A gyakorlati hasznosság lebegett a kutatók szeme előtt, akik egy önkormányzati fejlesztésekkel foglalkozó kutatást összegeztek szeptember 18-án a PTE ÁJK Halassy-Nagy József Aulájában.
A konferencia pontos témája a helyi önkormányzati közszolgálati stratégiai-fejlesztési képességek erősítése, azon belül is a „Szabályozási alprogram” volt.
„A kutatás, mely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gesztorságával valósult meg, 2017 októberében kezdődött, és kifejezetten az volt a célja, hogy az eredmények hasznosak, használhatóak legyenek – mondta el Fábián Adrián, a PTE ÁJK dékánja, majd hozzátette: kiemelten a helyi jogalkotást vizsgálták. Ez pedig nemcsak a világon, de még Európán belül sem egységes: Németországban például minden tartományban eltérő a gyakorlat. Azok a témák is különbözőek, melyek kapcsán a helyi rendeletek az érdeklődés középpontjába kerülnek és/vagy számuk megsokasodik. Míg az USÁ-ban például a palagáz-kitermeléshez kötődő ún. hidraulikus repesztés miatt született a legtöbb helyi önkormányzati rendelet, addig Magyarországon ez leginkább ahhoz a kérdéskörhöz volt kapcsolható, hogy a kampányban hogyan tilthatják meg az önkormányzatok a választási plakátok elhelyezését. Utóbbi kérdés egy korábbi szabályzat szerint műemlék- és természetvédelmi okokból tagadható meg. Így fordulhatott elő, hogy Győr teljes belvárosában tilos volt plakátolni. Tavaly szeptember 1-jével változott a szabályozás, így ez a probléma megoldódott.
Mi jelenleg az elvárás jogi szempontból az önkormányzatokkal szemben?
– tette fel a kérdést Kiss László professor emeritus, aki 50-70 000 önkormányzati rendeletet nézett át a tárgya szerint, s 420 tárgykör talált, amit érdemesnek tartott megvizsgálni. 410 önkormányzati rendeletet dolgozott fel egy általa kialakított rendszer szerint, 4-5 szempont alapján kategorizálva azokat. Eredményei szerint – melyekre számos, kifejezetten mulatságos példát is elmondott - még mindig sok, és nem is feltétlenül csak kis település hivatkozik a régi alaptörvényre a legkülönbözőbb témákban. Ráadásul vannak olyanok, melyek semmiféle törvényi alapot nem jelölnek meg.
Vannak szükségtelen helyi rendeletek, mint a házirend típusúak (például a könyvtár vagy múzeum használati szolgáltatás díjairól szólók). Az idejétmúlt, „elhalt” rendeleteket is ki kellett volna vezetni a rendszerből, például egy adott évre vonatkozó karácsonyi jutalmakra vagy egy adott évben juttatott tűzifára vonatkozóakat.
„Ezeket az anyagokat sem az adott települések jegyzője, sem a kormányhivatal nem nézi át.” – mondta Kiss professzor, aki szerint ki kell javítani a hibákat, felül kell vizsgálni a rendeleteket.
„Nem elhanyagolható a képzés szükségessége sem!”
– jelentette ki Kiss László, majd hozzátette: az, hogy az állam nem vállalja fel, hogy a megszerzett ismereteket honorálja azzal, hogy a béreket ezek mentén emeli, visszaveti a képzésre jelentkezők kedvét. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi szabályozások témái között olyan új típusúak is megjelentek, melyekre korábban nem gondolt senki. Példának a komposztálást, az esővízgyűjtést, vagy a kaszálást hozta fel.
Sok társadalomkritika éri a nemzetiségi önkormányzatokat, mégis kevéssé kutatott a tevékenységük. Csefkó Ferenc erre vállalkozott: a nemzetiségi önkormányzatokat vizsgálta települési szinten.
“Milyen biztosítékok garantálják, hogy a nemzetiségi önkormányzatok (is) törvényesen működjenek?”
- tette fel a kérdést. Több mint 2000 ilyen szervezet működik ma Magyarországon, a törvény 13 nemzetiséget rögzít. A nemzetiségi törvény, mely négy éve van érvényben, szabályozza a működésüket, továbbá legalább 200 más jogszabály, plusz a helyi szintű szabályozások vonatkoznak rájuk. “Ez rendkívül részletező szabályozást jelent, ami éppúgy érvényes a három fős önkormányzatokra, ahogy a nagyobbakra. Mindez a való életben komoly problémát jelent.” - mondta Csefkó Ferenc. A kutatás alapján súlyos szabálysértések nincsenek, összességében jogkövető magatartás tapasztalható, de a fentiek, s különösen a nemrég bevezetett ún. feladatalapú támogatási rendszer óriási problémákat jelent, a szakember szerint túlzott a szabályozás.
A kutatást e-könyvben és nyomtatott kötetben is összefoglalják majd, az eredmények részletes publikálása 2018 végére várható.
