close
CímlapMagazin„Lehetetlen küldetések érdekeltek”

„Lehetetlen küldetések érdekeltek”

2018. november 09.

Gimnáziumi évei alatt bölcsész szeretett volna lenni Oszkó Péter, a rendszerváltás hevében mégis jogásszá lett, de ez a pályaválasztása azóta is módosult. Sokirányú az érdeklődése, jelenleg befektetőként dolgozik, főleg, de nem kizárólag technológiai projektek területén. Életére az a jellemző, hogy nehéz, kritikus, szinte alig megoldható helyzetek kezelésével és abból való építkezéssel tölti az idejét, akár még kulturális fesztiválokat is támogat. A PTE Közgazdaságtudományi Karán a digitalizációról és a start up világról tartott előadást.

Hogyan lehet Magyarországon sikeresnek lenni az üzleti életben?
A képességeinket kell mérlegelni, s meg kell keresni azokat a területeket, ahol ezek a képességek befolyásolás nélkül működtethetők. Erre kiváló a start up világ, mert ott az elvégzett munka, a teljesítmény rangsorol. Itt is számítanak a kapcsolatok, de az üzleti eredmények fontosabbak. Fiatal korban nyugodtan ki lehet próbálni magunkat a piacon, mert ott meg fogunk mérettetni, mi az, amit jól csináltunk, s mi az, amit rosszul.

A PTE az országos rangsorokban harmadik, negyedik helyen áll. Egyre jobban dinamizálódik, megpróbálja a versenytársakat maga mögé szorítani. Hogy látja, szükség van még ma egyetemekre a start upok világában? Ha Zuckerbergből indulunk ki…
A Facebook a Harvardon indult el, ha az alapító nem is végezte el az egyetemet, a Harvard nélkül sehol nem lenne, ha nem arra a közösségre szerveződött volna rá a cége. Ez pont egy ellenpélda. Az Amazon vezetője sem végzett egyetemet, de ezek extremitások. Az egyetemen megszerezhető tudás alapot adhat a sikerhez. Az információ és a tapasztalt együtt előbbre vihet, mint valamelyik hiánya. Az információgyűjtés metódusa megváltozott, s ez előbb utóbb az egyetemekre is vissza fog hatni. Az egyetemek és a világ nem azonnal alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, de ennek ellenére iránymutatásra, közösségalkotásra, mentorálásra, visszajelzésekre mindig is szükség volt és lesz is. Az lehet, hogy az egyetemek a jövőben nem tematikus előadások tartására szerveződnek majd, hanem önállóan és közösen szerzett információk közös feldolgozására és értékelésére, közös célkitűzések meghozására… Az is előfordulhat, hogyha valaki nagyon gyorsan halad, akkor az aktuális kutatásból éppencsak valamicske tudást tud szerezni, s ezért kilép az egyetemi keretek közül. Ha a legnagyobb sztár technológiai vállalkozókat vesszük, akkor is csak néhány példát tudok említeni, akik boldogultak egyetemi tudás nélkül. Korai lenne leírni az egyetemeket, de az is biztos, hogy az egyetemeknek is alakítani kell az oktatás folyamatain. Ez nem csak a pécsi egyetemre vonatkozik, hanem a Stanfordra is.
Regionálisan Pécs környékénél jobban leszakadva csak Ózd vidékét tudnám említeni. Mi az, amin változtatni kellene ön szerint?
A régióközpont sorsát a régió is befolyásolja. Itt nem csak Baranyáról van szó, hanem a határ túloldaláról. A fővárostól való távolság csökkent, de a határ túloldala nem kínál olyan lehetőséget, mint mondjuk Szombathelynek, Soporonnak Ausztria. Pécs logisztikai elhelyezkedése semmi előnyt nem jelent jelenleg. Pécsnek olyan típusú fejlesztéseket kell megvalósítania, mintha a világon bárhol lehetne. Közhelyeket tudok mondani: szellemi tőke, humán erőforrás, innováció. Azokat az erősségeket kell kidomborítani, amelyek nem a fizikai elhelyezkedéstől függenek. Pozitív adottsága a városnak az egyetem jelenléte, de ez egy logisztikai központ idehozatalához kevés. De kutatásfejlesztési és innovációs központtá még válhat Pécs. Akár az orvostechnológiában is, és akkor felzárkózhat a város és az egyetem is.

Balogh Robert

Balogh Robert