close
CímlapEgyetemi életPollack Expo 2018

Pollack Expo 2018

2018. március 09.

Mérnökök nélkül nincs fejlődés – nagyjából ez volt a közös pont az összes köszöntőben, amik a Pollack Expon március elsején az Expo Centerben elhangoztak. A kétnapos rendezvényt idén immár tizenegyedik éve rendezték meg. A PTE Műszaki és Informatikai Kar koordinálásában a szélesebb értelemben véve vett műszaki szakmák seregszemléje ez az esemény, mely tanácskozásokra, sőt, állásbörzére is lehetőséget ad. Az iparral való együttműködés szükségességéről és fontosságáról beszélt Tóth Kálmán rektorhelyettes, aki arra is rámutatott, hogy ez a rendezvény és a PTE MIK az egyik, mely ebben élen jár.

Hagyomány, hogy a megnyitó ceremónia keretében adják át Pécs Város Breuer Marcell-díját, melyet 2018-ban Cselényi Margit építésznek ítéltek oda. A díjazott több elismeréssel büszkélkedhet (pl. Ybl- és Prima Primissima-díjak), s a méltatásban leginkább a közösséget szolgáló épületeit emelték ki, mint amilyen a pécsváradi tanuszoda, a siklósi könyvtár, a szentlőrinci ravatalozó, a pécsváradi erdészeti központ vagy a mánfai tehetséggondozó kollégium.

A Pollack Expo egyik kiemelt része a plenáris ülés, melyen évek óta olyan témákról van szó, melyek vagy általában a világ vagy a régiónk jövőjét befolyásolják markánsan. Idén az egyik ilyen előadás a Hatékonyság növelése a tervezési folyamatokban a BIM segítségével – magyarországi esettanulmányok című volt. Laikusként lehet, hogy van, aki még mindig azt gondolja, hogy egy építész megálmodja, majd papírra rajzolja egy ház terveit. Ezt 15-20 éve már felváltotta a számítógépes tervfeldolgozás (CAD), amit viszont a BIM kezd túlszárnyalni. De mi ez a BIM? A Building Information Modeling kifejezést 1975-ben használta először Charles Eastman professzor, s bár a definíció azóta sokat finomodott, a lényeg maradt:

olyan interaktív épületmodellt jelent, melyen az elemek valós, valid adatokkal jelennek meg a tervezés és a működtetés kapcsán.

Erre mutatott néhány beszédes példát Rák Olivér, Zagorácz Márk és Máder Patrik Márk (Breuer Marcell Doktori Iskola). Ez azt jelenti, hogy az építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti modellek, adatbázisok és normarendszerek egyetlen helyen, sőt, egyetlen fileban elérhetők. Minden alaprajz, metszet és látvány ugyanabból a modellből deriválható, a rajzok automatikusan frissülnek a modell változtatása esetén, vagyis nem kell minden egyes változásnál „újrarajzolni”.

A tervlapok fejlécének frissítése is automatikus – ami apró részletnek tűnhet, de annál macerásabb. Akár minden egyes csavar, vezeték, cső pontos helye meghatározható a modell alapján, nem kell a helyszínen improvizálni, sem a kialakítás, sem későbbi változtatás, sem a bontás idején. Ebből adódik az az előny is, hogy bármilyen jellegű mennyiségi kimutatás lehetséges, könnyen lehet költség- és építőanyag-becslést generálni. A bemutatott példák között szerepelt a pályázati forrásból felújított kistarcsai Flór Ferenc Kórház, amit még hagyományos eszközökkel mértek fel, majd modelleztek. De ide sorolható a 100 ezer négyzetméteres, 8 emelettel és 3 pinceszinttel rendelkező budapesti Telekom székház, ami Magyarország legnagyobb egy tömbben felépült irodaháza. Utóbbinál a BIM célja a tervezés támogatása volt, plusz hogy a rendszerhez igazodó egyedi elemeket be lehessen beépíteni. Ha a jövőben sok egyedi épületnek lenne ilyen modellje, azzal már akár városfejlesztési koncepciók kialakításában is segíthetne, ez pedig tudatosabb, akár Smart City megoldásokhoz adhat hátteret.

A Hogyan készítsünk repülőt? című előadás egy igazi műszaki sikerről szólt: egy műrepülhető elektromos repülőgépről, melyet ráadásul a Pécshez közeli Pogányban gyártanak majd – a tervek szerint havonta akár 15 darabot. Az idei Expo egyik fő látványossága éppen ez a FUSION 212-es repülőgép volt, aminél sorban álltak az érdeklődők, csak, hogy beleülhessenek. A kicsit csodálkozó „arcú”, karcsú repülőgép felszállási tömege maximum 600 kg, kiválóan lehet vele manőverezni, s remek ahhoz, hogy oktatási célokra használják. Egyébként magának a gépnek is beépített, saját ejtőernyője van. (Előzmények: Repülős képzéseket indít a PTE UnivPécs, 2017. 4. Lapszám, 52.oldal)

A hallgatói részvétel, az interdiszciplinaritás és a cégekkel való együttműködés állnak a MIK aktuális informatikai projektjeinek a középpontjában

– derült ki Schiffer Ádám előadásából. A kutatások négy témakör köré csoportosulnak. A képfeldolgozás, és gépi látás kapcsán például egy olyan projekten dolgoznak a MIK-en, mellyel lehetővé válik majd a parlagfű-detektálás autonóm drónokkal. Ez azt jelentené, hogy az önműködő drónok a vizsgált területet végigpásztáznák, s egymással kommunikálva egy elektronikus térképet rajzolnának arról, mennyire fertőzött az adott zóna. Ehhez olyan kihívásokkal kell megküzdeni, mint hogy a növény minden különböző életciklusát és növekedési fázisát biztonsággal fel kell ismernie a repülő szerkezeteknek. Látványos és nagyon hasznos a különböző tudományterületek együttműködése a 3D nyomtatás kapcsán: a MIK-en

egy olyan 3D nyomtatással készült felsővégtagi protézis kialakításán dolgoznak, ahol a “műkéz” tanul, nem a páciensnek kell a kéz mozgatását megtanulnia.

A kiemelt témakörök között szerepelnek az autonóm járművek és a számítástudomány felségterületéhez tartozó optimalizálás is.

Földön, vízen levegőben volt az expo alcíme, melyek közül a vizet egy kísérőprogram, a I. Hatékony Vízellátás Nemzetközi Konferencia biztosította, itt főleg a vízgazdálkodással foglalkoztak.

UnivPécs

UnivPécs