Az Interdiszciplináris Fogyasztás Szimpóziumot harmadszor rendezte meg a PTE KTK Marketing és Turizmus Intézete. Az eseményt idén november 22-én tartották a Halasy-Nagy József Aulában. A szimpóziumot Zeller Gyula alapító professzor emlékének ajánlották.
Dr. Orosdy Béla (címzetes egyetemi tanár, PTE KTK MTI) és Dr. Törőcsik Mária (egyetemi tanár, PTE KTK MTI) köszöntötte az egybegyűlteket. A fogyasztáskutatás aktuális kérdéseiről beszélt dr. Kozák Ákos, a GfK Hungária vezetője. Előadásából kiderült: a ma a fogyasztásról szóló szociológiai kutatások elveszítették a fősodort, leginkább partikuláris témákkal foglalkoznak. Az '50-es évektől a kutatók a folyamatok működésének megértéséről már másra helyezik a hangsúlyt. Ekkor kezdtek el motivációkutatással foglalkozni, a '60-as évektől úsznak be eszköztárukba a mára már megszokottá vált kvalitatív eszközök, és ekkor alakult ki az életstílus-koncepció.
Napjainkra új életstílusok jelennek meg, a globális gazdasági kultúra jellemző, így a kutatások megközelítése is globális – egyre kevesebb pénz jut nemzeti kutatásokra. Kozák Ákos négy olyan szociológiai témát emelt ki, melyek az interdiszciplináris jelleget erősítik: az identitásképzést, a mindennapi fogyasztás és rutin (főzés takarítás stb.) kutatását, az IT technológia elterjedésének hatását, illetve a jószágok cirkulációjának kutatását (Mi történik a termékkel a vásárlás után?). Utóbbihoz a kötődik a hulladékkezelés és a fenntarthatóság. A legújabb kutatási irányvonalak közé olyanok tartoznak, mint a csoportdinamika a fogyasztásban, a tudatos fogyasztás, a szegények fogyasztási szokásai vagy a közjószágok fogyasztási jellemzői. Kozák Ákos azt is megjegyezte:
a fogyasztás szociológiájának nincs kiemelt szerepe ma Magyarországon, az ehhez fűződő szociológiai tankönyveket is 1970-ben írták.
Törőcsik Mária Életstílus 2018 című eladásában egy nagyszabású kutatás eredményeit ismertette, melyet rajta kívül Szűcs Krisztián, Nagy Ákos, Kehl Dániel, Németh Péter, Lázár Erika jegyez.
Az életstílust az élettempót és az értékorientációt figyelembe véve vizsgálták. A kutatás előzménye egy 2004-ben egy 4000 fős mintán végzett vizsgálat, illetve egy 2014-es, kifejezetten a Z-generációra vonatkozó kutatás. Az eredmények alapján kilenc csoport különíthető el a mai magyar társadalomban.
A Karrierépítők csaknem 5%-kal képviseltetik magukat, 70 százalékuk 30 év alatti fiatal. A Jól élő fiatalok a népesség 15 %-át teszik ki, az Életet élvezők 16 %-ot.
Úgy gondolom, az elnevezések nagyon találóak. Az előzetes kutatási prekoncepciókban nem szerepelt két – laikus számára is borzongató – csoport: az Elismerésre vágyakozók és a Bulvár digitálisak. Előbbiek sok mindent szerettek volna elérni az életben, ám ezért valójában nem erőltették meg magukat, az online térben viszont sokat tesznek az „elismertségért”. A közösségi média lájkvadászai között az utóbbi csoport tagjai is dominánsak, s Törőcsik Mária szerint ők a korábbi kutatásokban „kádári kisemberek”-nek nevezett csoport.
Mindkét csoport tagjai elsősorban középkorúak, összesen csaknem a magyar emberek negyede Elismerésre vágyakozó vagy Bulvár Digitális.
Ahogy azt korreferátumában Berger Viktor, a PTE BTK kutatója megjegyezte Törőcsik Mária előadása kapcsán: ezek a csoportok hosszabb távon elindulhatnak a neheztelés és a megkeseredettség útján, ami újabb nehézségek elé állítja majd a társadalmat. Az inaktív Beletörődők és a semmin változtatni nem akaró Biztonságra törekvők a társadalom 24 %-át teszik ki. A korábban homogén csoportot alkotó lecsúszottak markánsan kettéváltak: a Prekáriusok olyan városi emberek, akik alól kicsúszott a talaj – kb. 600 000 emberről van szó – a Bezárkózó leszakadók pedig a falusi létben tapasztalják meg ugyanezt a bizonytalan léthelyzetet.
A szimpózium programja bővebben: http://ktk.pte.hu/tartalom/2018/11/iii-interdiszciplinaris-fogyasztas-szimpozium
