close
CímlapEgyetemi életMigráció, felkészültség, csapatmunka

Migráció, felkészültség, csapatmunka

2017. szeptember 05.

Szilárd István professzor kapta az Európai Polgár díjat!

 

A díjátadásra az orvosi és gyógyszerésztudományi karok közös tanévnyitóján került sor, szeptember 3-án, vasárnap, az ÁOK Szigeti úti főépületében.

Az Európai Parlament által 2008-ban alapított Európai Polgár díjat olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeknek illetve szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció, a közös megértés előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki.

Prof. Dr. Szilárd Istvánt Pelczné Dr. Gáll Ildikó EP-alelnök és Deli Andor európai parlamenti képviselő terjesztették fel a díjra. A díjazottakat Sylvie Guillaume (S&D, francia) EP-alelnök vezetésével ülésező brüsszeli kuratórium választotta ki.

Szilárd István professzor összesen több mint 150 tudományos publikált az egészségfejlesztés, a közegészségügy és a migrációs egészségügy területén.

Kutatásai magukban foglalták a migránsok demográfiai jellemzőinek, egészségi állapotának, az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének feltárását, illetve a tagállami intézményrendszer migránsokkal kapcsolatos szolgáltatásainak a feltérképezését.

A migrációval kapcsolatos munkája az Eszék bombázásakor Magyarországra menekültek sokasága miatt kezdődött, s később a sebesültek védelme miatt is fontos ún. védett házainak kialakításában, megszervezésében is részt vett. Ahogy Páva Zsolt polgármester megjegyezte, Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. Szilárd professzorra is ennek kapcsán figyelt fel Európa: a részt vett a Budapest deklaráció kidolgozásában, és 2003-tól a Nemzetközti Migrációs Szervezet brüsszeli központjának vezetője lett.

2005-től kisebbségvédelmi programokon kezdett el dolgozni, s elsősorban a roma közösségek egészségügyi helyzetének javítási lehetőségeivel foglalkozott. Miseta Attila dékán Németh Péter dékánhelyettest is kiemelte: ő volt, aki már a 2000-es évek elején felismerte, hogy egy olyan migrációs hullám várható, amely az egészségügy számára új kihívásokat jelent, s erre az egyetemen oktatás és kutatás területén is fel kell készülni.

Így indulhatott el a PTE-n a Migrációs-egészségügy szak, mely problémaorientált szemléletű, széles látókörű szakembereket képez, Szilárd professzor vezetésével.

„Krízishelyzet hívta életre, de az elmúlt 26 év alatt olyan eredményeket sikerült elérnie, melyekből már nemcsak Pécs, Európa, de az egész világ profitál.”– hangsúlyozta Pelczné DSr. Gáll Ildikó, az Európai parlament alelnöke mielőtt átadta a díjat az ÁOK és a GYK valamennyi magyar és nemzetközi gólyája előtt.


Szilárd István köszönő beszédében elsősorban iskoláinak fontosságát hangsúlyozta: „Abban a szerencsés időszakban járhattam egyetemre, amikor olyan kiváló szellemiségű és tudású professzorok tanítottak itt, mint Szentágothai, Hámori, Romhányi professzorok. Tőlük tanultam azt meg, hogy az orvosi hivatás európai tudást és humanitárius szemléletet igényel, s erre fel kell készülni.

„Hámori Artúr professzort külön meg kell említenem, már csak azért is, mert van egy olyan bonmot-ja, amit a ma egybegyűlt elsőéveseknek is át kell adnom. A migrációval kapcsolatban az egyik fő veszélyt az ún. elfelejtett betegségek újkori megjelenése jelenti: a védőoltásoknak hála bizonyos fertőző betegségek eltűntek. Például diftériát hatodéves koromban láttam utoljára, azóta teljes orvosgenerációk nem vizsgálhattak meg ilyen betegséget élőben, és nem is gondolnak rá. Hámori professzor bonmot-ja viszont így hangzik:

„Hogyan juthatunk el könnyen, gyorsan a diagnózisig? Gondolni kell rá.”

Tehát orvosi gondolkodásunkba újra vissza kell hozni az elfeledett betegségeket, hiszen bármikor újra itt teremhetnek.”

A családjának mondott köszönet mellett Szilárd professzor még elmondta: „Mindig csapatjátékos voltam, éppen ezért visszamenőlegesen is köszönettel tartozom mindazoknak, akikkel az évtizedek folyamán együtt dolgoztam, de külön szeretném kiemelni Baráth Árpád professzor urat, kivel a balkán háború ideje alatt kezdtünk együtt dolgozni, és nagyon örülök, hogy ez a kooperáció a mai napig tart.”

UnivPécs

UnivPécs