Az egyetemalapítás 650 éves évfordulójának jegyében szervezett Nemzetközi Tavasz keretében április 5-én a Tudásközpontban, telt ház előtt rendezték az idei Diplomata-kerekasztalt. Az egybegyűlt 24 nemzet nagyköveteit Tarrósy István külügyi igazgató üdvözölte.
Algéria, Angola, Ausztria, Fehéroroszország, Chile, Horvátország, Ecuador, Franciaország, Németország, Indonézia, Kuvait, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Palesztina, Fülöp-szigetek, Portugália, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szlovákia, Dél-Afrika, Spanyolország, Svájc, Vietnám diplomatái gyűltek össze Pécsett, hogy eszmét cserélhessenek egymással és a közönséggel. A fő téma a társadalmi diplomácia volt, melynek kapcsán a PTE Külügyi Igazgatója Edmund Gullion-t idézte.
Hazájuk tudományos életének és felsőoktatásának értékeit voltak hivatva bemutatni a diplomaták a program során, s a legtöbben valóban erre is fókuszáltak. Az esemény időpontjából adódóan azonban voltak, akik a felsőoktatási törvénymódosításra is reflektáltak megszólalásaikban.
A meghívottakat Bódis József, a PTE rektora is köszöntötte. Az elmúlt napok politikai eseményeire utalva Bódis József rektor mint a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke is ismertette a diplomatákkal a lex CEU-ként elhíresült üggyel kapcsolatban kiadott MRK-közlemény legfontosabb részleteit. Azt mondta, reméli, hogy hamar megoldást találnak majd erre a szörnyű helyzetre.
Az egyetemek autonómiája
A CEU-t érintő törvénymódosítás kapcsán - melyet április 4-én szavazott meg a magyar országgyűlés -, több nagykövet is véleményt nyilvánított. Litvánia, Hollandia, Norvégia, Portugália és Franciaország képviselői mind gratuláltak Bódis Józsefnek ahhoz, hogy a Magyar Rektori Konferencia állást foglalt, s kiálltak a közlemény PTE rektora által idézett része mellett.
Nemzetközi lehetőségek oda és vissza
Mivel a diplomaták fő témája hazájuk felsőoktatása és oktatási rendszere volt, sokan emelték ki a magyar hallgatók előtt nyitva álló lehetőségeket, illetve hangsúlyozták országaik Magyarországgal kötött egyezményei által az ottani fiatalok számára megadatott esélyeket. Ecuador és Algéria például a Stipendium Hungaricum nevű ösztöndíj-program résztvevői, melynek keretén belül sokan érkeznek hazánkba, s azon belül Pécsre is. A Fülöp-szigeteken március 28-án nyitották újra a manilai magyar nagykövetséget, és egy ösztöndíj-együttműködést is elkészítenek, így az év vége előtt küldöttségek érkeznek majd a magyar egyetemekre. Indonézia is igyekszik hallgatókat küldeni – jelenleg négy indonéz fiatal tanul a Pécsi Tudományegyetemen -, továbbá művészeti és más területen több hónapos indonéz ösztöndíjakra lehet pályázni Magyarországról is.
Jelenlévő hallgatók
Chile nagykövetasszonya, Verónica Chahin büszkén mutatta be a hallgatóság soraiban ülő Sofiát, aki az első chilei hallgató a Pécsi Tudományegyetemen – arra biztatta a jelenlévőket, hogy kérdezzék őt az országról a későbbiekben. Egyebek között a nagyszámú Pécsett és a város környékén élő horvát kisebbség programjait ajánlotta jó szívvel Vesna Haluga, Horvátország pécsi kozulja. A portugál nyelv tanításának fontosságát hangsúlyozta Maria José Morais Pires, aki azt is elárulta, hogy egy összes ottani egyetemet összefoglaló honlapon bármilyen ösztöndíjakkal kapcsolatos kérdésre választ lehet kapni. Angoláról kiderült, hogy onnan sok fiatal szeretne külföldön tanulni, Magyarországgal bilaterális szerződések kapcsán valósul ez meg, s Dél-Afrikával is a közelmúltban köttetett egy olyan szerződés, mely hallgató-cserékre ad majd lehetőséget a továbbiakban. Szerbia nagykövete szerint ugyan meglepő lehet, de van még mit erősíteni a szer és a magyar egyetemek közötti kapcsolatokon, a Szeged-Subotica közti erős kapcson túl is. A Szlovákiát képviselő Ratislav Kácer egy kínai átkot idézett, mely így szól: Élj izgalmas korban! Ez ugyanis – intette az egybegyűlteket a nagykövet – sok változást jelent, melyekhez csak akkor tudunk sikerrel alkalmazkodni, ha jó az oktatás és emellett megfelelő erkölcsi alappal is rendelkezünk. Spanyolország nagykövete, José Ángel López Jorrin a sok magyar kéttannyelvű oktatási intézményt emelte ki, valamint a Cervantes intézetet, mely nemcsak a spanyol nyelvet, de a hispán kultúrát is népszerűsíti.
Mit hoz a jövő?
A hallgatók kérdéseket is feltehettek: leginkább az érdekelte őket, mi segítheti és mi gátolhatja azt, hogy a most a felsőoktatásban résztvevő fiatal generáció sikeres lehessen mind az előtte álló globális kihívások, mind a munkaerőpiacon való elhelyezkedés kapcsán. Mint kiderült nemcsak a megfelelő képzés megtalálása a probléma, de a már magasan képzett munkaerő elhelyezkedésének biztosítása is. Norvégiában például pár éve kényszerültek drasztikus nyitásra a munkaerőpiacot illetően, ugyanis végzett fiataljaik nagy része más államokban helyezkedett el. Olav Berstand szerint a 21. század általa definiált négy legnagyobb megoldandó kérdése a szegénység, a betegségek, a tudatlanság és mind közül a legnehezebb, a nonszensz dolgok legyőzése. A Svájcot képviselő Peter Burkhard nagykövet pedig hozzátette: érdemes arra összpontosítani, hogy olyan területen (is) szerezzünk diplomát, mely lehetőleg szakmát biztosít, mégpedig olyat, melyre hosszú távon igény van.
A kérdések után személyes beszélgetésre is módja nyílt minden, a kerekasztal-beszélgetésen részt vett hallgatónak, a diplomaták készséggel álltak rendelkezésükre.
