close
CímlapEgyetemi életJárványok, bioterrorizmus és Magyarország

Járványok, bioterrorizmus és Magyarország

2019. április 23.

Fura vírus támadja meg a lakosságot, gyors megbetegedések követik egymást, pánik tör ki, arat a halál. Száz meg száz ilyen film és sorozat van, úgy tűnik, a téma – akár zombivá válnak a fertőzöttek, akár „csak” véreznek, akár valami gyilkoló, idegen lénnyé alakulnak – reneszánszát éli. De mi a helyzet a valóságban? Az Antall József Tudásközpont április 17-i rendezvényén dr. Ternák Gábor korábbi nigériai nagykövet, a PTE ÁOK Migrációs-Egészségügyi Tanszéki csoportjának egyetemi tanára és Kocsis Nándor rendőr alezredes, a Terrorelhárítási Központ CBRN osztályának vezetője erről beszélgetett. Az esemény címe az volt: Járványok és bioterrorizmus a 21. században. A beszélgetést Molnár Balázs moderálta. Telt ház volt.

A rendezvénynek volt egy harmadik, kitüntetett figyelmet élvező tagja is: Jakab Ferenc, aki a Szentágothai Kutatóközpont virológiai laborját vezeti. Vele egy külön beszélgetést tervez az Antall József Tudásközpont a veszélyes és szokatlan foglalkozásokat bemutató sorozatának következő részében, amire várhatóan ősszel kerül sor.

Napjainkra új veszélyforrásként jelent meg a nemzetközi terrorizmussal összefonódó vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) terrorizmus. Az új kihívásokhoz alkalmazkodva, a CBRN biztonság megvalósítására létrejött a TEK-en belül egy külön osztály. Pozitív előrelépés, hogy

az Európai Unió titkosszolgálatai a növekvő terrorizmusveszély csökkentése érdekében az elmúlt évtizedben összefogtak.

Kocsis Nándor szerint ennek is köszönhető, hogy inkább a késeléses, vagy gázolásos módszert választják a terroristák Európában, ez ugyanis már jelzi azt, hogy nehezebben lehet illegális úton fegyvereket behozni az Európai Unióba, illetve a bioterrorista cselekményekhez szükséges alkotóelemekhez való hozzáférést is ügyesebben monitorozza az unió.

Kocsis Nándor ugyanakkor elmondta: a rendvédelmi szerveknek egy kitörő járvány esetén minden esetben az egészségügynek kell, hogy alá rendelje magukat.

A történetek között előfordult olyan, ami a védőfelszerelések használatának malőrjeiről szólt, de olyan is, ami azt hangsúlyozta, hogy mennyire nincs jelen a háziorvosok gondolkodásában annak lehetősége sem, hogy egy adott betegség akár külföldről behurcolt, utazás során szerzett, vagy egy külföldről származó, szennyezett termékkel való kapcsolat miatt akár itthon is kialakulhat.

A turizmus és az áruk szabad áramlása mellett további potenciális veszélyforrás a klímaváltozás: a kórokozókat terjesztő állatok például simán megnövelhetik emiatt életterüket. Az elmúlt pár évtizedben nyilvánosságot kapott valamennyi járvány előkerült az esemény során az ebolától kezdve a H1N1-en a SARS-ig vagy a HIV-ig.

Kedélyes sztorizgatás zajlott a színpadon az esemény végére, de a történetek egyáltalán nem voltak megnyugtatók.

Fel is tennék pár kérdést:

Magyarország felkészült egy tömeges járvány kezelésére?

A magyar rendvédelmi szervek felkészültek egy tömeges járvány kezelésére?

A magyar egészségügyi rendszer felkészült egy tömeges járvány kezelésére?

A magyar egészségügyi rendszer felkészült egy olyan fertőző betegség kezelésére, ami járványt is előidézhet?

A magyar lakosság felkészült-e egy járvány kitörésre?

Te, kedves Olvasó, felkészült vagy-e egy járvány kitörésére?

Sajnos mindre ugyanaz a válasz.

A beszélgetés során Ternák Gábor felvette, hogy

vajon nekünk Mohács kell-e ahhoz, hogy ez változzon.

Lefordítva: mondjuk ki kell-e halnia egy falunak vagy egy kisvárosnak Magyarországon azért, hogy a hatóságok és az állam komolyabban vegye a magyar egészségügy járványügyi részének szabályozását, támogatását, tárgyi feltételeinek biztosítását, a lakosság felkészítését és nevelését?

Nyugat-európai példákat sorolva az utóbbival kapcsolatban elhangzott: a lakosság felkészítése a leginkább akkor hatékony, ha

a laikusok számára is érthető formában, akár csak pár lépéses instrukciókkal látják el őket.

Például, hogy ha valaki beteg, ne feltétlen keressük a közelségét. Vagy egyszerűen hagyjuk el a területet. Vagy hogy amennyiben valakinél makacs, magas lázzal járó állapot, csillapíthatatlan hasmenés és/vagy hányás, illetve vérzések fordulnak elő, az ne zárja ki annak a lehetőségét, hogy akár valamiféle komoly kórokozó támadta meg, és legyen észnél.

 

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni