. Ez az oktatói létszám szűkösségét is jelentette. Időközben megindult az angol nyelvű gyógyszerészképzés is. A hallgatói létszám növelésének egy fizikai korlátával szembesültünk. ÁOK dékáni vezetésével egyeztettük fejlesztési terveinket. Az ÁOK támogatása nélkül nem jutottunk volna el a szaktól a karrá válásig.
Kiket illene megemlíteni a kar alapítása körül?
Amikor Szolcsányi János professzor úr megkapta a felkérést az akkori POTE rektorától a szakalapításhoz, elsőként Botz professzor úrhoz, mint az Egyetemi gyógyszertár vezetőjéhez fordult. Ezt követően bővült az a kör, akik részt vettek az akkreditációs anyag összeállításában, illetve akik közül többen az újonnan megalakuló szakintézetek vezetőivé váltak.
Tanítanak külföldi diákokat is. Nemzetközi szempontból hová sorolható a pécsi kar?
Az idegennyelvű orvosképzés több mint harminc éve indult a mai Általános Orvostudományi Karon. Emlékszem, amikor megindult, akkor rövid időn belül az ÁOK oktatói felismerték az idegennyelvű képzés számos előnyét. Nem az anyagi oldalt tekintve elsősorban, megismerkedtünk az angolszász oktatási kultúra tankönyveivel és oktatási módszereivel. A kovalens kötés mindenütt ugyanaz, de az oktatás módszertana különböző lehet. Az egyes diszciplínák oktatásában a fontosabb, kevésbé fontosabb részek megítélése és aránya eltérő lehet. Az angolszász tankönyvek meglehetősen nagy piacon értékesülnek, ezért a verseny is nagyobb ezen a téren; lehetőség van minőségibb képekkel, grafikákkal elkészíteni őket. Megismertünk egy új szaknyelvet, mert az angol nyelv ismerete önmagában még nem elégséges az egyes tantárgyak oktatásához. Spontán ösztönzőrendszer indult el napi számonkéréssel, mert a hallgatók naponta kérdeztek, s nekünk válaszolnunk kellett. Nem volt elegendő ehhez a tankönyvi tudás. Ennek az akkor megindult folyamatnak most látja hasznát az egyetem. Intenzívebbé vált az egyetemi nyelvtanítás, mert konkrét célja és hasznosítási lehetősége is volt már.
Jelenleg 150 külföldi hallgatónk van és 170 magyar.
Mennyire tekintik a jelenlegi működési helyüket átmenetinek?
Amikor megkaptuk ezt az épületet nagyon örültünk neki, de ez az épület eléggé elhanyagolt volt. Sokáig vegyipari szakközépiskola volt, s a beköltözés előtti évtizedben már nem nagyon újították fel. Sok-sok munkával valamivel barátságosabbá tudtuk tenni az épületet, de az elmaradás még mindig igen tekintélyes.
Az udvaron is láttam egy kis kertet.
Gyógynövénykertünk van. Magyarországon nincs másik gyógyszerész kar, amelynek önálló gyógynövénykertje lenne. A hallgatóink és az oktatóink közösen alakították ki.
Mikorra tervezik a végleges helyre költözést?
Most már itthon érezzük magunkat, a komfortfokozaton azért lehetne még mit javítani. A Modern Városok program keretében nagyszabású fejlesztések valósulnak meg a városban és az egyetemen, ebből egy rész a Rókus utcai tömbre is jutott. A jövő év folyamán szinte minden intézetünk egy új oktató laboratóriummal fog bővülni, ez elengedhetetlen feltétele a további fejlődésünknek.
Hány új hallgatót vállaltak?
Az egyetem a hallgatói létszám megduplázását vállalta, mi is a jelenlegi 150 külföldi hallgató duplázását vállaltuk. Kapunk új oktatólaboratóriumokat, új oktató helységeket, irodákat és természetesen új státuszokat is. A mellettünk lévő épület másfél-két éven belül kiürül, oda is be tudunk költözni. Az épület északi felében a Szigeti úti tömbből költöznek ide a kari intézetek, a déli részén új oktató- és szemináriumi termek épülnek majd. Mi leszünk a gazdája, de ezeket az oktatási felületeket közösen fogjuk használni a BTK-val – mert a Rókus utca épülettömb harmadik épületében továbbra is ott maradnak a bölcsészek, így a kihasználtság is nő.
Mindenki többet szeretett volna kapni a Modern városok program keretéből, mi is, de így is jelentősen fog a kar bővülni. A programunkban megfogalmazott képzésfejlesztési tervek megvalósulásából származó többlet bevételeinkből megvalósíthatjuk azokat a terveinket, amik a mostani keretbe nem fértek bele. Nem tudom, hogy ilyen nagyméretű fejlesztés mikor történt utoljára a PTE életében. Kezdetben mindenki nagyot álmodott, amiből visszalépni csak kissé keserű szájízzel lehet; de mégis azt mondom, hogy nagyon nagy lehetőséget kaptunk. Élnünk kell vele.
Projektek a Gyógyszerésztudományi Karon
Még az ÁOK-s éveinkben indult Szolcsányi János egyik kutatási projektje, amelyiknek egyik terméke egy kapszaicin tartalmú tabletta szabadalmaztatása volt. A kapszaicin sokrétű hatással bír, és ha együtt szedik nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentőkkel, akkor megakadályozza ezeknek a gyógyszereknek egyik gyakori mellékhatását, a gyomornyálkahártya károsodását. A korábbi évtizedek kutatásai alapján – Szolcsányi és Mózsik professzor kutatásai alapján – a fejlesztés eljutott a klinikai fázis szakaszáig. Magyarországon nem történt egyetemi indíttatásból hasonló gyógyszerfejlesztés. A programban a Pannonpharma gyógyszergyár is részt vett. Bíztatóak az eredmények, de innentől kezdve jóval drágább a fejlesztés. Úgy gondolom azonban, hogy már az eddigi eredmény is jelentős sikernek számít. A fejlesztés preklinikai fázisában a Gyógyszerészi Kémiai Intézet is nagy feladatot vállalt; a toxikológiai vizsgálatok kinetikai mérésinek elvégzésére egy vizsgálólaboratórium kialakítása történt meg az intézetben. Idén tavasszal fogadtak el egy GINOP pályázatot, aminek keretében egy modern analitikai módszerrel bővül az intézet, így tovább tudjuk folytatni a korábbi vizsgálatokat.
A Gyógyszertechnológiai Intézet a szilárd gyógyszerformák kisméretben történő gyártásfejlesztésére alkalmas gyógyszertechnológiai laboratóriumot fog kapni a jövő év tavaszán. Így a kari indíttatású gyógyszerfejlesztések nagyobb lehetőséghez jutnak. A gyógyszerformák vizsgálata közvetlenül összekapcsolható a gyakorlati alkalmazással. A másik nagy feladat a klinikai vizsgálatok koordinálása. Ezt egy Egyetemi Gyógyszertáron belüli iroda koordinálja, de a kar szakmaiságát ez is emeli. A Biotechnlógiai Tanszék, a Biológiai Tanszék és a Gyógyszerhatástani Tanszék is rendelkezik számos olyan kutatásfejlesztési programmal, amelyek mentén komoly sikerek várhatók. Mindhárom tanszék a leggyorsabban fejlődő tudományos területen dolgozik.
