close
CímlapMagazinMég mindig a piros az igazi

Még mindig a piros az igazi

2017. június 01.

A rózsa állt a PTE Botanikus kert múlt hétvégi programjának középpontjában. E gyönyörű virágokról tartott előadást Fráter György, a a Magyar Rózsatermesztők Egyesületének elnöke is. Őt kérdeztük a rózsákról.

Melyik rózsa a kedvence, és miért?

Mintha azt kérdezné, melyik fia/lánya a kedvence egy sokgyerekes családapának… Ha mindenképpen választanom kéne, a csokros parkrózsákat mondanám. Vagy a La Reine Viktória nevű történelmi rózsát, melyet 1872-ben nemesített Schwarz: ez egy nosztalgikus, rózsaszín, rendkívül illatos, a labdaformájú virágja, hatalmas bokorrózsa, ami két méter fölé nő. Sajnos nagyon érzékeny a csillagrozsdára.

Ön szerint miért különleges ez a növény? Vagy különleges-e egyáltalán?

A maga módján minden virág szép, ám a rózsák ősi idők óta kedveltek, kifejezetten mutatós és illatos virágok, melyek más virágokkal ellentétben vágott virágként is jól bírják a vázában. Nem véletlenül nevezik sokan a rózsát a virágok királynőjének.

Milyen trendek vannak a rózsákat tekintve?

Vannak trendek a formát, színét tekintve is. Előbbi nyilván a felhasználási területtől függ: pergolára futtatva a futórózsák, kis kertekben, balkonra edényes vagy liliputi rózsa…stb.

Magyarországon változatlanul a piros áll az élvonalban a hajtatott rózsák közül, ezt követi a sárga, a fehér, majd utána az összes többi szín. (Azt kiemelném, hogy ugyan egy olyan parkrózsa-fajta létezik, ami ilyen színű –

kék nincs hajtatott rózsák között. Ha ilyesmit látunk, biztosra vehetjük, hogy festékkel itatták föl őket.

Ha egy növény virága kék, akkor a lombozata is kékes. Egyébként az összes többi szín megtalálható. Általában a barackos színek a kedveltek, a cirmos vagy többszínűek, jelenleg.

 

 

 

Ami szintén trend, s amiről Pécsett a Növények Napja alkalmából előadást is tartottam, az a rezisztencia, ami manapság a legfontosabb tulajdonsága a parkrózsáknak. Az utóbbi 10-15 évben a közparkok növényei közül a rózsafajták kiszorultak, részben azért, mert azok gombás megbetegedések elleni védelme költséges és környezetterhelő.

Éppen emiatt olyan rózsát kellene ültetniük, amik nem szorulnak növényvédelemre, hanem ellenállóak

– így lehetne a rózsaültetés az egynyáriakhoz hasonlítva költséghatékonyabb, hiszen a megfelelő rezisztens fajta körültekintő kiválasztásával egy telepítés 8 vagy akár 10 évig is díszít. Szerencsére egyre több kertész ismeri ezt fel, s indul ebbe az irányba. Egyébként, ha látjuk a rózsák jeltábláin az ADR jelzést, akkor az azt jelenti: abszolút rezisztens.

Talán hallott már arról, hogy a Pécsi Tudományegyetem idén ünnepli az első magyar egyetem alapításának 650. évfordulóját - a középkor Magyarországán milyen típusú rózsák voltak?

A nemesítés csak Napóleon idején kezdődött, vagyis a ma ismert nemesített fajták még nem voltak ismerek. Az 1400-as évek körül Magyarországon az ún. alba rózsák, a Galhica, a damascéra, és a Rosa Canina voltak népszerűek. Utóbbi a mai napig is használatos vad alany, hiszen igen erőteljes, rendkívül ellenálló, és megtartja a rászemzett alany színét. Ezek egyszerű, többnyire rózsaszín, általában illatos vadrózsák voltak. Vannak egyébként olyan fajták, amiket már nem lehet megtalálni, de egy-egy privát gyűjtőnél még fellelhetők: ismerek olyan termesztőt, aki kifejezetten történelmi rózsákkal foglalkozik, és van olyan fajtája, mely már Krisztus előtt 50-ben is létezett.

 

 

Mi alapján nevezik el a nemesített rózsákat?

Kétféle elnevezés él a rózsákkal kapcsolatban, egymással párhuzamosan: a latin név,-fajtanév aminek első két betűjével próbálnak a nemesítőre utalni, illetve a kereskedelmi név. Utóbbin általában egy egész team dolgozik, a cél, hogy egyedülálló és bármilyen nyelven könnyen kiejthető legyen. Van, hogy a nemesítés kapcsolódik valamilyen eseményhez vagy személyhez, így lehet Lilli Marlen nevű piros, vagy a Novalis nevű lilás színű rózsa. Licenccel védett maga a fajta és a kereskedelmi név is.

Tudna mondani pár tippet, hogy hogyan lehet a vágott virágot, illetve az elültetett tövet minél tovább életben tartani?

A rózsánál fiatalítunk, ami azt jelenti, hogy a fiatalabb hajtásokat meghagyjuk, s ezzel lehet megnövelni a tő élettartamát. Persze a megfelelő talajt és tápanyagot mindenkor biztosítani kell a növény számára. Ami a vágott virág tartósítását illeti: alapvető, hogy ahogy megkapja valaki a csokrot, azonnal tegye vízbe, hogy a virág ne tudjon levegőt felszívni a rostjai közé. Mivel a vágás felületénél különböző baktériumok gyűlhetnek össze,

rendszeresen vágni kell egy kicsit a szárból, illetve szoktuk javasolni, hogy nagyon kevés porcukrot keverjenek a váza vizébe.

Egyébként a hajtatott rózsánál ma már megadják az ún. vázatartósságot, ami jobb fajtáknál akár 18 nap is lehet.

 

 

Az utóbbi időben olvastam az ún. ehető növényekről - mi a véleménye erről a rózsákkal kapcsolatban?

A rózsánál e téren elég csak a vad változatok csipkebogyóira gondolni, de a sziromleveleket is fel szokták használni. A szőregi Rózsaünnepen például erre is láthatunk példákat, van, aki kifejezetten ezzel foglalkozik. Szívből ajánlom ezt a rendezvényt, idén június 23-25 között lesz Szőregen, Szeged mellett. Olyan összefüggő rózsaföldeket lehet megnézni, ami nincs máshol Európában!

Mióta foglalkozik rózsákkal, miért kezdett bele?
Mindig a kertészettel, természetbarátnak érzem magam, ami talán onnan ered, hogy gyermekkoromat dédapám Szeged külvárosában épített kertjében töltöttem. Mindig vágytam arra, hogy botanikával foglalkozhassam, de ezt a nagy és gazdag kertet az államosításkor elvették tőlünk, s - mivel ún. osztályidegennek számítottam – a középiskolába is körülményes volt bejutnom, nemhogy felsőfokú képzésbe – amit tudtam, azt a későbbiekben levelező szakon tanultam. A rózsatermesztéssel a 70-es évek közepétől kezdtünk foglalkozni, kezdetben kereset-kiegészítésként, munka mellett, majd később a feleségemnek besegítve, s végül főállásban. Sokat tanultam erről a növényről! Időközben a Szőregi Virág–Dísznövény ÁFÉSZ elnökévé választottak, és közel tíz évig, nyugdíjbavonulásomig  láttam el ezt a tisztet. Közben megkeresett a világ egyik legnagyobb rózsanemesítő cége, velük azóta kooperálunk.

Csak rózsákkal foglalkozik – nem unja még?

Nem lehet megunni a rózsákat! Ráadásul azt vallom, hogy aki egy szakmát igazából szeret, az és nem kizárólag azért, mert jó pénzt lehet vele keresni, hanem 100%-os odaadással, lelkiismerettel végzi a munkáját, annak csak öröme lehet benne. Persze, ha magánvállalkozó, nem árt, ha némi tőkével is rendelkezik.

Harka Éva

Harka Éva