close
CímlapKultúraMagyarok a Selyemúton

Magyarok a Selyemúton

Különleges kiállítás nyílt május 9-én a Vizuális Nevelésért Alapítvány Galériájában Magyarok a Selyemúton címmel. A Budapest és Szeged után Pécsett is bemutatott fotók, hanganyagok, tárgyak közös utazásra hívják a látogatókat, hogy megismerjék Stein Aurél, a Selyemút világhírű régész-felfedezőjének, valamint a magyar Selyemút-kutatás hagyományát megteremtő gróf Széchenyi Béla expedícióját.

Magyarok a Selyemúton; fotó: Csortos Szabolcs

„Nagy öröm számunkra, hogy a PTE ETK HKO Konfuciusz Intézet immár negyedik éve karolja fel a keleti kultúra megismertetését, és rendezvényeink egyre kedveltebbek.

Különösen fontos év az idei, hiszen a magyar és a kínai állam közti diplomáciai kapcsolatfelvétel 70. évfordulóját ünnepeljük” – nyitotta meg a kiállítást Prof. Dr. Betlehem József intézetvezető magyar és angol nyelven. Bemutatta továbbá az intézet új kínai igazgatóját is, Prof. Dr. Cui Jianmei-t, majd átadta a szót Kelecsényi Ágnesnek, a kiállítás kurátorának, aki az MTA Keleti Gyűjteményének osztályvezetője.

Magyarok a Selyemúton; fotó: Csortos Szabolcs

Megtudhattuk, hogy a kiállításra a felkérés Kínából érkezett, a Dunhuang Akadémiáról, az apropója pedig a diplomáciai kapcsolatok felvételének évfordulója, valamint két fontos magyar Kelet-kutató, gróf Széchenyi Béla és Stein Aurél halálának évfordulója adta. A kiállítás megnyitó után Kelecsényi Ágnes végigvezette az érdeklődőket a tárlaton és lebilincselő háttértörténetekkel egészítette ki az egyedülálló gyűjteményt.

A keleti származás kérdése számos magyart foglalkoztatott, közülük többen is kutatóként vonultak be a történelembe, többek között Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Goldziher Ignác, gróf Széchenyi Béla, Lóczy Lajos, vagy Stein Aurél.

Magyarok a Selyemúton; fotó: Csortos Szabolcs

A kiállítást összefogó tematika a Selyemút, amely Kínát a mediterráneummal összekötő utak összessége. A kifejezés csak a 19. században alakult ki, és nem csak kereskedelmi célokat szolgált, hanem a kultúrák találkozása is megfigyelhető volt, ezek természetesen hatottak egymásra, például átvettek technológiákat egymástól, mint az üveg- vagy a papírgyártást.

Magyarok a Selyemúton; fotó: Csortos Szabolcs

Gróf Széchenyi Béla (1837-1918) gróf Széchenyi István fia, aki egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Széchenyi Béla tanulmányai elvégzése után bejárta Észak-Amerikát és Afrikát, ezekről könyveket is írt, majd megszületett az ázsiai expedíciójának ötlete. Céljául a térképezést, a földtani felmérést, a növény- és állatvilág, valamint a kínai nyelvek tanulmányozását tűzte ki. Az expedíció értékes néprajzi és természettudományos gyűjteménnyel tért vissza, főként azonban Lóczy ásvány- és kőzettani, valamint botanikai, paleontológiai felfedezései miatt fontos, melyek közül a dunhuangi Ezer Buddha barlangjainak felfedezése különösen jelentős. Az utazásról Széchenyi Lóczyval közösen írt beszámolót három kötetben. „Széchenyi közel annyit áldozott erre az expedícióra, mint apja a tudományos akadémia megalapítására” – fejtette ki Kelecsényi Ágnes. Széchenyi Béla expedíciója döntő szerepet játszott abban, hogy később Stein Aurél ellátogatott Dunhuang-ba, ahol felbecsülhetetlen értékű kincsre lelt.

Magyarok a Selyemúton; fotó: Csortos Szabolcs

Kelecsényi Ágnes bemutatta Stein Aurél (1862-1943) magyar származású orientalista életét és munkásságát, amelyből világosan látszik, milyen kiemelkedő tehetség volt. A fiatal Stein már 17 évesen a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában szanszkrit nyelven tanult, mire 21 évesen PhD diplomát szerzett a Tübingeni Egyetemen, szanszkrit és perzsa tanulmányaiból, már elsajátította a görög, latin, francia, angol, német nyelvet is. Kötelező katonai szolgálatának egy éve alatt megtanult térképezni, amelyet későbbi kutatásai során hasznosított. Három rendkívüli tudományos expedíciót vezetett, amelyek közül az elsőn a térképészeti munkán túl a Takla-Makán sivatag déli peremén elhelyezkedő romvárosokat tárta fel. A második útján a Góbi-sivatag felé vette az irányt, ekkor látogatott el a Dunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomokba, amelyekben egy befalazott részben több tízezer kéziratot, valamint selyemfestmények kivételes gyűjteményét tárt fel, amelyek 406-1000 között készültek, számos nyelven, és több vallás is megjelenik bennük. A felfedezett dokumentumok közt volt egy nyomtatott könyv is, amely a világ legrégibb nyomtatott könyve: a 868-ra datált buddhista Gyémánt Szútra.

Magyarok a Selyemúton; fotó: Csortos Szabolcs

Kelecsényi Ágnes tárlatvezetése rendkívül élményszerűvé varázsolta, szinte életre keltette a kiállítást, összekötötte a pontokat. Megtudhattuk tőle, hogy például azért tudott fennmaradni ez a rengeteg kézirat, mert a sivatagi száraz körülmények megőrizték szinte eredeti állapotukban. Azt is bemutatja a kiállítás, hogy Stein az expedícióinak lejegyzését a hegyekbe vonulva írta meg, ahol egy sátorban lakott, és a természetben jegyezte le számos könyvét. 1912-ben lovaggá ütötték. Jó érzékkel készítette fényképeit is, és már a hetvenes éveiben járt, amikor megtanult repülőgépet vezetni, és a légi archeológiát is kipróbálta. Végrendeletében az MTA-ra hagyta könyveit, könyvtárának nagy részét, amely a Keleti Gyűjtemény alapját képezi. A kiállítás bemutatja életútját, számos fotót, kéziratot, valamint a kutató hangját is hallhatjuk egy különleges felvételen.

Magyarok a Selyemúton; fotó: Csortos Szabolcs

A tárlatot június 7-ig lehet megnézni a Jókai tér 2. szám alatti VNA Galériában, mindenképpen érdemes!

Nyitva: H-P 10-18 óráig.

Tóth Mariann