Az előrelátó és sikeres egyetemek, cégek felismerték: a munka során keletkező tudásanyagot érdemes szervezett keretek közé csatornázni. Ez különösen hasznos lehet, olyan kutatásigényes vagy komplex területeken ahol több szakma képviselői dolgoznak szoros együttműködésben és egymásrautaltságban, így az egyes területeken szerzett tudás megosztása döntő lehet.
A PTE Innovációs Nap mára egy tudásmegosztó platformmá nőtte ki magát, az idei immár a nyolcadik, évről évre izgalmasabb, folyamatosan fejlődik és progresszív a tekintetben, hogy az Egyetem tudásbázisát hatékonyan törekszik bekapcsolni az innovációs folyamatokba. Mindemellett roppant inspiráló is, hiszen olyan sűrűségben tálal egy sor új és meghökkentő ötletet, innovációt, amely lenyűgöz, egyben láttatja az Egyetem energikus, tettre kész nyitottságát és reflexióját a világra. Az idei rendezvényt közösen jegyezte a PTE Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ és a Simonyi BEDC.
Felütésként két panelbeszélgetés az Egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma fejlesztésének kihívásait és az Egyetemek tudásalapú gazdaságban betöltött szerepét tematizálta. Dacára annak, hogy a beszélgetőpartnerek eltérő szakmaterületeket képviselnek, egyetértettek abban, hogy az „Egyetemek új szerepének origója a problémák őszinte feltárása, a nyitottság, gyorsaság, és talán a legfontosabb, a döntésképesség” – fogalmazott Jenei Zoltán kancellár, a diskurzus résztvevője.
A PTE egyik fő célkitűzése a „vállalkozó egyetemi” szemlélet és működés kialakítása. Ezt szolgálja a program keretében meghirdetett innovációs pályázat is, amely az Egyetem azon kutatóinak, PhD hallgatóinak és hallgatóinak nyújt támogatását, akik olyan kutatási projekt vagy eredmény bemutatására képesek, amely létező piaci igényekre reagáló innovatív megoldásokat, felismeréseket tartalmaz, ezáltal üzleti értékpotenciállal is rendelkezik.
Az idei év díjazottjai:
A "Legígéretesebb ötlet" kategóriában Dr. Tapodi Antal pályázata nyert (A BFSP1 "splice" variánsait felismerő neo-epitóp antitestek és ELISA "Plate" fejlesztése és létrehozása valamint qPCR-BFSP1 Master mix fejlesztése tumordiagnosztikai célból címmel).
A "Legígéretesebb K+F eredmény" kategóriában Dr. Schlégl Ádám pályázata nyert (Egyénre szabott rúdsablon alkalmazásának vizsgálata gerincferdülés korrekciós műtétje során címmel).
A "Legjobb prototípusért" járó díjat Jakab Zsófia kapta Intelligens betonpanel pályázata alapján.
A "Legjobb applikáció" díját Dr. Veres Balázs "BIOCHEMCITY - Biokémiát oktató alkalmazás fejlesztése mobil eszközökre" pályázata kapta.
A "Legjobb design" díjat Dr. Vasváry-Nádor Norbert „Sloth Dance” - Mozgáskorlátozott emberek számára fejlesztett eszközök, adapterek koncepciója nyerte el.
A KTTK különdíját kapta meg MIK Építész Szakmai Intézet (Dr. Vasváry-Nádor Norbert, Dr. Rétfalvi Donát, Dr. Borsos Ágnes) The Basket projekt, míg a Doktorandusz Önkormányzat Böröcz Katalin PhD hallgató (Immuno-esszé alapú bioszenzor, mint mikrofluidikai gyorsteszt vakcina hatékonyság ellenőrzésére és/vagy akut fertőzés detektálására) pályázatát részesítette a Különdíjban.
Kétségtelenül az egyik legizgalmasabb programelem az innovációs workshop volt, ahol először a befektetők, inkubátorok és akcelerátorok mutatkoztak be 2 percben, majd PTE-s kutatók 10 technológiát prezentáltak. A dinamikus, szellemes, rapid prezentációknak remek formát adott a pitch. A zsűri 3 kategóriában díjazta a legjobbakat.
A Legpiacképesebb projekt díját Vízvári Zoltán kapta májobezitás mérő műszer bemutatójára.
