close
CímlapKultúraÉvtizedek tapasztalata Kínáról

Évtizedek tapasztalata Kínáról

Az immáron harmadik alkalommal megrendezett PTE Nemzetközi Tavasz második napján, március 12-én Kína felé vettük az irányt. A Művészetek és Irodalom Házában számos érdeklődő gyűlt össze, akik betekintést nyerhettek a kínai társas érintkezési szokásokba, majd magyar tudósok nyomába eredtek Belső-Ázsiában.

Dr. Betlehem József, a PTE rektorhelyettese; fotó: nnfoto

Dr. Betlehem József, a PTE stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese és a PTE ETK Hagyományos Kínai Orvoslás Konfuciusz Intézet vezetője nyitotta meg az eseményt. Elmondta, hogy a PTE-n már 4400 nemzetközi hallgató tanul, és számos kultúrával megjelennek életünk részeként. „Nagy örömömre szolgál, hogy kiváló szakemberek fogadták el a meghívásunkat. A PTE Nemzetközi Tavasz Kína Napja is egy remek platform arra, hogy betekintést nyújtson egy többezer éves kultúrába” – emelte ki a rektorhelyettes.

Simon Adrienn; fotó: nnfoto

Elsőként Simon Adrienn lebilincselő előadását hallhattuk a kínai etikettről, aki kínai nyelv és irodalom szakon végzett a Pekingi Egyetemen. Karrierje kezdetén Kína Magyarországi Nagykövetségén protokollosként dolgozott, itt indult el a szakfordító, szaktolmács, szinkrontolmács pályafutása. Előadásában a kínai társas érintkezés íratlan szabályairól szerzett több évtizedes tapasztalatának esszenciáját osztotta meg a hallgatósággal.

Megtudhattuk például, hogy a kínaiak szeretik a természetet, náluk szinte nem telik el hétvége parklátogatás nélkül. Ha valakit megtisztelnek azzal, hogy mondjuk, pontosan érkeznek a megbeszélt találkozóra, akkor „arcot adnak neki”. Összeségében is mélyen áthatja a kultúrájukat a tisztelet, és a történelmi tapasztalatokat, az idők során összegyűlt bölcsességet, amit a történetekből le tudnak szűrni, a mindennapjaikban is hasznosítják. „A kapcsolati háló nagyon fontos szerepet tölt be, a társadalom tagjai segítenek egymásnak, ezt a miénkből egy kicsit hiányolom” – tette hozzá Simon Adrienn.

PTE Nemzetközi Tavasz Kína Nap; fotó: nnfof

Protokoll kérdésekről is szó esett a nagyon érdekes előadáson, évtizedek tapasztalatát kapta meg a közönség. Simon Adrienn elmondta, hogy a névjegy átadása két kézzel történik, a tárgyalás pedig egy olyan össznépi társasjáték, amelyre illik előre felkészülni. Ha az ember Kínába utazik üzleti útra, lehetőleg legyen tisztában azzal, hogy ott mikor vannak az ünnepek, hiszen olyankor mindenki szívesebben tölti a családjával az időt, mint tárgyaláson. Természetesen vannak tabu témák, a magánéletet illik tiszteletben tartani. Szó esett továbbá arról, hogy mit illik vagy nem illik viselni bizonyos alkalmakkor, és a színek jelentőségére külön felhívta a figyelmünket az előadó.

A második előadás során Dr. Horváth Gergely, az ELTE nyugalmazott oktatója, a földrajztudomány kandidátusa Belső-Ázsia felé kalauzolta a hallgatóságot. Előadásában egyrészt bemutatta a kevéssé ismert északnyugat-kínai Xinjiang (Hszincsiang) természeti viszonyait, valamint a tartomány egyes kulturális emlékeit, másrészt ismertette a dunhuangi buddhista emlékek feltárásában jelentős szerepet játszó magyar felfedezők, Lóczy Lajos és Stein Aurél munkásságát.

Dr. Horváth Gergely; fotó: nnfoto

Lóczy Lajos geológus, geográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja volt. Jelentős lépést tett Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatásaiért, lényegében tevékenységével megalapozta azt. Továbbá úttörő munkát végzett a terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is. Stein Aurél Belső-Ázsia világhírű kutatója, régész, nyelvész, az MTA külső tagja volt. Több kutatóutat is vezetett a régió feltárása céljából a klasszikus Selyemút területére, számos barlangot, elfedett, befalazott kéziratot fedezett fel. Teljes családi levelezését, több ezer kötetes könyvtárát, összefoglaló munkáit, kéziratait a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. A Stein-könyvtár máig is a Kelet-Gyűjtemény Belső-Ázsiára vonatkozó anyagának a magva.

Tovább a galériára »

Tóth Mariann

Tóth Mariann