close
CímlapEgyetemi életÖnállóság, mint hozadék

Önállóság, mint hozadék

2018. június 06.

Várnagy Péter a PTE KPVK tanszékvezető egyetemi docense, Erasmus-koordinátora: ő maga Erasmusszal Európa több országában járt már, de az egyik lánya is tanult külföldön az ösztöndíj révén.

Milyen saját tapasztalataid vannak az Erasmusszal kapcsolatban?
’99-ben Münchenben voltam először Erasmus ösztöndíjjal, előtte egy évvel Notthinghamben töltöttem 3 hónapot, a program elődje, a Tempus révén. Bár az Erasmus+ program lehetőséget ad az oktatónak arra, hogy akár több hetet (max. 60 nap) is külföldön töltsön,  személy szerint ritkán engedhetem meg magamnak az 5 napnál hosszabb kinttartózkodást . A kezdeti lépés a külföldi kollégákkal való megismerkedés, az együttműködés kialakítása, amikor más módszerekkel, kultúrákkal találkozik az ember.

Van, ahol mélyebb szakmai kapcsolat, sőt, barátság alakul ki, és van, ahol más kollégák számára tudok kapcsolatot építeni. Minden évben próbálok két helyre elmenni – pont egy éve voltam Veronában, ősszel pedig Litvániában. A kollégáimat is a pályázásra buzdítom, és a hallgatókat is.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást számodra?

Nagy nehézségeim nem voltak, csak a pozitív oldalait láttam.

Amikor egyetemista voltam, kevés ilyen lehetőség volt, nem szeretném, ha a gyerekeim erről lemaradnának. Azt gondolom, ha valaki hosszabb távra ki tud menni külföldre tanulni, az sokat számíthat mind szakmailag, mind emberi kapcsolatokban.

Nem féltetted a gyermekedet?
Az egészséges szülői féltés mindenképpen benne van az emberben. Talán az anyák nehezebben élik meg, mint az apák. Hangsúlyoztam, hogy örülnék neki, ha a lányom részt venne a programban, de nem kellett unszolni. Ugyanakkor azt is látom, hogy a hallgatók többsége nagyon nehezen indul el, nehezen lép ki a komfortzónájából.

Miért lehet ez?
Szerintem több oka is lehet, az egyik, hogy sokszor bizonytalan a nyelvtudás, és nem elég biztosak magukban még akkor sem, ha van nyelvvizsgájuk. Pedig épp az a lényeg, hogy élővé tegyék a tudásukat! A másik, hogy bár az ösztöndíjak elfogadhatóak, de országonként változó, hogy mennyire biztosított a kollégiumi rendszer. Ahol kevésbé van ilyen háttér, ott lakást/szobát kell bérelni, amihez kauciót kell letenni. Ha ezt nem tudja megelőlegezni a szülő, az nehézség lehet.

Mennyire változtatta meg a lányodat az Erasmus?
Sokkal önállóbbá vált!

Kétségtelen, ha valaki egy teljes akadémiai évet külföldön tölt, ott sok mindent magának kell intéznie, így ez a fajta önállóság fontos hozadék.

Sokféle hallgatótársával találkozott, különböző országokból. Tőlünk eltérő oktatási módszereket is megismert, illetve az adott ország felsőoktatási rendszerét is. Idegen nyelven vizsgázni sem egyszerű. Ezek próbatételek, de szerintem a hallgatók többsége hamar felveszi a ritmust. Ráadásul jó referencia az önéletrajzban, hogy egy félévet vagy egy teljes évet tanult egy más országban.

Tudnál a lányod külföldi tartózkodása kapcsán felmerült problémákra, kihívásokra példát mondani?
A lányom másodéves volt alapszakon, amikor Veronába ment tanulni. Felvehetett volna angol nyelvű órákat, de ő olaszul tanult kint. Nem voltak prekoncepciói, én pedig bátorítottam. Olaszországban hozzá kell szokni ahhoz, hogy néha az átlagosnál lazábban kezelik az ügyeket, de ezzel sem volt probléma. Az egyetem vonatkozásában nagyon jól előkészített volt minden, például volt fogadócsomag, amiben egy bankkártyával várták, amelynek aktiválásáról ő dönthetett. Büszke voltam rá, amikor a szoba kapcsán, amit bérelt, elintézte, hogy kijöjjön egy vízvezeték-szerelő – kihívás ilyesmit elintézni, de megoldotta.

Pénzügyi szempontból hogyan ítéled meg az Erasmust?
Ha nincsenek extra igényei valakinek, akkor szerintem elegendő. Főleg, hogy az itthoni ösztöndíjak folyósítása nem szűnik meg a kinti tanulmányok alatt sem, vagyis az Erasmustól kapott pénz mellett a hallgató azt is megkapja. Plusz az Erasmusnak van egy szociális ösztöndíj része is!

Előny még, hogy összesen 12 hónap áll a hallgatók rendelkezésére az Erasmusban képzési szintenként, amely lehet tanulmányi célú és szakmai gyakorlati mobilitás is.

Utóbbi azt jelenti, hogy akár két hónapra is elmehet egy vállalkozáshoz, szervezethez Erasmusos gyakornoki helyre úgy, hogy az illető egészen biztosan nem veszít félévet. Ez a 12 hónap úgy is felosztható, hogy 5-5 hónap, plusz egy nyári gyakorlat, vagyis ha valaki úgy gondolja, akár egy teljes esztendőt külföldön lehet az Erasmus révén. De mehet csak nyaranta is… Még a PhD-képzésben résztvevők is élhetnek az Erasmus-szal, de az a tapasztalatom, hogy korántsem használják ki a hallgatók egyik képzési szinten sem a lehetőségeiket. Azok közül, akik éltek az Erasmus lehetőségével, nem tudok olyanról, aki azt mondta volna, hogy nem érte meg.

Harka Éva

Harka Éva