close

Galvano Prof

2017. szeptember 05.

Galvano Bettini da Bologna (Galvanus Bononiensis) európai rangú jogtudósként a középkori pécsi egyetem kánonjogász tanára volt az 1370-es években. Személyén keresztül a pécsi egyetem, s így a város is kapcsolódhatott kora tudományos elitjéhez. Pókecz Kovács Attilával, a Római Jogi Tanszék docensével beszélgettünk Galvano jelentőségéről.

Mit tudunk Galvanóról?

Galvanót Vilmos pécsi püspök barátjának tartotta, ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy pápai közbenjárásra 1371 szeptemberében Pécsre került. Nem töltött hosszú időt Magyarországon, mivel 1374-ben már újra Bolognában tartózkodott. A pécsi egyetem alapítása utáni időkben ő volt a leghíresebb itt oktató tanár. Sajnálatosan kevés adat ismert életéről, művei azonban megmaradtak, melyek alapos elemzésével még adós a magyar jog- és egyetemtörténet. Halála után csaknem két évszázaddal később (1584-ben) egyik műve nyomtatásban is megjelent Velencében. Emellett még 6-8 kézirata ismeretes, melyek Rómában találhatóak. A pécsi egyetem alapításának 600. évfordulóját 1967-ben, még a szocializmus időszakában ünnepeltük. A kor osztályharcos ideológiai felfogása szerint a papok a klerikális reakció élharcosainak számítottak, így az egyházzal és kánonjoggal, valamint annak tudósaival nem igazán lehetett foglalkozni. Még Csizmadia Andornak, a pécsi egyetemalapítás egyik legjelentősebb kutatójának - aki a 600 éves jubileumot európai rangúan megszervezte - is ideológiai szempontok szerint kellett értékelnie Galvano munkásságát.

Milyen szerepet játszott Galvano életében Pécs?

Három évig oktatott a pécsi egyetemen. Kutatásaim alapján megállapítható, hogy Galvano egyik művét 1371-ben írta. Ha a „Repetitio in Glossa Ordinem. Cap. I. De constitutionibus” című művét pécsi oktatói tevékenysége alatt írta, vagy fejezte be, s ezt tudományosan is megerősíthetnénk, akkor ezzel a magyar egyetemtörténet első nemzetközi publikációja is Pécshez kötődne. Ez jelentős tudományos eredmény lenne. Galvano 1371 szeptemberében érkezett városunkba, ennek 2021-ben lesz a 650. évfordulója.

Amikor Galvano Pécsre került a tanítás mellett diplomáciai szolgálatot is ellátott, ezért kaphatott kiemelkedő javadalmazást. Galvano levelezésében említi Padova di Saracenót, akit barátjának is tekintett. Azt írta róla, hogy Pécsett római jogot oktatott és háza az ő háza mellett állt. Padova di Saraceno már Galvano előtt is Pécsett oktatott, de ő későbbiekben már csak egyházi szolgálatot látott el, s a tanítással is felhagyott.

Mit oktatott Galvano?

A 14. században az egyetemi oktatás jelentős részét a jogi oktatás tette ki, Galvano kánonjogot oktatott.

Hol helyezhető el a pécsi egyetem alapítása a középkori tudománytörténetben?

Bolognában alapították az első egyetemet a 11. században. Az európai egyetemek születésénél nagy szerepet játszott a jogtudomány. A 11. században a 6. században keletkezezett, a később Corpus Iurisnak Civilisnek nevezett jusztinianusi törvényművet újra felfedezték. Egy Irnerius nevű mester a 11. században kezdte el ezeket a jogi szövegeket hallgatóinak nyilvánosan felolvasni és a szavak jelentését megmagyarázni. Irneriushoz egyre többen csatlakoztak, így Magyarországról is érkeztek hallgatók. Az előadás úgy zajlott, hogy a tanár felolvasta a mondatot, a hallgatók leírták, majd magyarázatait a sorok közé, vagy a margóra jegyzetelték. Ebből a módszerből alakult ki a glosszátorok iskolája. A glosszátorok a szövegre koncentrálva  

elsősorban azt próbálták felderíteni, hogy az ókori jogászok az adott problémáról mit mondtak. Ezzel indult az európai egyetemi oktatás története a 11. században. A 13. század közepétől azonban új módszer kezdett elterjedni, miután már nem bizonyultak elegendőnek az antik szövegek nyelvtani és jogi magyarázatai, hanem azokat a kor viszonyainak megfelelően értelmezni is kellett. Ezeket a kommentárokat az adott szöveg mellé írták. A rómaiak a jogesetekben ugyan gyakorlati problémákkal foglalkoztak, de a szövegek keletkezése óta már eltelt ezer év. Így a kommentátoroknak a kor viszonyaihoz kellett igazítaniuk az antik szövegeket úgy, hogy azokat bíróságok is alkalmazni tudják. Így a 14. században a jogi művek formailag úgy néztek ki, hogy az oldal közepére került a jusztinianuszi szöveg, mellette a margón a glosszák, körülötte pedig a kommentárok. Összefoglalóan megállapítható, hogy a jogi tanulmányokat ebben az időszakban lényegében a római jog oktatása jelentette, ami általában 3-4 évet ölelt fel. A világi jellegű római jognak azonban a kánonjog megjelenésével hamarosan vetélytársa akadt. Így a pápai dekrétumokat is elkezdték tanítani, melyek kezdetben még a római jogiak mintájára születtek. Idővel a két irány különvált, párhuzamosan folyt a képzés római jogból és kánonjogból, és ennek megfelelően külön is kellett belőlük vizsgázni, illetve két jogi diploma létezett. Aki igazán számított, annak mindkettőből megvolt a végzettsége. Nagy Lajos és Vilmos püspök ilyen, mindkét jogágban jártas tudóst kívánt meghívni Pécsre a megalapítani tervezett egyetemre. Vilmos püspök már 1360-ban levelezni kezdett a pápával, hogy a neves bolognai jogtudóst, Piacentinit Pécsre nevezzék ki jogtanárnak. Ez a törekvés azonban nem valósult meg. Ekkor került sor Galvano meghívásárra, amiben nagy szerepet játszott az is, hogy levelezésüknek köszönhetően baráti viszonyba is került Vilmos püspökkel.

Akkoriban Magyarországon a kánonjog vagy inkább a római jog volt előtérben?

Egyértelműen a kánonjog. A római jog éreztette ugyan hatását a tanulmányaik befejezésekor Itáliából visszatérő jogvégzetteknek köszönhetően, azonban Magyarországon a római jog recepciójára még nem került sor. A jogvégzetteket elsősorban az egyház foglalkoztatta, ezért a kánonjogi ismeretek nagyobb haszonnal jártak. Később, az 1400-as évekre a kánonjog azonban már elvesztette korábbi jelentőségét.

Említette, hogy Galvano egyik kéziratos műve 1371-ben íródott. Miről szól ez a tudományos mű?

A műből megtudjuk, milyen jogi kérdések foglalkoztatták Galvanót. Ezt a művet a repetitiónak nevezett műfajhoz sorolhatjuk, ami a hallgatókkal folytatott szűk körű tudományos foglalkozások eredményeként került megfogalmazásra. A repetitiók szerzői egy-egy szöveget alaposan elemeztek, a szakirodalmi álláspontokat pro és kontra ütköztették, majd megfogalmazták saját szakvéleményüket. Galvano kézirata azt boncolgatta, hogy egy későbbi pápai rendelkezés és egy korábbi püspöki statutum egymással ellentétes rendelkezései esetén melyiket kell követni. Ezt az értekezést olvasva a mai jogász is megcsodálhatja Galvano szakmai felkészültségét és finom distinkcióit.

A diplomáciai út mit jelentett, ilyenkor szünetelt az oktatás?

Galvano két diplomáciai útjáról tudunk, melyek hosszú hónapokig tartottak. Nem tudjuk, hogy ekkor helyettesítették-e, vagy oktatásmentes időszak idején történtek-e ezek a megbízatások. Mindenesetre Galvano tekintélyét és súlyát növelte az a tény, hogy ilyen fontos politikai jellegű szolgálatra is felkérték. Személyén keresztül Pécsnek ebben a korszakban sikerült a kor tudományának élvonalához kapcsolódnia. Sajnálatos, hogy anyagi okok miatt Galvano néhány év után elhagyta Pécset. Távozásával az egyetem hamarosan bekövetkező megszűnése is kódolva volt. Fontos üzenet ez a mának, hogy a falak, a tárgyak, a hagyományok, a hallgatóság nem tudják az egyetem szellemiségét fenntartani. Az egyetem szellemiségét csak az itt oktató professzorok felkészültsége képes működtetni. A professzorok kiemelt jelentősége mellett Vilmos püspök szerepe is fontos volt az egyetem megalapításában és működtetésében.

Miben áll Galvano tudományos jelentősége?

Az 1371-es művön kívül még több írását ismerjük Galvanónak, ezeknek a szövegeknek a lefordítása, tudományos lábjegyzetelése és egy kétnyelvű kiadás még várat magára. Ennek elkészítése súlyos adósságunk, mivel őt tekintjük a középkori pécsi egyetem leghíresebb tudósának, mégis keveset tudunk róla. Munkásságának jelentősége abban áll, hogy volt pár évtized Magyarországon, amikor Pécsen keresztül Magyarország bekerült az európai tudományos és oktatási vérkeringésbe. Ezt a szellemiséget kellene megérteni. Ugyanis bármely, a középkori római jogról szóló művet veszünk kézbe, tapasztalhatjuk, hogy szerzője nem kerülheti el azt, hogy Pécset legalább egy bekezdés erejéig meg ne említse, mert 1367-1382 között itt már működő egyetem volt (Külföldön korábbra teszik, mi szeretjük 1395-ig kitolni a megszűnés idejét).

Mi maradt még feltáratlanul Galvano életművében?

A rendszerváltozás előtt nem lehetett az egyházzal kapcsolatos kérdések körében objektív kutatásokat folytatni. Így Galvano tudományos munkásságának tárgyilagos bemutatása is várat még magára. Célszerű lenne erre a célra kutatócsoportot is felállítani. A teljes kép megfestéséhez Itáliában, elsősorban Rómában, de esetlegesen a bolognai és a padovai levéltárakban is ellenőrizni kellene, hogy nem kerülte-e el valami fontos részlet a korábbi korok kutatóinak figyelmét. A pécsi egyetemalapítás időszakában a franciaországi Avignon volt a pápai székhely, így az ottani archívumokat is ellenőrizni lehetne. Le kell fordítani a latin nyelvű kéziratokat, s a 14. század kánonjogi kérdéseit szakszerű kommentárok elkészítésével a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé lehetne tenni. Galvano írásaiban felvetett témák miatt a kánonjogi ismeretek mellett római jogiakra is szükség van. Nem tudom mit tartogat számomra a jövő, de szeretném, ha e terén elkezdett kutatásaimat sikerrel befejezhetném. Még négy évünk van, hogy Galvano Pécsre érkezésének 650. évfordulójáig, 2021-ig a munkával elkészüljünk.

Balogh Robert