close
CímlapEgyetemi élet„Nem az a fontos, hogy ki jön be hallgatóként az egyetemre, hanem az, hogy mennyire képzetten távozik a végzés után”

„Nem az a fontos, hogy ki jön be hallgatóként az egyetemre, hanem az, hogy mennyire képzetten távozik a végzés után”

2018. június 29.

Július elsejével veszi át a rektori posztot Bódis Józseftől Miseta Attila. A professzor nyolc évig volt a PTE Általános Orvostudományi Karának dékánja, a Pécsi Tudományegyetem tanévzáróján tette le a rektori esküt.

Mint ismeretes, rektorhelyettesi csapata tagjai Péley Bernadette, Betlehem József és Gábriel Róbert lesznek. Részletezné a feladatköreiket? Pontosan milyen funkciót szán Lengvárszky Attilának?
Azt szeretném, ha a Rektori Hivatal minden adminisztratív feladatának szupervíziója egy embernél koncentrálódna - ezt a szerepet szánom Lengvárszky Attilának. Még nem tudom, pontosan minek fogjuk elnevezni ezt a posztot, létrehozásához SzMSz-módosításra lesz szükség.
A tudományos és általános rektorhelyettes feladatköre nagyjából nyilvánvaló: ha nincs éppen ott a rektor, akkor helyettesíti, és a tudományos ügyekkel foglalkozik. Ezt a posztot Gábriel Róbert fogja betölteni. Azt várom tőle, hogy azt a dichotómiát, ami a pályázati ügyintézéssel kapcsolatos és nehézségeket okoz, próbálja egységes szervezeti keretbe foglalni.

Nagy szükség van arra, hogy a tudományos tevékenységet - hiszen ez az, ami az egyetemet egyetemmé teszi - minden kar erősítse.

Erre létrehozzuk majd a megfelelő belső ösztönzőrendszert, ami bizonyos jutalmazási elemekkel is jár. Az előmenetelhez is szigorúbban fogjuk kötni a tudományos teljesítményt. Fontos hangsúlyozni, hogy nem mindenki ugyanolyan: van, aki remek tudós, de nem jó oktató, van, aki kiváló sebész, de tudományosan nincs érdeklődése – ugyanakkor mindenféle típusból szükségünk van kollégára. Senkit sem szeretnék olyasmire kényszeríteni, amihez nincs affinitása. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy ez egy egyetem, vagyis itt az emberek döntő többségének érdeklődnie kell a tudományos kutatás iránt.


Az oktatási rektorhelyettes, Péley Bernadette feladata is jól körülhatárolt. Szeretném, ha sikeresen együttműködne a Gerner Zsuzsa által vezetett Tanárképző Központtal. Úgy gondolom továbbá, hogy Lengvárszky Attila komoly segítséget tud majd nyújtani számára a hallgatók rekrutálásában, itt tartásában.

A hallgatói minőség kérdésével is rengeteget kell foglalkozni. Azon leszünk, hogy erre odafigyeljünk és előre tudjunk lépni.

Készülőben van ennek kapcsán egy olyan program, ami a rektori pályázatomban szereplő terv részletesebben kidolgozott változata. Azt gondolom, nem az a fontos, hogy ki jön be hallgatóként az egyetemre, hanem az, hogy mennyire képzetten távozik a végzés után. Szeretnénk minőséget az oktatásban is. Nem hiszem azt, hogy még egyszer harmincezer hallgatója lesz a PTE-nek a belátható jövőben. De azt sem gondolom, hogy – bár erre lenne lehetőségünk - gyenge minőségű külföldi hallgatókkal kellene feltöltenünk a létszámot. Ahogy azt a pályázatomban is írtam, 23-25 000 fős összhallgatói létszámra, és egyre javuló minőségre kell berendezkednünk.
A harmadik helyettesem Betlehem József, aki a stratégiai és kapcsolati rektorhelyettesi posztot fogja ellátni. Fontos lenne az, hogy az egyetem egyre növekvő mértékben támaszkodjék az iparvállalatokra. Ennek a modus operandiját ki kell dolgoznunk, mert Magyarországon ennek nincsenek hagyományai. Nagy feladat ez, és ebben számítunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatására is.
Fontosak a személyes ismeretségek, de a kapcsolatrendszer nem alapulhat pusztán ezeken. Egyetemi szinten kifinomultabb módszereket kell alkalmaznunk, mint amilyenekről Mikszáth műveiben vagy Móricz Rokonok című regényében olvasni. Erre külön csapatot állítunk föl, és ehhez hozzátartozik az is, hogy számos belső feszültséget kell majd ezzel kapcsolatban feloldani.

Igyekszem a feladatokat megosztani a helyetteseimmel, de nemcsak tőlük, hanem mindenkitől elvárom, hogy a saját hatáskörében önálló legyen.

