Mentőkutyákról volt szó az Antall József Tudásközpont pécsi irodájának ötödik évfordulójának alkalmából szervezett „Különleges hivatások” című rendezvénysorozat keretein belül, melyet szeptember 26-án rendeztek a Tudásközpontban.
A vendégek a Pécsi Mentőkutyás Egyesület tagjai, Görgey Évi és Kiss Csaba, valamint négylábú kollégáik (Ginger, Tóbiás és Jessie) voltak, a beszélgetést pedig Molnár Balázs, az Antall József Tudásközpont pécsi irodájának vezetője moderálta. Első körben a mentőkutyák bevetésének múltjáról esett szó, hiszen leggyakrabban földrengés súlytotta, katasztrófa övezetekben szokták bevetni a kutyákat és Magyarország nem éppen illik bele ebbe a leírásba, így idehaza elég fiatal ez a műfaj. Évtizedekre nyúlik vissza ugyan csak a kezdete, ennek ellenére a magyarok elég magas szinten űzik, amit a világbajnokságon begyűjtött 2. hely is igazol.
Itthon a legtöbb egyesület a fővárosban van, így a vidéki csapatoknak elég nagy területet kell lefedniük. A Pécsi Mentőkutyás Egyesület az egyetlen a Dél-Dunántúli régióban. Csapatonként általában 1-3 kutya van, de akad olyan is, ahol akár 8-10 ebbel is dolgoznak. Sajnos jelenleg nincs mód arra, hogy teljes állásként végezzék ezt a rendkívül fontos hivatást, így önkéntes alapon működik az egyesület.
Az itthoni mentőkutyások közössége olyan, mint egy nagy család, mindenki számít mindenkire
és ahogy tudnak segítenek egymásnak, bár ez nem csak a magyarok között általános, hanem szerencsére nemzetközi szinten is.
De vajon, hogy lesz valaki mentőkutyás? Elég a kutyák szeretete? A rövid válasz a második kérdésre a NEM! Évi és Csaba is a kutyák iránti érdeklődésük miatt találkoztak ezzel a hivatással, de ahogy ők is mondták ehhez elhivatottság kell, sokan hamar megunják, nem elég a kezdeti lelkesedés. Velük más volt a helyzet, egyre mélyebbre ástak a témába, megragadta őket, hogy valami hasznos dolgot csinálnak, életeket mentenek egy-egy akció során, ami felemelő érzés. Ezért is alapították meg a pécsi egyesületet ketten, 2015-ben. Fontosnak tartották azt is, hogy elmondják: ez nem abból áll, hogy szombatonként lazítanak a kutyákkal, hanem komoly munka folyik, amire az egész hétvégéjük rámegy.
Kell a folyamatos gyakorlás, kiképzés, hogy teljesíteni tudjanak egy keresés folyamán és a vizsgákon, versenyeken a kutyák és ő maguk is.
Fel is merült a kérdés, hogy a kiképzőnek kell-e vizsgáznia, valamilyen tanfolyamot elvégeznie. Nincs külön vizsga, amit teljesíteni kell, hiszen a kutyák vizsgái egyben a gazdáiké is, ez egy páros feladat, közös munka, persze szemináriumokra lehet és kell is járni, hogy folyamatosan fejlődjön a páros. A vizsgáknak egyébként két fajtája van, a terület kereső és a rom kereső, ezeket pedig alap, közép és emelt szinten lehet teljesíteni, pont mint egy nyelvvizsgát. Különbség viszont van, mivel minden vizsgának előfeltétele az előző vizsga, tehát nem tehet valaki emelt szintű terület kereső vizsgát, amíg nem teljesítette a középszintet. Ráadásul ezek a vizsgák le is járnak, így két évente meg kell ismételni. Éppen ezért minden napos foglalkozást igényelnek az állatok, persze, amikor éppen nem dolgoznak ők is csak házi kedvencek, de ha munka van, akkor munka van.
Mi az, ami miatt a kutyák lelkesen keresik az eltűnt személyeket? Gondolhatnánk,hogy azért, mert az ember legjobb barátja a kutya és mindenáron segíteni akar, de korántsem ez a helyzet. A kutyák zsákmányszerzési ösztönére hatnak, hiszen egy sikeres keresés után mennyei lakoma a jutalom. Ezt tudván végig az jár a fejükben, hogy kaja, kaja, kajaaa. Egy 1 hektáros területet akár 8-10 perc alatt is átkutatnak. A riasztások általában a rendőrségtől érkeznek, nagyon ritkán hozzátartozóktól. Sajnos azonban a rendőrség sem szól mindig, sokszor pedig már későn. A beszélgetés során az is felmerült, hogy vajon tévednek-e a kutyák. A válasz megerősítette azt, amit én is gondoltam.
Nem hiába gyakorolnak olyan keményen, tesznek le nem egyszerű vizsgákat, másrészt a felelősség is elég nagy, ha azt mondják, hogy egy területen nincs senki, akkor abban biztosnak kell lenniük, mert sok múlhat rajta.
Egy vizsga egyébként egy keresésből és egy engedelmességet mérő részből áll. A keresés során 3 embert kell megtalálniuk és csak akkor teljesítettek sikeresen, ha mindenkit megtaláltak. Az engedelmesség során 70%-ot kell megütni, hogy megkapják a vizsgáról az igazolást.
Ilyen szempontból ritka a Pécsi Mentőkutyás Egyesület. Nem sok más csapat mondhatja el hogy 3 kutyájuknak is megvan az emelt szintű terület keresési vizsgája, valamint Ginger rendelkezik emelt szintű rom keresési vizsgával is, ami még nagyobb szó, mivel még mindig csak 3 éves a Golden Retriever. Mégis úgy érzik rengeteget kell még fejlődniük és sokat akarnak ellesni a többi, tapasztaltabb kutyástól.
Végső soron szó esett arról, hogy milyen fajtát érdemes vásárolni, ha valaki szeretne mentőkutyát faragni belőle. Természetesen vannak fajták melyek előnyt élveznek (Golden Retriever, Border Collie, Belga Malinois), de alapjában véve bármilyen kutyából lehet mentőkutya, ha megvan benne az affinitás, legyen szó fajtatiszta vagy keverék ebről.
