close
CímlapEgyetemi életPTE vs tüdőrák 2:0

PTE vs tüdőrák 2:0

2019. február 12.

A Mint a Parlament elnevezésű törvényalkotó versenyre idén is nevezett a PTE Ilyen Ez a Politika nevű csapata. Az egyetem négy karának hallgatóiból álló formáció a tüdőrák korai szűrésére dolgozott ki törvényjavaslatot. A hallgatói Országgyűlés ezt elfogadta, így a csapat a versenyt megnyerte. De vajon sikerrel nyerné meg a tüdőrákkal folytatott háborút is? Ha a javaslat komolyra fordulna és az igazi Parlament fogadná el, az becslések szerint akár 2500 ember életét mentené meg Magyarországon, évente. Dr. Szántó Zalán zseniális, a tüdőrák kockázatait mérő telefonos alkalmazásáról már írtunk korábban az UnivPécs hasábjain. Az ennek az app-nak a használatát is magába foglaló komplex prevenciós csomagot sok neves pécsi szakember támogatja. Részleteiről a szép eredményt elért csapat vezetőjét, Hetényi Roland ötödéves orvostanhallgatót kérdeztük.

 

Mi volt ez a verseny, ki szervezi, miért tartod fontosnak?

Az Országgyűlés Hivatala szervezi, és azért hozták létre, hogy modellezzék a Parlament munkáját – emiatt az a neve, hogy Mint a Parlament. Ez voltaképpen egy országos törvényalkotó verseny, amin hat, húsz fős csapat verseng egymással az ország legkülönbözőbb részeiről, egyetemeket képviselve. Idén a PTE-ről két csapat is nevezett, eddig összesen négyszer vett részt a PTE a megmérettetésen, ebből zsinórban harmadszorra hoztuk el a pálmát.

Hogyan jutott eszedbe részt venni egy ilyen versenyen?

Tavaly megkeresett egy gyerekkori jóbarátom, akivel egy faluban nőttünk fel, és felkért, hogy mint orvostanhallgató véleményezzem az azévi tervezetüket, amivel a versenyen indultak. Megtetszett, így csatlakoztam a csapathoz. Akkor a háziorvosi praxisokkal kapcsolatos törvényre tettünk javaslatot, mely a háziorvosi rendelők állapotjavításáról, felszereltségéről szólt. Azt is körbejártuk, hogyan tehetnének szert olyan eszközökre, amik révén jobban meg tudnának felelni a mai kor elvárásainak. Jól sikerült, nyertük vele! Akkor el is határoztuk, hogy 2018-ban a játékon túlmenően is szeretnénk egy hasznos, komoly tervvel előállni, valami olyasmivel, ami mind jogi, mind orvosszakmai szempontból magasabb szintű a korábbi javaslatunknál.

Az idei témátok a tüdőrákszűrésről szóló javaslat volt. Miért ezt választottátok?

A versenykiírásban több téma szerepelt, ezek között volt olyan, mint az országgyűlési képviselők választhatósága, az egyetemi felvételi eljárás rendje, az eldobható műanyag pálcikák problémaköre, és a prevenció. Utóbbi kapcsán gondolkodtunk. Az eredeti tervem az volt, hogy a mellrákkal kapcsolatban fogok előkészíteni egy törvényjavaslatot. Arra jutottam, hogy a mellrák kezelése mára már egy viszonylag jól megoldott ügy: 30 évvel ezelőtt a mellrákosok 90 százaléka meghalt a betegség miatt, ma 90 százalékuk életben marad. Talán pont azért sikerült elérni ezt a szép eredményt, mert korán felismerik, jók a terápiák, és rendkívül sokan felismerték a szűrések szükségességét. Hatalmas társadalmi összefogás húzódik meg ennek a hátterében! Gondoljunk például Angelina Joliera, aki még a mellét is levetette, csak azért, mert volt egy olyan mutációja, ami hajlamossá tette volna a rákra. Az ilyen társadalmi vitát generáló események híre begyűrűzött Magyarországra is: a különböző egyesületek összefogtak, és  - nagyon helyesen - elkezdték a mammográfiai szűrések népszerűsítését. Ehhez képest a tüdőrák elhanyagolt, nem beszélünk róla. Pedig Magyarországon évente 10 000 ember hal meg tüdőrákban. Úgy néz ki, hogy egy olyan problémára sikerült rávilágítani, ami kifejezetten elhanyagoltnak számít. Ráadásul, ha valaki azt mondja, hogy tüdőrák, akkor a szemünk előtt szinte megelevenedik az a sztereotípia, hogy az illető biztosan évtizedek óta dohányzik, alkoholista - és meg is érdemli a tüdőrákot. Ez a sztereotípia.

És nem így van?

