close
CímlapEgyetemi életInnováció, innováció, innováció

Innováció, innováció, innováció

2018. november 05.

Az általános és tudományos rektorhelyettesi teendőkkel Gábriel Róbert egyetemi tanárt bízta meg Miseta Attila rektor. A PTE TTK dékáni posztjáról a közelmúltban leköszönt Gábriel professzort új feladatköréről kérdeztük.

Szokatlan, hogy rektori programba beemelik a rektori székért induló pályázók anyagainak egyes részeit. Mi erről a véleménye?

Egy pályázati anyag nyilván eltér a megvalósítási tervtől: amikor az ember elnyer egy funkciót, megvan az esélye arra, hogy további ötletekkel egészítse ki a korábbi koncepcióját. Úgy gondolom, számunkra megtisztelő, hogy a rektor pályázati programjainkban talált olyan elemeket, amelyekkel szívesen foglalkozna. Egyébként figyelmesen olvasva ezeket a pályázatokat, inkább hangsúlybeli eltolódásokat lehet találni, mintsem szemléletbeli eltéréseket. Nyilván, ha egyesíteni tudjuk a programok pozitív elemeit, optimálissá tudjuk tenni azt. Szeretném is megköszönni rektor úrnak azt, hogy vette a fáradságot, és elolvasta a pályázatainkat, és hogy erre is építeni akar az elkövetkezendő időszakban.

Mi lesz a pontos feladatköre rektorhelyettesként?

Általános rektorhelyettesként távollétében én helyettesítem rektor urat. Mint tudományos és innovációs rektorhelyettes, nem különbözik a feladatköröm Tóth Kálmánétól, aki az előző érában viselte ezt a tisztet. A terveink szerint annyi módosítás lesz, hogy olyan elemek, melyek korábban részben az oktatási rektorhelyetteshez, részben a kancelláriához tartoztak, jobban a tudományos és innovációs rektorhelyettes felügyelete alá fognak kerülni. Itt nem elsősorban operatív végrehajtásról van szó, hanem felügyeletről, iránymutatástól, a sarokkövek kijelöléséről. Nagyobb szervezeti, stábbeli mozgásokra nem kell számítani, viszont koncentrálni szeretném bizonyos feladatok végrehajtását. Jelenleg sok olyan feladat van, amit paralel végeznek a kollégák. Ez szerintem erőforrás-pazarlás. Fontos lenne, hogy mindenki a saját feladatával foglalkozzon, a saját egységén belül, annak felügyelete alatt. Így egy egycsatornás kommunikációt tudnánk kialakítani. Most úgy érzem, hogy vannak olyan területek, ahol két-három felelős is van, sok bába között pedig elvész a gyerek. Szeretném, ha mindennek lenne felelőse, olyan felelősök, akik tényleg felelősséget tudnak vállalni a munkájukért, ugyanis így az egyes munkakörök feladatkörét is pontosabban lehetne definiálni. Ilyen változásokat szeretnénk a tudományos -nnovációs területen elérni. Erőteljesebben koncentrálni a tevékenységet, pontosabban definiálni a feladatköröket, és előrelépni az egyetem számára fontos, kritikus területeken, mint a tudomány és az innováció.

Tudna a párhuzamosságokra konkrét példát is mondani?

Szívesen mondok egyet. Ami nagyon szemet szúr, hogy jelenleg a vállalati kapcsolatokkal nagyon sokan foglalkoznak az innovációs területen. Foglalkozik vele valamilyen szinten a pályázati igazgatóság, és a kancellária más szervezeti egységei is, pedig a vállalati kapcsolatok alapvetően szakmai, nem pedig adminisztratív alapon születnek. Egyértelműen definiálni kéne, ki felelős egy-egy vállalati kapcsolatban a szakmai, és ki az adminisztratív feladatokért.

Áramvonalas, gördülékenyen működő szervezésre van szükség, nem a mai, esetenként széttartó és kaotikus kapcsolattartásra. Utóbbi különösen most nem megengedhető, amikor egy Tudományos Park kialakításának küszöbén állunk Pécsen.

Milyen lépések várhatók most a Tudományos Parkkal kapcsolatban?

Folyik egy egyeztetés Pécs megyei jogú város önkormányzatával, a rektori vezetéssel, kancelláriával, és próbálunk egy olyan koncepciót lerakni az asztalra, amivel a kormányhatározat alapján megalapíthatjuk a pécsi Tudományos Parkot. Itt elsősorban az lenne a fontos, hogy tudjunk olyan területeket definiálni a gazdaságfejlesztés terén, amelyekben jelentős mennyiségű innovációs potenciál van. Ráadásul ezeket úgy kell előkészíteni, hogy ezeknek az innovációs potenciálok vagy már jelen legyenek, vagy legyen erős szándék arra, hogy megvalósuljanak. Ez nyilván a karokkal együtt, velük egyeztetve kell kialakítanunk, akár pontos feladatokra bontva a munkát. Van három, de akár öt olyan terület is, amelyek kapcsán körvonalazódik, hogy ezek a Tudományos Parkba vihetők, hozzájuk érdemi céges partnereket lehet keresni. Ennek azért is lesz majd jelentősége, mert a régióban Paks - mely kiemelt, fontos partnerünk lesz az innováció területén - kivételével nincsenek nagyvállalatok. Nyilván van egy nagyon komoly orvosi potenciál, mely mögött számos innovációs lehetőség van, akár az eszközfejlesztés területén.

A másik terület a Pécsett tradíciókkal rendelkező bányászat, mely az utóbbi években háttérbe szorult.

Jómagam csak „Szenes projekt”-nek nevezem a mecseki szén és az egyéb itt fellelhető ásványkincsek hasznosítására vonatkozó elképzelést. Ennek kapcsán olyan új technológiákban gondolkodunk, melyekkel nem járnak környezetrombolással.

Barna mezős beruházással újra lehet éleszteni a bányászathoz kapcsolódó területeket, és a konkrét termelés a város nagy szegmensének jelentene komoly előrelépési lehetőséget. Itt a szén elsősorban nem mint energiaforrás, hanem mint nyersanyag, alapanyag kerülne felhasználásra: nanocsövek, akkumulátoralkatrészek gyártásához lehetne használni, vagyis pusztán a fűtőértékénél sokkal nagyobb léptékben hasznosítani. Ráadásul az előzetes vizsgálatok szerint a pécsi, mecseki szénben vannak más jellegű felhasználást is lehetővé tevő ritka fémek is.

Az élelmiszergazdaság is figyelemre méltó a Tudományos Park szempontjából: a régió adottságai ebből a szempontból meglehetősen jók. Itt sem feltétlenül a nagyüzemi termelés a cél, inkább a precíziós gazdálkodás, a smart gépesített eljárások, vagyis olyan technológiákat szeretnénk behozni a rendszerbe, amelyekkel magas minőséget lehet produkálni, viszonylag kevés emberi munkával, és nagy hozzáadott értékkel. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy van egy Művészeti Karunk, melyet erőteljesebben be lehetne vonni a kulturális iparba: a design, az alkalmazott grafika, a kerámia – ezek mind-mind olyan területek, melyeknek egy Tudományos Parkban helyük van. Most csak körvonalaztam a területeket, hiszen akkor lehet érdemben megkezdeni a tárgyalásokat, amikor a kormányzati határozat megszületett.

Miért ez gondolja jó iránynak? Vannak olyan előképek, amelyek egy PTE-éhez hasonló méretű és helyzetű intézményi felemelkedését hozták a Tudományos Park révén? Milyen változásokat hozhat egy ilyen létesítmény?

Ha vetünk egy pillantást a Magyarországra tervezett Tudományos Parkokra, akkor el lehet mondani, hogy Győrben, Miskolcon, Zalaegerszegen kifejezetten azzal a szempontrendszerrel jöttek létre, hogy az egy vagy több oda települt nagyipari céget kiszolgálja. Azt gondolom, hogy mi nem biztos, hogy számíthatunk nagyipari befektetőre, mellyel az egyetem majd olyan szorosan együttműködik, mint Győr vagy Zalaegerszeg a járműiparral. Debrecenben megtelepedtek ugyan nagy cégek, de ott komoly gyógyszergyári múlt is van. Szegeden az ELI köré fog felépülni a Tudományos Park, ami speciális inkubációs környezet lesz.

Nekünk nem ez a pályánk: a környéken már jelen lévő, és az esetleg a későbbiekben idetelepülő cégekkel kell kialakítunk hosszú távú, tartós, kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat.

Ez jelentheti azt, hogy lesznek kisebb és nagyobb partnereink, mind bizonyos részletekre specializálódva. A legnagyobb potenciális felhasználónk Paks lehet. Arra számítok, hogy az élelmiszeripar és a kreatív ipar területén is kisebb cégek aktivizálják majd magukat a Tudományos Park kapcsán. Ez jelentheti azt is, hogy sokkal több lesz a mozgás, a változás, mint a többi park esetében. Azért kell már most sok potenciális partnerrel tárgyalásokba kezdeni, mert várhatóan nem is minden projekt fog majd célba érni. Nagyon sok kicsi és közepes cég van, remek ötletekkel, de jelenleg az inkubációs környezetünk nem megfelelő, nem tudjuk fogadni a cégeket.

Kell-e ehhez tőke?

Tőkére mindenképpen szükség van: területeket kell vásárolni, fel kell építeni épületeket, és a kormányhatározat arról is rendelkezni fog, milyen ütemezésben folyjon a park kialakítása. De ez nem alapulhat tisztán kormányzati pénzen. Mindenképpen szükség van a helyi vagy a regionális, környékbeli vállalkozók befektetésére is. Azért is érdemes a kis kezdeti befektetést igénylő, magas hozzáadott értékre koncentrálni, mert azoknak a visszahozott értéke is magasabb lehet. De ennek a parknak maga a termelés nem lesz feladata. Az lesz a célja, hogy prototípusokat, technológiákat alkosson meg, bemutató, oktató helyként működjön. Ez abból a szempontból is előnyös lenne, mert jó lenne minél több fiatalt a régióban tartani. Ma az a jellemző tendencia, hogy ha valaki nem talál megfelelő állást a végzés után, akkor elhagyja a térséget. Ezt a trendet meg kéne fordítani! Azért is fontos a Tudományos Park létrehozása, hogy ezt a fordított rendet az egyetem oldaláról katalizálja.

Mikorra valósulna meg a pécsi Tudományos Park?

Ez függ attól, mikor születik meg a kormányhatározat, illetve milyen ütemezés szerint válnak hozzáférhetővé a források. Azt gondolom, ennek a rektori ciklusnak a végére már látni kell, hogy hol, mely partnerekkel és milyen kiemelt projektek mentén valósul meg a Tudományos Park, de akár az első épületek is elkészülhetnek ennek az időszaknak a végére. Azt hozzá kell tennem, hogy az semmi esetre sem cél, hogy az egyetem valamely egységei kolonizálják majd ezt a területet! Ez ténylegesen azért jön létre, hogy az ipari kapcsolatok mentén megvalósuló projektek kapjanak benne helyet.

Mit tervez a Szentágothai Kutatóközponttal kapcsolatban?

A kutatóközpont szervezési és működési szabályzata módosul, a háromból két lépcsős vezetés jön létre. Az ún. core facilitások kapcsán meg kell kérdeznünk a kutatócsoportok vezetőit, hogy ők milyen irányokat látnak ezzel kapcsolatban. Az egyik jellemző az lesz, hogy legyen egy olyan műszer, vagy műszeregyüttes a kutatás középpontjában, amilyen közel és távol nincs máshol. Azt is világossá kell tenni a kutatók számára, hogy e facilitásoknak a fenntartása pénzbe kerül, így attól függően, hogy ki milyen hozzáférésben részesül, fizetni kell majd a használatukért. Ami a központ láthatósága szempontjából is fontos, az az, hogy ezeknek a főbb facilitásoknak legyen saját személyzetük.

Főállású, kifejezetten a Szentágothai János Kutatóközpontban dolgozó munkatárs kevés van, a jelenlegi működési modell ugyanis az, hogy a kollégák a karokon vannak állományban, és van egy laboratóriumuk a kutatóközpontban. Ez egy jó gyakorlat. Azonban amint az egyetemen kívül is szeretnénk szolgáltatást nyújtani, szükségessé válik egy, az adott szolgáltatásért felelős személy kijelölése, egyfajta tudományos menedzseré, aki képes működtetni a műszeregyüttest, folyamatos kapcsolatot tartani a vevővel, sőt, felkeresni cégeket a szolgáltatási portfólióval. Utóbbi egyébként nem csak a kutatóközpontot magát fedné, hiszen a PTE más egységeinek is lehetnek olyan műszerei, melyeket ebbe bele lehetne vonni.

Ma az is problémába ütközik, hogy az egyetem a saját maga számára számlát állítson ki. Ez óriási probléma, amit meg kell oldani. Ha tudnánk egymásnak számlázni, fizetni, akkor a műszerek korszerűsítése, pótlása, a műszerpark megújítása kapcsán sem szorulnánk pályázati források bevonására. Köztudott, hogy 2020 után pályázati szempontból nehezebb idők jönnek. A Szentágothai Kutatóközpontnak pedig működnie kell akkor is, amikorra az uniós pályázati források szűkösek lesznek.

Mekkora innovációs potenciálja van a PTE-nek? Lehet ezt számosítani?

A tudományos potenciált nagyon bonyolult meghatározni.

Ráadásul rengeteg innovatív ötlet van a környezetünkben, ami valamilyen apró, nüansznyi dolog vagy éppen szerződéskötési nehézségek, fizetési feltételek miatt nem jut el odáig, hogy konkrét termék legyen belőle és/vagy az ötletgazdák elriadnak a folyamattól. Ezen mindenképpen változtatni kéne.

Az lenne az optimális, ha a környezetünkben lévő innovációk egy részét olyan szintre lehetne emelni az egyetem segítségével, amitől ezeknek az újításoknak valóban nőne a láthatósága és a minősége, az egyetem hátterével, hozzáadott értékével, akár a PTE brandjeként megjelenve lehetne segíteni ezeket az innovációkat.

UnivPécs

UnivPécs

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni