Kulcsszavakban ezeket a témákat járták körül a Nyitott Egyetem előadói, dr. Erdős Katalin és dr. Bedő Zsolt – mindketten a PTE KTK oktatói, valamint a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ oszlopos tagjai - szeptember 25-én a Szántó Kovács János úti FEEK Aulában.
Vállalkozó kutató – Álom vagy rémálom?
Milyen szerepet töltenek be a felsőoktatási intézmények a regionális fejlődésben? – tette fel a kérdést az ezt vizsgáló dr. Erdős Katalin. Az egyetemek középkori eszményképét a kutatóegyetem váltotta fel, az új, 21. századi kategória pedig már
az ún. „vállalkozó egyetem”, melynek kapcsán az intézménnyel kapcsolatos legfőbb elvárás az, hogy a tudás a gyakorlatban is jól hasznosítható legyen.
Az új iparágak és új tudományterületek miatt átalakultak az egyetemek belső normái, de megváltoztak a külső elvárások is, ráadásul mindehhez újfajta tudományszervezési és tudományfinanszírozási rendszerek társulnak. Ugyanakkor van történelmi előzménye ennek a szemléletnek, hiszen például Justus von Liebig már a munkássága révén szárnyakat kapott német vegyiparral összekapcsolódva oktatott kémiát a Giesseni Egyetemen a 19. században. A különbség annyi, hogy a mai vállalkozó egyetemek – például a Mark Ptashne nevéhez fűződő Harvard Genetics Institute – kifejezetten profitorientált.
Ha már a haszonról van szó: az egyetemi oktatók/kutatók vállalkozásai újfajta szabályozást is igényelnek, hiszen a közfinanszírozási háttér és a szellemi tulajdonjog kérdését ebben az esetben mindenképpen tisztázni kell. Lehet-e harmóniában az egyszemélyben kutató és vállalkozó két szerepe Magyarországon? Készült egy kutatás erről, melyben 18, a biotechnológia területén dolgozó kutatóval készítettek interjút. Ezek alapján négy fajta típust különböztettek meg: a klasszikusokat, a kiegyensúlyozatlanokét, a külső tényezők által motiváltakat, és a környezeti tényezők által hátráltatottak csoportját. Utóbbi jellemző abból is adódhat, hogy ahhoz, hogy egy oktató előrébb léphessen az akadémiai ranglétrán, még a 21. században is a publikációs lista bővülése, nem pedig találmányainak, szabadalmainak és/vagy profitorientált egyetemi cégeinek száma szükséges. Dr. Erdős Katalin egy másik, folyamatban lévő kutatást is körvonalazott: ez a Pécsi Tudományegyetem kutatási potenciálját hivatott meghatározni.
Jöhet-e a PTE-ről a következő Facebook?
A provokatív kérdésre dr. Bedő Zsolt adta meg a választ úgy, hogy csavart egyet rajta: Mi kell ahhoz, hogy a következő facebook-hoz hasonló kaliberű vállalkozás a PTE berkeiből kerüljön ki? Egyrészt természetesen a vállalkozói szellem, ami azt jelenti, hogy az illető képes problémákat/lehetőségeket meglátni, azokra újszerű megoldást javasolni, és az ehhez szükséges erőforrást bevonni.
Szükséges viszont a megfelelő kontextus is, amely folyamatos interakciót biztosít, amiben tanul, fejlődik, visszacsatolást kap az illető.
Erre jó példa az amerikai Szilícium-völgy, mely egy alulról jövő kezdeményezés volt, s az egymás mellett élő kisebb-nagyobb cégek és azok résztvevői optimális, termékeny környezetet biztosítanak, ami remek ökoszisztéma a vállalkozó szellemek számára.
Az, a közgondolkodásban még ma is jelen lévő kép, hogy egy ötletgazda egyedül is milliárdos üzletet tud létrehozni egymaga, 10–15 éve már nem lehetséges. Mindenképpen folyamatos kapcsolatot kell tartani a potenciális célpiaccal, minél gyakrabban mérni és tesztelni azt. Példát is hozott az egyetemről: Kati és Mia fiktív karakterek voltak, maga az ötlet azonban valós, egy vállalkozástan-kurzuson pattant ki a fiatalok fejéből és a kisiskolások szorgalmi feladatait, s ezáltal fejlődését segíti egy tabletes applikációval. Buddyy-nak nevezték el. Ehhez az ötlethez kellett a tapasztalati úton való, kooperatív tanulási folyamat, ami nem egyezik a frontális tanítási móddal. Az is kiderült, hogy az ötlet és a vállalkozást létrehozó csapat fontosabb, mint a pénz, sőt, az egyének meghatározóbbak, mint maga az ötlet! Ha pedig az ötlet a társadalom széles rétegeihez szól, akkor a vállalkozók diktálhatnak a befektetőnek, nem pedig fordítva. Dr. Bedő Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi finanszírozás lehetőségét sem szabad elvetni.
Végül arra bátorított mindenkit: beszéljünk a problémáinkról, azok megoldásáról, az innovativitásról. Ha mindennapi beszédtémáink közé bekerülnének ezek a témák, az meghozná az áhított, pezsgő vállalkozói környezetet, és aktívabbá tenne mindenkit.
A Nyitott Egyetem további előadásairól részletek: http://univtv.pte.hu
A Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központról infó: http://simonyiugfk.ktk.pte.hu/