Rosszabbnak tartom, ha valaki nem csinál semmit, mintha téved. Tévedni lehet. Ilyenkor leírjuk a veszteséget. Ha nagyon sokszor téved valaki, akkor pedig levonjuk a konzekvenciákat.
Intenzívebb együttműködést ígért a rektori vezetés és a Kancellária között.
Úgy gondolom, hogy a gazdálkodás egy kiszolgáló funkció. Ennek, és a törvényben leírtaknak megfelelően érvényt kell annak szerezni, hogy az egyetem vezetője a mindenkori rektor. Ez nem jelenti azt, hogy a Kancellária ne lenne rendkívül fontos szervezet. De látni kell azt, hogy akár kancellárnak, akár gazdasági főigazgatónak, kincstári biztosnak vagy pénzügyi főfelügyelőnek nevezzük ezt a posztot, az egyetem gazdálkodásában áttörést az elmúlt húsz évben nem sikerült elérni. Ez sajnálatos módon részben a külső körülményeknek tudható be. Reméljük, hogy az új minisztérium meghozza a szükséges egyszerűsítő lépéseket, amik érinteni fogják a Kancellária jogállását is. Emellett biztos vagyok abban, hogy jól együtt fogunk tudni működni a Kancellária intézményével.
A PTE jelenlegi költségvetéséről mi a véleménye?
Úgy gondolom, hogy a költségvetés tervezésében egy teljesen új modus operandit kellene indítani. Nem volt véletlen, hogy az idei költségvetés tervezése a szokásosnál jóval nagyobb bonyodalmakkal járt: ennek okai részben az idei költségvetési adatok voltak, amelyek azt mutatták, hogy a tavalyihoz képest kétmilliárd forintot meghaladó összeggel nőttek a központi elvonások, miközben tudjuk, hogy a bevételeink érdemben nem növekedtek. Sikerült bizonyos kompromisszumokat elérni, és az biztos, hogy a mostani költségvetésben maradtak még tartalékok. Fontosabb ennél a költségvetési tervezés új módon történő megvalósítása.

Ez annyit jelent, hogy nem egy előre megírt étlapról választanak a karok, hanem a gazdálkodó egységek maguk is tevékeny részesei a költségvetés kialakításának.

Új modus operandit szeretnék tehát, és amennyire csak lehet, transzparens költségvetést.


Eddig dékánként működött együtt a rektori vezetéssel – hogyan és min változtatna ebben a kapcsolatrendszerben?
Szeretném, ha nem is minden esetben baráti, de egy jól együttműködő csapat lenne. Vannak olyan értékek, amelyeket minden karnak képviselnie kell: ilyen a sokat emlegetett minőség mind az oktatásban, mind a kutatásban. Amire hangsúlyt szeretnék helyezni minden egyes kar esetében – természetesen ahol ez lehetséges és értelmezhető -, az az ipari kapcsolatok fejlesztése. Az egyetem elsősorban az alapkutatások helye - és ez a jövőben is így marad -, ugyanakkor az alkalmazott kutatásokra is oda kell figyelni.
Milyen átalakításokat tervez a Rektori Hivatalban?
Szeretném megszüntetni a párhuzamosságokat, köztük olyanokat is, amelyeket évek óta felemlegetnek. Első körben szeretnék mindenkinek munkát találni.
Van-e terve arra, hogy a PTE hogyan növelje a hallgatói létszámot?
Gondolkodom egy olyan programon, amelynek részeként Baranyán túl több megye (Tolna, Somogy, Zala, Veszprém, Győr, Fejér) gimnáziumaiban előkészítőt szerveznénk, amit jórészt a gimnáziumi tanárok visznek majd, a mi professzoraink segítségével.

Nagyon fontosnak tartom a személyes kontaktust.

Tudatosítanunk kell, hogy vannak fejlesztések az egyetemen, korszerű a technika, és Pécs élhető város. Ezeket a pozitív tulajdonságokat mind a leendő hallgatóság, mind pedig a szülők számára eladhatóan kell megfogalmazni.
Megítélése szerint hogyan halad a Modern Városok Program?
Sajnos egy évet elvesztegettünk, aminek elég komoly anyagi konzekvenciái vannak. Más MVP-projektekkel összevetve ugyanakkor azt kell mondanom, hogy nem állunk rosszul. Ha viszont a saját, korábbi várakozásainkat tekintem, azokhoz képest lemaradást észlelek.
Elődje, Bódis József oktatási államtitkárként folytatja a karrierjét. Hogyan látja, lehet-e ma az aktuálpolitika nélkül egyetemet vezetni?
Kétségtelenül fontos a jó politikai kapcsolattartás, de lényegesnek tartom egy intézményvezető részéről a három lépés távolságot is. Nem hiszem, hogy aktuálpolitikai célok kritikátlan kiszolgálásával hosszú távon érdemeket lehet szerezni egy intézménynek. Nem ez a dolgunk. Nem ezt várják el tőlünk.


Milyen mérőszámok alapján gondolja megítélni egy felsőoktatási intézmény sikerességét?
Ez nagyon nehéz kérdés, és nyilván karonként, tudományterületenként is változik. A reáltudományok területén működnek olyan mérőrendszerek, amelyek ugyan számos kritika alapját képezik, de valamilyen viszonyítási alapot jelentenek. Szeretném, ha minden kar kilépne a hungarikum szerepköréből, és több nemzetközi színvonalú publikációt, megjelenést produkálna.
Ami a nemzetközi ranglistákat illeti: az összeállításuk nagyon eltérő, így különböző listákon különböző helyeken szereplünk. Fontosak ezek a rangsorok, és emiatt lesz egy kis csapatom, amelynek a tagjai az adatszolgáltatáshoz jól értenek. Ami pedig az értékmérést illeti: az ember nem tudja saját magát értékelni, azt másoknak kell megtenniük. Amikor például valaki gratulál ahhoz, hogy megválasztottak rektornak, azt szoktam mondani, hogy a sportolónak sem szoktak gratulálni azelőtt, mielőtt lefutotta volna a távot, csak amikor már beért a célba.
A hallgatóknak mit üzen?

Szeretném, ha tanulnának, és ha jól éreznék magukat - ezek feltételeit biztosítani fogjuk.

 

Miseta professzor rektori pályázata ezen a linken olvasható, az ezzel kapcsolatban készült korábbi interjú pedig ezen a linken érhető el.

Harka Éva

Harka Éva