close
CímlapJubileum 650Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója

Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója

2017. szeptember 15.

A borászattal kapcsolatos képzések olasz, német, lengyel, cseh és magyar fellegvárainak képviselői tartottak előadást a PTE KPVK-n, Szekszárdon rendezett Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója című konferencián, szeptember 14-én.

Horváth Béla dékán üdvözölte a KPVK Rákóczi úti épületében egybegyűlteket, beszédéből pár fontos adatot emelnénk ki: a 650 éves egyetemalapítási évforduló mellett a szekszárdi felsőoktatás 40 éves jubileumát, mellyel 1977 óta Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézménye. Az eseményen résztvevők öt országot, több képzőhelyet képviselnek, s a régió jeles borászai is részt vettek az eseményen, közülük heten kiállítóként is megjelentek.

Az előadások témái a borászathoz kötődő területek teljes spektrumát felölelték: szó volt például a biogazdálkodásról, termékszerkezetről, környezetvédelemről, vállalkozásmenedzsmentről és rmarketingről, borturizmusról, fajtanemesítésről, eredetvédelemről.

Ideiglenes lakó (és nem turista)

„Már rég nem önmagában a termék, a bor a lényeg – jelentette ki Giovanni Ruggieri, majd hozzátette: a borturisták nem csak inni jönnek, hanem azért, hogy megismerjék az adott vidéket, és az ott lakókat is.

A helyi kultúra – beleértve az adott területen élők szokásait és személyes történeteit is – többet jelent egy palack bornál.”

A szakember, aki Európai Szigetek Turisztikai Szervezetének (OTIE) elnöke is, elmondta, hogy sajnos még Olaszországban sem minden termelő számára egyértelmű, hogy más borászatokra nem vetélytársként hanem együttmüködő partnerként kell tekinteni ahhoz, hogy teljesebb képet lehessen adni a borvidékekről. A látogatók pedig éppen erre vágynak: nem „turistáskodni”, hanem egy időre részévé válni egy másik közösségnek. Szicíliába például évente 5 millió turista érkezik kifejezetten a bor miatt, ám csak a borászatok 55%-a tud szállást is biztosítani a számukra. Giovanni Ruggieri arra biztatta a borászokat, hogy merjenek együttműködni másokkal és elmondani a maguk történetét, azt, hogy miért szeretik szenvedéllyel a bort. Szerinte a fejlődéshez a borhoz kapcsolódó érdeklődés fenntartása a kulcs.

Oktatási trendek

Az előadásokból kiindulva a nemzetközi trend a borászati oktatás terén a kooperáción alapul. Például Vittorino Novello a torinoi egyetem borászképzését bemutatva elmondta, hogy az olasz egyetemek e területhez kapcsolódó képzési nem versenyeznek egymással, hanem összefogtak, s a hallgatók akár évente, akár félévente válogathatnak a képzés helyszínei között, így mehetnek Torinóba, Milánóba, Foggiába, Palermoba vagy Sassariba. A képzési portfóliót azért úgy igyekeznek összeállítani, hogy minden terület erőssége legyen a központban – Szicília például az innovatív technológiák tesztelésében dominál, mint amilyen például a talaj nélküli szőlőművelés.

A borászathoz kötődő szakemberképzés terén nagy hagyományokkal rendelkező, Frankfurthoz közeli Geseinheim mind MA, mind BA képzését ingyen kínálja, az intézmény a hallgatói létszám után kap állami támogatást. Érdekes volt hallani, hogy annak ellenére, hogy a nemzetköziesítés már hosszú ideje trend e két képzőhelyen is, mindkettő saját nemzeti nyelvén is oktat: a torinói egyetemen például egy teljes tanév csak olaszul beszélők számára elérhető. Mindkét említett egyetem az EMaVe konzorcium tagja, vagyis egy-egy félévre külföldi partnereikhez is át lehet jelentkezni oktatásra, s így dupla oklevelet lehet bezsebelni a képzések végén.

