Milyen esélyei vannak a munkaerőpiacon egy fogyatékkal élő fiatalnak? A Jövőformáló pályaorientáció és a munka világa műhelykonferencián április 26-án a PTE KPVK Szántó Kovács János úti Aulájában előadó szakemberek azért dolgoznak, hogy a válasz ne egyértelműen az legyen, hogy „rossz”.
A tavaly tavasszal kezdődött országos projekt pályaorientációval és fogyatékos fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek bevonásával 13-25 év között fiatalok munkaerő-piaci terveit és tapasztalatait mérte fel. A helyzetet feltáró kutatást a PTE KPVK Munkatudományi Kutatócsoportja koordinálta, interjúkat készítettek, melyek alapján modellt alkottak, majd egy engedélyezett képzési programot hoztak létre, amit kézikönyvbe is foglaltak. Ennek olyan, praktikus részei is vannak, mint például
Hogyan építsünk kapcsolatot egy látássérülttel?
Ez azért is fontos, hogy a kézikönyvet használó szakemberek felkészültebbek legyenek. Az érzékenyítés a laikusokra is ráfér, ezért azt kívántam magamban, bárcsak látták volna azt az életvidám és sugárzó lányt, aki rózsaszín tokos mobiljával fotózgatta az előadókat, mert egészen biztos vagyok abban, hogy hasonló jelzőkkel emlékeznének vissza rá, nem pedig úgy, hogy mozgáskorlátozott. Az érzékenyítés nemcsak a konferencián zajlott „láthatatlanul”, hiszen a projekt folyamán akció-napokat is szerveztek, melyekhez flash mobokkal fiatalok is csatlakoztak – a konferencia keretében egy ilyet be is mutattak a Janus Gimnázium diákjai.
A cél, hogy ezek a fiatalok aktív munkaerővé válhassanak. - mondta el Cseh Judit, a KPVK adjunktusa. A KSH adatai szerint ma 22.000 fogyatékos, 60.000 tartósan beteg és 51.000 sajátos nevelési igényű fiatal él Magyarországon. A KPVK Munkatudományi Kutatócsoportja kiderítette, hogy annak ellenére, hogy a szülők leginkább a maguk végzettségét, vagy lehetőleg annál egy szinttel magasabb végzettséget szeretnének gyerekeiknek biztosítani, a megkérdezettek 24%-a nem is tervezi,hogy továbbtanul. A diploma 21%-uk tervei között szerepel. A pályaválasztáshoz segítséget leginkább a szüleiktől kapnak (85%), majd az osztályfőnök (66%), s ezután a barátok véleménye a mérvadó (54%). Meglepő, de beszédes adat, hogy az iskolai pályaválasztási tanácsadók a megkérdezett fiatalok 68%-a szerint nem, vagy nem megfelelően segítették őket. Élményalapú pályaorientációs lehetőségekhez is csak kevesen jutnak hozzá, pedig erre nagy igény lenne - ahogy a keresletvezérelt szakképzésre is. Ehhez képest a Szellő János által idézett Európai Szociális Kartában ez áll: “Mindenkinek joga van a pályaválasztási tanácsadás megfelelő eszközeihez, annak érdekében, hogy segítségével személyes képességeinek és érdeklődésének megfelelő foglalkozást válasszon.”
Szigetvári, győri és szekszárdi egyesületek képviselői mutatták be szerveztük működését. A győri Camelot például egyebek mellett úgy próbálta érzékenyíteni az embereket, hogy magát a Télapót is kerekesszékbe ültette – a gyerekek nem akadtak fent ezen, a felnőttek viszont igen. A KPVK Munkatudományi Kutatócsoportja a PTE Támogató Szolgálatát is bevonta a kutatásba, s továbbiakban a Fogd a kezem alapítvánnyal is terveznek együttműködést. A projekthez kapcsolódva minden megyében létrehoztak egy információs központot, Pécsett a szigetvári Zöld Zóna Egyesület kihelyezett központja működik.
További info: www.okide.hu