A Leginnovatívabb projekt díját Dóró Éva nyerte el "Gyógyszerfejlesztés állatkísérlet nélkül?" projektjével.
A legjobb prezentáció díját Dr. Horváth Orsolya kapta Mammabell projektjének pitcheléséért.
Ezúton is szívből gratulálunk a győzteseknek!
A „Legjobb design” díjat elnyert Dr. Vasváry-Nádor Norbert formatervező művészt, a PTE MIK Mérnöki és Smart Technológiák Intézetének adjunktusát kérdeztük.
Sloth Dance. Provokatív projektcím. Újra lehet gondolni egy járókeretet, mankót?
Hogyne, sőt kell is, mint mindent, ami körülvesz bennünket.
Egy járókerettel vagy könyökmankóval szembeni elvárás jellemzően a funkcionalitás. Ez természetes. A design sokáig másodlagos volt, ha egyáltalán szempont volt. Ez mára megváltozott, köszönhetően a divat és formatervezés magabiztos jelenlétének.
Ezt a folyamatot inspirálja például a 3D technológia is, amely számos tudományterületen a kutatás-fejlesztés egyik legizgalmasabb, legdinamikusabban fejlődő ága lett. Orvosi, művészeti vagy gépészeti alkalmazása ma már a jelen, műszerek, alkatrészek, implantátumok készülhetnek térbeli nyomtatással.
Vagy alapkő akár. (Az ÁOK épülő oktatási és kutatási épületszárnyának rendhagyó alapkövét szintén Vasváry tervezte és a 3D Központban, 3D-nyomtatási technológiával valósult meg). De térjünk vissza jelenlegi projektedhez. Részleteznéd?
Idős vagy mozgásukban korlátozott emberek használati tárgyainak feltérképezésével jutottunk el a járást vagy stabil állást biztosító eszközök tárgycsoportjához. Ezen eszközök funkcionális, szerkezeti, esztétikai vizsgálata engedett bennünket arra a következtetésre, hogy e tárgycsoportot fejlesztésnek vessük alá, vizsgáljuk funkcionális bővíthetőségüket vagy egyszerűen csak egy modernebb, esztétikailag a mai korhoz jobban illeszkedő formában jelenítsük meg ezeket a tárgyakat. A pályázati projektünkben bemutatott eszközöket a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretén belül fejlesztettük, Fusz György professzor vezette design csapattal, amely a Művészeti Kar és a MIK munkatársainak áldásos együttműködését is láttatja. A tervek koncepcionális tervezése megvalósult, következő lépés a prototípusok elkészítése. Nem meglepő módon mindez anyagi és személyi támogatás függvénye. Vannak reményeink.
Végeztetek piackutatást? Van erre igény?
Értem a kérdés mögött megbújó pragmatizmust, de onnan közelítenék, hogy egy tervező alapvetően fittyet hány konvenciókra és próbál olyat létrehozni, ami szerencsés esetben visszahat a környezetre. Így a kutatás-fejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára is valódi értéket képviselő innovációkká válva hasznosulhatnak. Tény, hogy olykor szokatlannak tűnő utakon járunk. Ilyen volt a The Basket projekt, amelyet a tavalyi Bőköz Fesztiválon kortárs tömegformálással tervezett fűzfavesszőből font installációs termékünk bizonyít. Egy hagyományos kézműves technológia – kosárfonás - alkalmazását ötvöztük a designnal. Talán még lehetőség van a design használatával újra éleszteni ezeket a technológiákat, hiszen kihalófélben vannak.
Izgalmas lehet ennek szociológiai, társadalmi konnotációit is vizsgálni.
Valóban. Egy komoly problémára is reflektáltunk a magunk eszközeivel. Talán emiatt is a különdíj. Dicsőség illeti Rétfalvi Donát, Borsos Ágnes, Széll Attila Béla, Kósa Balázs kollégáimat és a MIK-es diákokat. Itt kell megjegyeznem, hogy a MIK keretein belül létezik/működik az Ipari termék- és formatervező szak, jellemzően ipari termékek, használati tárgyak, eszközök tervezése és kivitelezése a fő profil.
Ha bárkinek szüksége volna egy remekbe szabott ötlet tárgyiasítására, tervezésre, modellezésre, keressen bennünket, mert alapvetően hiszünk a tudásmegosztásban.
Talán ezzel is hozzá tudunk járulni az Egyetem innovációs képességének erősítéséhez.
