close
CímlapEgyetemi életLenyomatot hagy az életünkön

Lenyomatot hagy az életünkön

Nemcsak a gyógynövényeket bemutató kiállításra és előadásra igaz ez, hanem várhatóan az egész Nemzetközi Tavaszra. Az egyetemalapítás jubileumának jegyében fogant Nemzetközi Tavasz nem március 20-án vette kezdetét, hiszen a Nemzetközi Est is e programsorozat része volt. A szélesebb nagyközönség számára viszont ekkor válhatott nyilvánvalóvá, hogy egy teljes hónapon át különböző kontinensekre repülhetünk úgy, hogy ki sem tesszük a lábunkat Pécsről. Ugyanis szerencsénkre sok külföldi él és tanul a városban.

Az Ázsiai Napok első programjaként a kínai gyógymódokhoz erősen kötődő növényekből készült kiállítás nyílt meg március 20-án a Tudásközpontban, melyet az Egészségtudományi Kar Konfuciusz Központja szervezett. Az egybegyűlteket Tarrósy István, a PTE külügyi igazgatója üdvözölte. A bejáratnál pedig egy kínai sárkány is szeretettel fogadta az érdeklődőket. A növénylenyomatokból, s azok angol nyelvű gyógyászatban betöltött szerepének leírásából álló tárlat megnyitója után Dr. Csütörtök Krisztina tartott előadást. A kínai gyógymódokról sok ellentmondásos hír kering, s bár a nyugati világ modern kórházaihoz hasonló intézményekben gyógyítanak ott is, nem feledték el a hagyományos kínai módszereiket. A kínai felfogás szerint az egészség kulcsa az anyag, az energia és a szellem harmóniája.


Viszont mivel legalább 3000 éves a kínai orvoslás, nem a mai fogalmakat, hanem egy komplett, sajátos szimbólumrendszert használnak a gyógyító folyamatok leírására

– ezért a megfogalmazásmód furcsa lehet egy európai számára.- mondta dr. Csütörtök Krisztina.

Hogy mennyi létjogosultsága van például a gyógynövényhasználatnak napjainkban? Az előadó erre remek példát hozott: a malária gyógyítására például Kínában évezredek óta használják az Artemisia anuum-t, ami voltaképpen egy üröm-féle. Tu Youyou, egy kínai professzornő jött rá 1971-ben, hogy a hatóanyag a hőmérsékletre érzékeny, így éterben próbálta kioldani azt, majd tíz évvel később már publikálta is, hogy mi a pontos vegyület. 2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott emiatt.

Míg Magyarországon egyes növényeket, addig Kínában ún. gyógynövénykomplexeket használnak, melyeket több növényből kevernek. Ezek között van az ún. császárnövény, ami a fő betegségre fókuszáló hatóanyagot tartalmazza, a miniszter gyógynövény, mely támogatja a császári hatását, a harmonizáló korlátozza az előbbi kettő mellékhatásait, a meridián irányító gyógynövény pedig kiküszöböli az esetleges mérgező hatásokat. Dr. Csütörtök Krisztina egy konkrét példát is mondott a keverékre, ebben a galagonya (császár), pirított árpamag (miniszter), kamilla (harmonizáló) és édeskömény (meridián irányító) szerepel.

A terápia sem egy kérdéses: ha itthon valakinek fáj a feje, jobbára ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó általános gyógyszert szedi be.

A kínai orvoslás sokkal inkább az egyénre koncentrál:

egy fejfájás esetén fontos az is, hol, mennyire, mikor, hogyan fáj az illető feje, milyen életmódot folytat és milyen egyéb betegségei vannak – ennek megfelelően állítják össze a számára megfelelő gyógynövénykomplexumot. Kínában kevésbé, mint Japánban, de azért ott is létezik az ún. farmakoakupunktúra, mely során az akupunktúrás pontokba injektálnak be gyógynövényes oldatokat.

A gyógynövényeket sok szempontból osztályozzák – például lehetnek hidegek és hűvösek, melegek és forrók vagy enyhék és semlegesek. Ízek szerint 5 csoportba sorolják őket: a csípősek serkentik a vérkeringést és távol tartják a külső kórokozókat, az édesek – és ide sorolják pl. a sertéshúst is! – görcsoldók és fájdalomcsillapító hatásúak, a savanyúak jók krónikus hasmenés ellen, a keserűek hányásra/köhögésre, a sósak pedig általában a belek tisztítására.

Szó esett a manapság is felkapott Goji-bogyóról, melynek  5-10 gramm a napi adagja – a titok a rendszerességben rejlik, nem pedig abban, hogy egyszer egy nagyobb adagot elmajszolunk a tévé előtt. De volt szó a lótuszról, aminek a magját is használják, a rebarbaráról, az útifű különböző fajtáiról, a kurkumáról, és személyes kedvencemről, a gyömbérről is. „A közhiedelemmel ellentétben a teához a gyömbért nem forrázni kell, hanem 10-20 percig forralni. A forrázást azoknak javaslom, akiknek sokszor savas a gyomruk vagy gyomorfekélyük van.” – mondta Dr. Csütörtök Krisztina, majd hozzátette: a kínai gyógynövényről és a gyógyításról szóló tudás

a kínaiak mindennapjaiban is megjelenik: az ételekbe csempészve a napi életvitel része a gyógynövények használata.

Dr. Csütörtök Krisztina így recepteket is mutatott minden külön tárgyalt gyógynövényhez.

A Nemzetközi Tavasz további programjai: http://jubileum.pte.hu

 

Harka Éva

Harka Éva