Sajnos egyre több olyan eset van, hogy 40 év körüli nők lesznek tüdőrákosok, olyanok, akik nem dohányoznak. Azt is meg kell jegyeznem, hogy azért a sztereotípiának is van alapja: az esetek 90 %-ban a dohányzás okozza a tüdőrákot. De valóban megérdemli a halált valaki, csak azért mert dohányzott? Azért még segítenünk kell neki, nem? És lehetne is kezelni ezt a betegséget, akkor, ha időben ismernénk fel. A tüdőrák legtöbbször az időn bukik el Magyarországon, általában túl kései a diagnózis. Korai stádiumban az esetek 85%-a gyógyítható lenne. Tehát a legfontosabb fegyver az idő! Erre foglaltunk össze egy öt pontból álló tervet a törvényjavaslatunkban.

Pontosan milyen pontokból áll a törvényjavaslatotok?

Elsődleges megelőzésként az oktatáson lenne az egyik hangsúly. Azt gondolom, fontos lenne, hogy a betegképviseleti csoportok összefogjanak, és mutassák be a tüdőrákot. Keressenek olyan betegeket, akik felvállalják a történetüket, és ezeken a személyes történeteken keresztül kialakulhat egy társadalmi összefogás. Vannak már régóta működő prevenciós programok, de úgy gondolom, sokkal hatékonyabbak akkor, ha egy olyan ember osztja meg tapasztalatait, aki átélte az adott betegséget. Egy orvostanhallgató szájából nem biztos, hogy annyira hitelesnek tűnik az az intelem, hogy ne dohányozzon egy középiskolás, mint egy olyan tüdőrákostól, aki már átesett egy műtéten. Ezek a történetek annyira hitelesek, hogy az ember beleborzong, hogy ez vele is megtörténhet. Mondok egy ehhez hasonló példát: urológián vizsgáltam egy prosztatarákos beteget s mivel ez a sokadik ilyen vizsgálatom volt, már nem érintett annyira mélyen meg érzelmileg, mint az első alkalommal. Megvizsgáltam, kikérdeztem az illetőt, és mentem tovább. A beteg azonban utánunk szólt: „Fiúk, a szűrésre ne felejtsetek el elmenni!” Kirázott tőle a hideg, de maximálisan igaza van.

A betegek bevonásán túl a Lug Screen népszerűsítését is fontosnak tartom. Ez egy pécsi fejlesztésű telefonos alkalmazás, mely dr. Szántó Zalán mellkassebész nevéhez fűződik. Ő nagy élharcosa annak, hogy a tüdő- és hörgődaganatok elfordulását csökkentsük. Ez az alkalmazás pár éves, de már bizonyított: huszonhét olyan embert műtöttek meg azóta tüdőrákkal ebben a régióban, akiknél a magas kockázatot első körben ez a telefonos alkalmazás mutatta ki. A hosszú távú cél az lenne, hogy ezt a tesztet akár háziorvosnál is ki lehessen tölteni. Azt gondolom, az is fontos lenne, hogy a dohánytermékek csomagolásán a figyelmeztetés mellett a segítő kéz is helyet kapjon.

Apropó: mi a véleményed a cigarettásdobozokon lévő elrettentő képekről?

Szerintem az elrettentés eszköze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szerintem abban, aki dohányfüggő, nem tudatosodik, hogy a képeken látható szövődmények várnak rá, ráadásul ezek a képek nem is segítik abban, hogy leszokjon a dohányzásról. Nem gondolom, hogy a képeket el kéne távolítani a dobozokról, de sokkal hangsúlyosabban meg kéne jeleníteni a csomagoláson azt, hogy hogyan lehet segítséget kérni a leszokáshoz. Szerintem önmagában az, hogy rajta van egy telefonszám, és egy weboldal címe, nem kézzelfogható segítség. Emellett a Lung Screen telefonos alkalmazás feltüntetése komolyabb lépés lenne, hiszen megmutatja a kockázatokat, ráadásul összeköti a dohányost az ellátó rendszerrel.

Az OMSZ adatai szerint Pécsett különösen erősen szennyezett a levegő. A dohányzás vagy a környezeti ártalmak hatására alakul ki inkább a tüdőrák?
90 %-ban dohányzás, 10%-ban más az ok: radon, azbeszt, ártalmas porokkal való munka, genetikai hajlam, stb. Utóbbi kapcsán úgymond „önmagától” is kifejlődhet a tüdőrák, nem mindig kell ártalom hozzá.

Gondolom, a javaslat többi része a másodlagos megelőzéssel foglalkozik.

Igen, és itt a legfontosabb az LDCT, vagyis az úgynevezett alacsony dózisú CT vizsgálat, amit Japánban, az USÁ-ban, Nyugat-Európában már használnak erre a célra. Míg a mellkasröntgen a tüdőrákoknak csak 40 %-át veszi észre, addig az LDCT 97 százalékban felismeri. Hogy egy fotós hasonlattal éljek: az LDCT a mai technika, s ehhez képest a mellkasröntgen olyan, mintha a hetvenes években egy analóg kamerával 1 km-ről lefotóznék valakit.

Mennyi LDCT készülék van az országban? Röntgen úgy gondolom, sok lehet.

És LDCT ből is sok van! 2017-ben 104 ilyen készülék működött az országban, mind tudja szűrni a tüdőrákot, mind rendelkezésre áll, és egyik sincs kihasználva. A tárgyi feltételek adottak, már csak össze kell kapcsolni a tudással. Vagyis ez egy nullszaldós törvényjavaslat, nem kerül milliárdokba

Egyetlen olyan pont van, ami anyagi ráfordítást igényel: az eNoze. Ez az alkoholszondához hasonlóan működik: az illető belefúj a szondába, és a kilélegzett levegő alapján a készülék 92-95 %-os valószínűséggel ki tudja mutatni a tüdőrákot. Már régebben felfedezték, hogy a kutyák ki tudják szagolni a tüdőrákot. Amerikai kutatók analizálták a kilélegzett levegőt, hogy pontosan mi az, amit az ebek érzékelnek, így a vizsgálati módszer tudományos háttere kidolgozott. Olyannyira friss ez a felfedezés, hogy maga az eszköz még sehol nincs forgalomban – ennek kivitelezése kerülne egyedül pénzbe a javaslataink közül. Egyébként a PTE ÁOK Közegészségügyi Intézetében szintén kutatják ezt a témát.


 

Ezek a szűrések nem tűnnek fájdalmasnak. Miért nem mennek el az emberek szűrésre? Vagy nagyon költségesek ezek az eszközök?

Magyarországon jelenleg nincsen tüdőrákszűrés. Járványügyi szempontok alapján kidolgozott tüdőszűrés van, tuberkolózisra.

Szerintem minden laikus azt gondolja, hogy ha elmegy tüdőszűrésre, akkor azon a vizsgálaton egyből kiszúrják a kezdődő tüdőrákot is. Nem így van?

A tüdőrákoknak csak 40 százaléka állapítható meg a tüdőröntgen alapján – és ilyenkor általában már bőven elkéstünk, és a daganat operálhatatlan. Éppen egy hónapja vizsgáltam egy hatvan év körüli tüdőrákos asszonyt, aki elesettnek érezte magát, rettenetesen köhögött, s mivel korábban már volt veserákja, gyanította, hogy valami nagyon nincs vele rendben. Hat mellkasröntgen készült a tüdejéről, és mindegyiken ott volt egy folt, amit tüdőgyulladásnak véltek. Közben egy közel öklömnyi daganat volt a tüdejében. Csak akkor szúrták ki – de akkor azonnal! -, amikor elment CT-re. Neki nagy szerencséje volt, mert meg lehetett menteni.


Mikor lesz ebből igazi, rendes törvényjavaslat? Gondolom, azért szerveznek egy ilyen versenyt, mert az itt nyertes ötleteket fontolóra veszik, hogy ezekből valódi törvényjavaslatok legyenek.

Hát nem. Ez csak játék. Magán a versenyen egyébként nem lehet nyerni semmit, még egy oklevelet sem kaptunk, az élmény az, ami számít. De a mostani javaslatunkkal kapcsolatban valóban az az álmunk, hogy meg tudjuk valósítani, hogy tudjunk társadalmi párbeszédet generálni. Szerintem mindenki látja, hogy ez egy jó dolog, sok embert lehetne megmenteni, de talán még nincs meg mögötte a kellő társadalmi nyomás ahhoz, hogy tényleg törvényjavaslat lehessen. Ezen dolgozunk most. A csapat tagjain túl neves professzorok is támogatják az ügyet. Szűrések máshol is vannak, de ilyen komplex rendszer még sehol nem működik.
 

Keretes:

 

  1. Betegek személyes történeteinek széles körű megismertetése

  2. A Lung Screen tüdőrák kockázatát felmérő telefonos applikáció használata

  3. A dohánytermékeken szerepeljen a Lung Screen elérhetősége

  4. LDCT-s szűrések

  5. e Noze

 

Keretes2:

Csapattagok:

ÁOK:

Hetényi Roland, Hanna Dániel, Hajóssy Miklós, Jason Sparks,

GYTK:

Krausz Fanni

BTK:

Talabér Ádám, Fébó Albert Jonatán, Mesics Gábor, Szalai Szabolcs, Fejes Alexander, Huber András, Er Szonja, Kaposi Levente, Seiler Tamás, Vezér Tamás, Keszthelyi Rebeka, Rónoki Bertalan, Horváth Martin, Hoss Bence

KTK

Lorencz Máté, Horváth Barnabás

Harka Éva