A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa március 28-án tartotta ülését a Szenátusi Tanácsteremben.
A szenátorok egyetemi tanári, egyetemi docensi kinevezésekről, címzetes egyetemi tanári, valamint professor emeritus címekről döntöttek. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöki posztjára ketten jelentkeztek, egyikük pályázata hiányos volt, így a Bírálóbizottság az egyetlen érvényes jelölt anyagát támogatta, aki Madaras Zoltán régi-új elnök.
„Tavaly februárban fogadtuk el a 2023-as üzleti tervünket, de már tervezéskor tudtuk, hogy az év folyamán módosítani kell majd. Végül nagyjából 7 milliárd többletbevétellel zártunk, ebből 1 milliárd az idegen nyelvű képzésekhez kapcsolódik.
Összegyetemi szinten 17 milliárddal nőtt a személyi kifizetés, bár ezek nagy része jogszabályi követelmény folyománya volt.
Az energiatudatosság nőtt, mennyiségben is tudtunk megtakarítást elérni, és szerencsére valamelyest rendeződött az energiapiac is. A Klinikai Központban volt év közben több változás: a védőnői hálózat és a három kiskórház integrációja, illetve a finanszírozásban történt változások. Ezek a költségvetésre is hatással voltak” – mondta el Decsi István kancellár a PTE Gazdasági Beszámolójának elfogadása kapcsán. Sónyákné Kátai Judit közgazdasági és kontrolling igazgató prezentációval is alátámasztotta az elhangzottakat. Elmondta: „Közel 180 milliárddal működött az egyetem 2023-ban, ebből 90 milliárd a KK-hoz kötődik, a karok 35 milliárd körüli kiadási főösszeggel voltak jelen. Ami a lejárt tartozásokat illeti: önmagában csak a kórházintegráció több, mint másfél milliárd Ft tartozásállományt jelentett.” A szenátorok elfogadták a beszámolót.
„Az idei terv előkészítését még tavaly megkezdtük, és a Szenátus el is fogadta, előtervként” – bocsátotta előre Decsi István kancellár, aki a PTE 2024. évi Üzleti Terv módosítására tett javaslatot. A 2024-es évet illetően a következő kihívásokat fogalmazta meg:
„A finanszírozási szerződésünk minden évben egyre nagyobb mértékben teljesítményalapú, és az alaptámogatás csökken. Mindenképpen legalább a tavalyi teljesítményüket tartanunk vagy fokoznunk kell ahhoz, hogy a tervet tartani tudjuk”
– hangsúlyozta Decsi István. Azt is elmondta, hogy a siklósi és a harkányi kórházak integrációja is a küszöbön áll, de ezt még nem tartalmazza a terv. A tavalyi fizetésemelések okán valorizációt várnak, továbbá a KK rezsije és működése kapcsán kompenzációt, valamint egy nagyösszegű konszolidációt. Az energiaárak emelkedett szintje maradt, itt a vízdíjak kapcsán történt egy nem várt, a PTE és egyéb nem lakossági fogyasztókat érintő változás, egy 2,5 %-os növekedés, mely összegyetemi szinten csaknem 2 milliárd Ft pluszkiadást jelent. „Emiatt is fontos a tudatosság, melyet a PTE polgárai sikerrel tudtak felmutatni az energiagazdálkodás kapcsán a korábbiakban” – húzta alá a kancellár. Sónyákné Kátai Judit közgazdasági és kontrolling igazgató ismét prezentációval is alátámasztotta az elhangzottakat.
Lamár Ibolya, az Alkalmazotti Tanács képviselője kért szót. „1400 fővel bővült a PTE dolgozóinak létszáma, de a jóléti intézkedésekre szánt összeg sorában szereplő szám változatlan” – mutatott rá Lamár Ibolya, és javasolta, hogy emeljék meg szociális kereteket, továbbá aláhúzta, hogy elsősorban az egészségügy területén volt jelentős béremelés, a többi dolgozó bére alacsonyabb maradt. „A bővülés is az egészségügy területén történt” – válaszolt Decsi István kancellár, majd azt mondta: lehet elmozdulás az érintett keretben, ám ahhoz a teljes költségvetés újabb és alapos áttekintésére lesz szükség, mely a helyszínen nem kivitelezhető. „Módosítani fogjuk a tervet ebben az évben még többször, próbálunk majd a szociális keretek devalválódását megállító kiegészítő kereteket találni” – ígérte Miseta Attila, a PTE rektora. A szenátorok megszavazták a PTE 2024. évi Üzleti Terv módosítására tett javaslatot.
Az Oktatási Igazgatóság, a Tanárképző Központ, a gyakorló iskolák, több kar, valamint a kari stratégiák felhasználásával készült el a Szemléletváltás – digitalizáció – megújulás címet viselő képzési részstratégia. „A részstratégia illeszkedik egyrészt a PTE 2024–2030 stratégiájához, valamint a fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány 2022–2030 stratégiai célkitűzéseihez. Ugyanakkor természetesen igyekszik reflektálni az ágazatirányító minisztérium iránymutatásaira is. A négy nagyobb tartalmi egységbe szervezett anyag legfontosabb hívó szavai a szemléletváltás, a digitalizáció és a megújulás, amelyek jelzik azokat az irányokat, amelyeket követve Magyarország első egyeteme egy, a kor kihívásaira rezonáló, azokra előremutató válaszokat kínáló modern intézménnyé válhat” – mondta el dr. Fedeles Tamás rektorhelyettes. A Szenátus támogatta a javaslatot.
A szenátorok elfogadták az „A felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan képzés felvételi eljárási rendje a Pécsi Tudományegyetemen” szabályzat módosítására tett javaslatot, mely – ahogy Lengvárszky Attila oktatási igazgató fogalmazott – országos változásokat követ le.
„Országos szinten tízezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ami a tavalyi megnövekedett érdeklődés után várható volt.
A PTE-t tekintve ez 7%-os csökkenést eredményezett a jelentkezők számában, az összes jelentkezés tekintetében 5. helyen állunk az ELTE, Debrecen, Szeged, és a BGE után.
A mesterképzések iránt nőtt az érdeklődés, itt elsősorban a rövid ciklusú pedagógusképzések iránt fokozódott a kereslet” – tájékoztatta a szenátorokat a 2024. évi felvételi eljárás jelentkezési számairól Lengvárszky Attila oktatási igazgató. A legnépszerűbb szakok hasonlóak a korábbiakhoz: általános orvos, pszichológia, ápolás és betegellátás, gazdálkodás és menedzsment, jogász. „Az új felvételi eljárás megkövetelte, hogy szervezeti szinten is reagáljunk rá: felállt az új csapat erre. Fontos teendő az elsőhelyes jelentkezők számának erősítése, emiatt ismét erőteljes sorrendmódosító kampány is kell, hogy induljon, és kiemelten szükség van a Rektori ösztöndíjra is” – sorolta a teendőket az oktatási igazgató. Lengvárszky Attila az ún. „rególyákra” is felhívta a figyelmet: ezek azok a hallgatók – csaknem százötvenen – akik már bent van a rendszerben, ám egy újabb, azonos képzési területen lévő szakra helyre beadták egy újabb jelentkezésüket, vagyis korábbi jogviszonyuk megszűnik majd, ami – annak ellenére, hogy továbbra is a PTE-n akarnak tanulni – lemorzsolódást jelent.
A Szenátus következő ülése május 9-én lesz.
