close
CímlapKultúraNem narancs- de dodzsem

Nem narancs- de dodzsem

2017. november 21.

14 éve után először jelentkezett verseskötettel Parti Nagy Lajos. A kötetbemutatót Pécsett november 20-án a Tudásközpont konferenciatermében tartották, a szervező a Csorba Győző Könyvtár volt. A szerzővel Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője beszélgetett, telt ház előtt. Büszkén jegyezzük meg annak, aki nem tudná: Parti Nagy Pécsen végezte el az egyetemet.

Bár sokat kellett várni rá, a kötet mégsem előzmény nélküli: az egyik nagy előképe például Rejtő Jenő költő és légiós hőse, Troppauer Hümér. De benne van minden: a szocializmus időszakában a pécsi pályaudvaron kifüggesztett amatőr versek, Csorba Győző távoli alakja és egy Dumpf Endre nevű beteg élete – bár a szerző próbálta a fiktív életrajzot kitörölni a könyvéből.

A kötet központjában az ősz toposza áll, s minden ami ehhez köthető. Aki a fentiek alapján valamiféle lineáris történetre számít, az csalódni fog. Nincsenek hosszú versek – vagy ha úgy tetszik, az egész könyv, vagy inkább minden duplaoldal az – csak töredék töredék hátán, a magyar irodalom klasszikusait fölülírva. A Parti Nagyra jellemző roncsolt beszédmód itt is megjelenik („benne van ez a kezemben” - mondta, majd hozzátette: nem tudom, mikor lett készen a kötet, mert

„nem írtam, hanem ez lett”.

És volt szó arról, milyen volt az irodalmi élet Pécsett a hetvenes években, és milyen volt akkor a Jelenkor, és kitől ered a fügemagozó szó. Az is előkerült, hogy milyen jó lenne, ha lenne a könyveken egy gomb, amit ha az olvasó megnyom, a szöveg újra és újra máshogy rakná össze magát. Amit egyébként az olvasó nagyjából meg is tud tenni: ezt a kötetet kifejezetten összevissza kell olvasgatni.

És egy jó tanács: ne olvasd a buszon. Hol elmerengesz majd, hol felröhögsz, hol mindkettő.

 

 

PArti Nagy Lajos verseskötetbemutató.

UnivPécs (@univpecs) által megosztott bejegyzés, 2017. Nov 20., 09:34 PST

 

Parti Nagy Lajos: létbüfé

(őszológiai gyakorlatok)

Magvető

Budapest

2017

 

Harka Éva

Harka Éva