“A szexualitás háló, mert átszövi a gondolatainkat, viselkedésünket”- indította előadását Dr. Gyuris Petra április 8-án a Pszieszta keretében tartott “A homoszexualitás az evolúciós pszichológia nézőpontjából’ című előadásán. A háromnapos rendezvény a Művészetek és Irodalom Házában valósult meg.
Az előadás során a kezdetektől ismerhettük meg a homoszexualitás történetét, tekinthettünk be az arról elméletekbe és ismerhettünk meg a kutatások eredményeit. Mint kiderült, a homoszexualitás nem választás kérdése. Igyekeztem a legérthetőbben és legpontosabban felsorakoztatni az előadáson hallott tényeket.
A homoszexuális szót Kertbeny Károly író, műfordító alkotta meg 1869-ben és leginkább a férfiak esetében használjuk, a nőknél inkább a leszbikus szót. A görögöknél a mester és tanítványa létesített sok esetben szexuális kapcsolatot, míg Rómában az uralkodó osztályra volt jellemző a homoszexualitás – a törvény egyik korszakban sem büntette. A középkorban viszont a homoszexualitásról alkotott kép nagyot változott: a társadalom elítélte, és büntetést vont maga után az azonos nemmel való szexuális viszony. A 19. század elején azonban a tudományos szféra is kezdett érdeklődni e téma iránt, melyet nagy valószínűséggel a homoszexualitás elfogadásáért harcoló mozgalmak feléledése és aktivitása is generált. Elkezdte foglalkoztatni az embereket a miért, a tudományos álláspont keresése. Persze volt olyan is, aki csak eredendő rossznak és elpusztítandónak tartotta. Hitler már 1937–39 között koncentrációs táborokba gyűjtötte a melegeket, ruhájukat pedig rózsaszín háromszöggel jelöltette meg:
Ez a rózsaszín háromszög, immáron elforgatva a melegek szimbóluma lett, a szivárvány mellett.
A második világháború után, 1956-ban Angliában eltörölték a homoszexualitás büntetését. Az ezt követő években a világ polgárai egyre kevésbé értettek egyet a kialakult diszkriminációval. New Yorkban 1969 júniusában a StoneWall nevű meleg bár előtt három napos tüntetésre került sor e társadalmi probléma miatt: a meleg felvonulásokon erre az eseményre emlékezünk. 1973-ban az Amerikai Pszichiátriai Szövetség levette a mentális betegségek listájáról a homoszexualitást, 1988. október 11-ét pedig hivatalosan is Coming Out Day-nek kiáltották ki, hogy felhívják a figyelmet az „előbújás” fontosságára. Ezt a napot 2011. óta Magyarországon is jegyzik.
Számos elmélet született, mellyel a tudósok a homoszexualitás eredetét keresték és magyarázták. Az állatvilágot is vizsgálták, ahol megfigyelték, hogy egyes fajoknál (például a bonoboknál, törpecsimpánzoknál) létezik a saját nemhez való vonzódás. Ennek tükrében viszont a Darwini tanok érvényüket vesztik?
Mi lehet a homoszexualitás oka?
Az eddigi elméletek erre a kérdésre is próbálnak választ adni. Az évek során hat komolyabb horderejű elmélet született, ezek közül az utolsó nem is olyan régen, egészen pontosan 2004-ben. A tudomány jelenlegi állása szerint talán ez, az antagonisztikus szelekció a leglogikusabb magyarázat. Az anyai ágon növeli a születések számát a homoszexuális rokon. Vagyis egyfajta populációs kompenzáció indul el, ez okozza a magasabb születésszámot. A rovaroknál és emlősöknél már bizonyított tézist egy 2008-as kutatás szerint az emberek esetében is igazolja.
Egyelőre egyik elmélet sem teljesen tökéletes, hiszen a társadalmi, pszichológiai és kulturális hatások is szerepet játszanak az identitás kialakulásában. Viszont a társadalomban sokszor hallható koncepció- miszerint az azonos nemű párok gyermekei a szülőkhöz hasonlóan azonos neműekhez fognak vonzódni- nem állja meg a helyét a kutatások alapján: két férfi közösen nevelt gyermekei esetében 90%-ban heteroszexuális lett a nevelt gyermek.