Mivel a plenáris előadásokon túl külön szekció is foglalkozott a borászati képzések nemzetközi és hazai tapasztalataival,

kutatási és oktatási együttműködések potenciális lehetősége is megcsillant

– remélhetőleg hasonló lehetőségek a PTE KPVK-s hallgatók előtt is nyitva állnak majd a közeljövőben.

 

Tudjuk, mit iszunk?

Fontos, hogy maguk a vásárlók mennyire műveltek és tudatosak a vásárlás terén. Azok, akik a megfelelő tudással rendelkeznek a borászati eljárásokkal és a fajtákkal kapcsolatban, nagyobb valószínűséggel fogyasztanak minőségi termékeket.

A Geseinheimből érkezett Szolnoki Gergely is erről számolt be az organikus borok németországi fogyasztása kapcsán: a felméréseik alapján az információhiány az oka annak, hogy kevesen vásárolnak belőle. Vannak például, akik szerint a borok eleve organikusak, pedig ez nem így van. A megfelelő oktatással és nyílt termelői hozzáállással még olyan válságos időszakokon is túl tud lendülni a borpiac, mint amilyen a nyolcvanas években a hamisítási válság volt az osztrák piacon.

Az önmagát képező és/vagy a szekszárdi boregyetemeken részt vevő emberekkel szemben a magyar borfogyasztók többsége az éttermek ajánlása szerint rendel bort magának. Utóbbi Angler Kinga előadásából kiindulva nem feltétlenül jó döntés: a borismeretet a magyar szakképzésben mindössze 17 órában oktatnak, melyben már az eszközismeret is benne foglaltatik. A vendéglátósok többsége autodidakta módon képezik tovább magukat e téren. Angler Kinga azt is elmondta: ahhoz, hogy valaki megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a borokkal kapcsolatban, nem biztos, hogy kell a nyelet, hiszen az illatok, színek ugyanolyan fontosak. Ezért is előremutató, hogy a KPVK hamarosan egy kóstolóteremmel is bővül majd.

 

Magyar helyzet, avagy mit iszik egy PTE-s?

A konferencián az is többször előkerült, hogy vajon hol érdemes meghúzni az alkoholfogyasztás törvényben meghatározott életkori határát. Németországban már 16 éves korúak is legálisan ihatnak bort, Magyarországon ez 18 év annak ellenére, hogy – ahogy az Máté Andrea előadásából kiderült - a statisztikák szerint a magyar fiatalok 96%-a 16 éves korára nemhogy első alkoholfogyasztásán, de túl élete első berúgásán is túl van. A magyar oktatási rendszer hol „jókedvű gyilkosként”, hol gyógyszerként mutatja be a bort, annak kulturális beágyazottsága, és az adott borvidékek jellemzői kevésbé kapnak helyet, így sok esetben összességében torz kép alakul ki.

Szükség van a szemléletformálásra, az igényesség és tudatosság kialakítására és az élményszerű ismeretátadásra” – hangsúlyozta Máté Andrea, aki egy tavaly, a PTE-s hallgatók körében végzett kérdőíves kutatására is kitért. Utóbbi eredményei szerint

a „vörösboros kóla” szerencsére kiment a divatból, s helyette a fröccs a nagy divat.

A PTE-s hallatók nagy része a rozét szereti a legjobban, a második a vörös-, a harmadik a fehérbor, a sillert alig néhányan isszák – feltehetően azért, mert nem ismerik. A hallgatók 40%-a 3-5 dl bort iszik meg egy alkalommal. A megkérdezettek többsége egyetértett azzal, hogy a minőségi borfogyasztás az értelmiségi lét része.

A Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója esemény szervezői egyébként a lehető legjobban időzítettek: szeptember 14-én este vette ugyanis kezdetét a méltán híres Szekszárdi Szüreti Napok, mely idén a konferencia hivatalos társrendezvénye.

Harka Éva

Harka Éva