close
CímlapMagazinA felkészületlenség szorongása

A felkészületlenség szorongása

2017. június 08.

Az a típusú ember vagyok, akinek egy nappal korábban kell szólni, hogy másnap este „spontán” üljünk be valahova egy pohár valamire (akkor is, ha tényleg csak egy röpke óráról van szó), különben egyszerűen egy nehezen körülírható rossz érzés fog el, a felkészületlenség szorongása. És ha a hétköznapokban előforduló apróságokkal is így vagyok, gondolhatjátok, hogy ez az érzés megsokszorozódik, ha jövőmről, a hosszú távú terveimről van szó.

 

Megvan az az érzés, amikor középiskola tizenkettedikben napról napra sötétednek feletted a felhők és érzed, hogy most már nagyon itt lenne az ideje eldönteni, hogy merre is tovább? Teljes szívemből irigylem (és csodálom) azokat, akiknek ez nem ismerős, mert én bizony annak idején kerek egy nappal a felvételi jelentkezési határidő lejárta előtt adtam be a jelentkezésem, ami minden volt, csak nem tudatos karriertervezés. Senkinek nem kívánom ezt az érzést, és nem is tervezem újra átélni, főleg, hogy az egyetem kapuin kilépve már tényleg az egzisztenciánk a tét.

Szép meg jó elképzelés a „majd lesz valahogy”, de amikor eljön a „majd lesz” konkrét időpontja, rájövünk, hogy a „valahogy”-ra rá lehetett és kellett volna segíteni az egyetem alatt.

Nem szeretnék a diplomámmal a kezemben ott állni és nézni jobbra-balra tanácstalanul, hogy mi tévő is legyek.

Nem szeretnék pangó önéletrajzot, nulla szakmai tapasztalatot, kapunyitási pánikot.

 Bár szerencsére a jogi karon, ahol én is tanulok, kötelező hathetes szakmai gyakorlaton részt venni, ez nem minden képzés esetén van így, pedig szerintem szükség lenne rá. A szakmai gyakorlat – főleg, ha több területbe is belekóstolunk – kiváló lehetőség arra, hogy felmérjük, az adott szakmán belül mi az, amiben el tudjuk képzelni magunkat, vagy épp fordítva, mi az, ami távol áll tőlünk. Onnantól kezdve pedig, hogy kezd körvonalazódni bennünk egy elképzelés, sokkal könnyebb tudatosan tervezni és már az egyetem alatt „megtölteni” az önéletrajzunkat, hogy leendő munkáltatónk felé ne üres papírt kelljen beadnunk, ezzel csökkentve a fentebb leírt kapunyitási pánik kialakulásának esélyeit.

Amon Daniela

Amon Daniela

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni