close
CímlapMagazinMegvolt már az ehavi?

Megvolt már az ehavi?

Az újrahasználható űrrakéta és az évente megújuló mobilok korában beszéljünk valami olyasmiről, ami többmilliárd embert érint, havi szinten. Vajon mit tettek a feltalálók a menstruáló nők életének a megkönnyítéséért?

Történelem

„Nem kell sok az íráshoz. Csak ülj oda egy írógép elé és kezdj el vérezni.”

Ernest Hemingway

Az évezredek során a nők sokféle kreatív, és kevésbé ötletes módot eszeltek ki arra, hogy átvészeljék a menstruáció idejét. Volt olyan dél-amerikai indián törzs, melynek nőtagjai egyszerűen nem használtak semmit, így a „nő” szó lefordítva annyit tesz: „ember, akinek piros csík van a combján”. Sokan mások viszont használtak különböző leveleket, majd gyolcsokat, amiket akár a mai betétek elődjeinek is tekinthetünk. A régészeti kutatások szerint már az ókori Egyiptomban is használtak tampont, amit összetekert papiruszból vagy gyapotcafatokból készítettek, de voltak, akik szivacsdarabokat használtak. A menstruációval kapcsolatos találmányoknak egyébként múzeuma is van, mely a weben is elérhető: ez a mum.org. A gyakran vallási tabukkal övezett "havi baj" kezelése magánügy volt, az ebben az időben használt eszközöket mindenki maga állította elő vagy szerezte be.

Az iparban az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején jelentek meg a vérzéshez kötődő eszközök. Túl sokféle megoldásra ne számítsunk: alapvetően a betét, a mosható bugyi, az intimkehely és a tampon különböző fajtái variálódnak.

 

 

„Azt gondolom, hogy ezek közül a tampon az optimális (persze annak, aki nem allergiás rá). Az ezzel kapcsolatban sokat emlegetett toxikus sokk szindróma bármilyen hüvelybe helyezett eszköznél szóba jöhet, nemcsak a tamponok esetében. A tampon a vért magába szívja, és 37 fokon tartja – ez jó táptalaj a baktériumok számára, tudnak szaporodni. Az, hogy kialakul-e a szindróma vagy sem, a baktérium típusától függ, nem pedig a tampontól, hiszen azok korszerűek és jó minőségűek.” – mondja dr. Bódis József nőgyógyász, a PTE rektora.

 

Tények, foltok, adatok

„Mármost: a friss vér hideg vízzel könnyűszerrel mosható. … E tényt az asszonyok, kik havi ciklusuk révén természetes ismeretségben vannak a vérfoltokkal, bakfis koruktól ismerik. Mi férfiak ezzel szemben valaminő felszínes logikára hagyatkozva úgy érezzük, hogy a foltot a meleg víz távolítja el eredményesebben.”

Lengyel Péter: Macskakő

 

 

 

 

 

 „3-5 nap a menstruáció átlagos ideje, a mennyiségben is jelentős különbségek lehetnek.” –jegyzi meg dr. Bódis József. Éppen emiatt nehéz is kikalkulálni,, hogy ki mennyit költ éves szinten a menstruációjára. Míg egy menstruációs kehely egy több évre szóló egyszeri beruházás (pl. az egyik kehely ára 5499 HUF), a mosható fehérneműk pár évre szólnak (az ebay-en 500 és 9000 HUF között mozog az áruk), addig a tampon és a betét havonta jelent kiadást. A  Society for Menstrual Cycle Research adatai alapján a legtöbben nem is egyféle, hanem az életmódjukhoz és az adott nap tevékenységeihez leginkább passzoló megoldást választják – vagyis pl. egy ciklus alatt hol betétet, hol tampont használnak. A menstruáció hatalmas üzlet: a betétekkel, tamponokkal is foglalkozó Procter&Gamble például a világ nyolcadik legnagyobb vállalata, tavalyi nettó bevétele meghaladta a 7 milliárd amerikai dollárt. Arunachalam Muruganantham, az indiai „betétkirály” éppen azért tette szabadon felhasználhatóvá betétgyártó gépeinek építését, hogy ezt a személyi higiéniához kötődő magánügyet kivegye a multinacionális cégek fennhatósága alól.

 

 

 

Mit hoz a jövő?

„Nem ígérhetek mást, csak vért, verítéket és könnyeket.”

Winston Churchill

Az űrkutatásnak köszönhető újítások nagy része a földi társadalomra is hatással volt – gondoljunk csak a mikrohullámú sütőkre vagy az alufóliára. A menstruációt tekintve ez kissé bajos, hiszen az eddigi 537  űrhajós között csak 60 nő volt. Az első, Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova 1963-ban járt az űrben, de arról nem szól a fáma, hogy a csaknem 3 napos űrutazás alatt menstruált-e. (Vélhetően nem.) A leghosszabb ideig Samantha Cristoforetti olasz űrhajós volt az űrben a nők közül: két éve 199 napot töltött ott. Viszont az első űrhajósnő, aki erről a témáról is beszélt, az Sally Ride volt, aki 1983-as utazása során egyszerűen tampont használt. (A döntés alapvetően azért esett a tamponra, mert a betét súlya nagyobb, illetve a Nemzetközi Űrállomás újrahasznosított vízkészletéhez a vizeletet is felhasználják). A Nature weboldalán idén áprilisban Varsa Jain és Virginia E. Wotring más oldalról közelítik meg a témát: szerintük az lenne ideális, ha az űrutazók nem menstruálnának.

„A fogamzásgátlást lehet úgy irányítani, hogy ne havonta legyen a vérzés.

Van olyan brazil kolléga, aki szerint akár évente vagy kétévente egyszer is elég lenne. Egyébként Magyarországon is hamarosan elérhető lesz olyan módszer, melynek révén háromhavonta egyszer lehet menzez: annyiról van szó, hogy a tabletta nem 21 napig, hanem annál tovább tartalmazza a fogamzásgátló anyagot. Ez egy technika.” – mondja Bódis József, majd leszögezi: „Nem káros.

Biológiai szempontból nézve nem is az lenne a fontos, hogy a hölgyek menstruáljanak, hanem az, hogy ne.

Amikortól teherbe tud esni egy nő, onnantól teherbe esik, szül, szoptat, és így tovább – s ameddig fogamzóképes, addig menstruál. A vérzés inkább egyfajta jelzés ezzel kapcsolatban.” – Bódis József azt is hozzáteszi: ez a módszer sem mai találmány. A kérdés csak az, hány nő mer, akar vagy vágyik arra, hogy a “havibaj” szó régies kifejezésként kerüljön a jövő értelmező szótáraiba. A menstruációnak egy járulékos “haszna” viszont biztosan van: „A hölgyek vérképe általában 15-20 %-kal hígabb, úgymond gyengébb a férfiakénál. Ez például abban is megmutatkozik, hogy a férfiaknál sokkal valószínűbb a szív- és érrendszeri megbetegedés, mint a hölgyeknél. A változás kora után, amikor befejeződik a menstruáció, rövid időn belül feljavul a nők vérképe is, sűrűbb lesz a vér, de a szív- és érrendszeri betegségek esélye is megnövekszik. Pár évtizede egy finn kutatás rá is mutatott arra, hogy azok között a férfiak között, akik gyakran adtak vért, jelentősen kisebb volt a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya. A hölgyeket a természet megajándékozta a természetes “érvágással””. – mondja Bódis József. 

 

 

Harka Éva

Harka Éva