close
CímlapEgyetemi életTúl a jubileumon: rektorválasztás és tervek

Túl a jubileumon: rektorválasztás és tervek

2018. február 20.

Hogyan értékeli a jubileumi évet?

Az biztos, hogy még azoknak is el kell ismernie a jubileumi évforduló sikereit, akik nem hittek benne, vagy nem tartották jó gondolatnak az ünneplést. Rendkívül színes, és az egyetemhez méltó programokkal ünnepeltünk. Azt is gondolom, hogy a szeptember elsejei, illetve az a körüli események összessége valódi tisztelgés volt az alapítók előtt. December 8-án Európa egyik vezetőjét avattuk díszdoktorunkká, s az aznap esti koncerttel együtt ez méltó zárása volt a 2017-es évnek. Tusk úr díszdoktorrá avatása nem maradt országhatárokon belül, egyenes közvetítés volt Brüsszelbe - ami ritkán esik meg mind a PTE-vel, mind a várossal. Bízom abban, hogy tudtuk a Pécsi Tudományegyetem hírnevét növelni. Boldog vagyok, hogy ilyen sikeres évet zárhattunk.

Mivel szeptember elsején elindult egy tanév, ebben az értelemben a jubileum átnyúlik 2018-ra is. Megjelenés előtt áll a Jubileumi Krónika, mely a jubileum főbb programjainak képes összefoglalója lesz. Azt gondolom, ez a kiadvány jó ajándék lesz mindazoknak, akik támogatásukért köszönetet érdemelnek.

Mi a véleménye a rektorválasztásról és az eredményről?

Kifejezetten örültem annak, hogy négy jelölt is indult, ami azt is jelenti, hogy a Pécsi Tudományegyetem rektori posztja vonzó pozíció. Az gondolom, hogy ez visszafogott kampány volt, de ez jót tett a PTE-nek. A választás során minden a lehető legszabályosabban zajlott. Mértéktartó és visszafogott volt maga a Rendkívüli Rektorválasztó Szenátusi ülés is. Az, hogy csak a második körben született végeredmény, azt is mutatja, hogy komoly megfontolásnak vetették alá a szenátorok ezt az ügyet, és bízom benne, hogy a lehető legbölcsebben döntöttek. Jó lenne, ha minél előbb megerősítést kapna a fenntartótól is a Szenátus döntése.

Mi lesz addig?

Ahogy azt már korábban bejelentettem, a rektorválasztás hivatalos eredményének kihirdetése után ügyvezető rektorként szeretnék működni: minden feladatot elvégzek, de semmi olyannak nem akarok nekiállni, ami megköti a következő rektor kezét. Sőt! Azt szeretném, ha minél előbb megérkezne a megerősítés, és az új rektorral egyeztetve mennénk tovább.

Egy felsőoktatási intézmény előtt mindig tornyosulnak feladatok, így a Rektori Tanácson és a Dékánok Tanácsán javaslatot tettem egy olyan programra, mely nem közvetlenül rektorhoz kötött, de sokat lendíthet az egyetem életén. Ennek több része van, egyebek között a dereguláció vagy a doktoranduszokkal kapcsolatos adminisztráció kérdéskörei, szervezeti kérdések. Fontos a Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK) helyzete is: ha a nemzetközi porondon helytállni képes kutatóközpontot szeretnénk, önállóvá kell tennünk. Egy lépést már tettünk ebbe az irányba, amikor elhatároztuk, hogy a kiválósági központok működtetés szempontjából az SzKK-hoz tartozhatnak, ami forrást biztosíthat a központnak. Az SzKK Szervezeti és Működési Szabályzatát ennek fényében kell átalakítani.

Mit ért pontosan dereguláció alatt?

A törvényi és jogszabályi változásokat követnünk kell, s ezek olyannyira gyorsak, hogy néha az embernek az az érzése, ki sem látunk a szabályrengetegből. Kancellár úrral közösen fel is kértünk egy egykori dékánt, Ulbert Józsefet, hogy a mindennapjainkat nehezítő adminisztrációból szűrje ki, mi az, ami már nem kötődik jogszabályhoz, és meg tudunk tőle szabadulni. Bizonyos dolgokban már lépünk is. Úgy gondolom, ez sem rektorfüggő intézkedés, de mindenképpen segíti a hatékonyabb működést.

Említette a lehetséges szervezeti keretváltást is.

A magyar egyetemek merev kritériumok szerint meghatározott kari struktúrákban működnek, pedig van jó néhány pozitív nemzetközi példa, ahol karok helyett intézetek és iskolák működnek. A kari struktúra megtartása mellett érdemes lenne megadni a lehetőséget kisebb szakok számára, hogy „School”-okban önállósodhassanak, kitágult mozgástérrel. Most több oldalról is van erre szándék. Például a BTK-n az erős és progresszív Pszichológia Intézet kaphat erre esélyt. Hasonló módon gondolkoznék a fogászat vonatkozásában is. Ez sem rektorfüggő kérdés.

Hol tart a Modern Városok Program?

Azt gondolom, új fejezet kezdődött! Sok fejlesztést foglaltunk bele ebbe a programba, de az vitathatatlan, hogy az orvoskari campus megújítása az egyik legfőbb elem, s most ott is elkezdődtek a talajmunkák. Örülök, hogy sikerült előrelépni, és talán sikerül behozni időben az eddigi lemaradást. Meggyőződésem, hogy mindenkinek érdeke, hogy a Modern Városok Program sikeres legyen.

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni