close
CímlapMagazinMegvolt már az ehavi?

Megvolt már az ehavi?

2017. január 10.

Az újrahasználható űrrakéta és az évente megújuló mobilok korában beszéljünk valami olyasmiről, ami többmilliárd embert érint, havi szinten. Vajon mit tettek a feltalálók a menstruáló nők életének a megkönnyítéséért?

Történelem

„Nem kell sok az íráshoz. Csak ülj oda egy írógép elé és kezdj el vérezni.”

Ernest Hemingway

Az évezredek során a nők sokféle kreatív, és kevésbé ötletes módot eszeltek ki arra, hogy átvészeljék a menstruáció idejét. Volt olyan dél-amerikai indián törzs, melynek nőtagjai egyszerűen nem használtak semmit, így a „nő” szó lefordítva annyit tesz: „ember, akinek piros csík van a combján”. Sokan mások viszont használtak különböző leveleket, majd gyolcsokat, amiket akár a mai betétek elődjeinek is tekinthetünk. A régészeti kutatások szerint már az ókori Egyiptomban is használtak tampont, amit összetekert papiruszból vagy gyapotcafatokból készítettek, de voltak, akik szivacsdarabokat használtak. A menstruációval kapcsolatos találmányoknak egyébként múzeuma is van, mely a weben is elérhető: ez a mum.org. A gyakran vallási tabukkal övezett "havi baj" kezelése magánügy volt, az ebben az időben használt eszközöket mindenki maga állította elő vagy szerezte be.

Az iparban az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején jelentek meg a vérzéshez kötődő eszközök. Túl sokféle megoldásra ne számítsunk: alapvetően a betét, a mosható bugyi, az intimkehely és a tampon különböző fajtái variálódnak.

 

 

„Azt gondolom, hogy ezek közül a tampon az optimális (persze annak, aki nem allergiás rá). Az ezzel kapcsolatban sokat emlegetett toxikus sokk szindróma bármilyen hüvelybe helyezett eszköznél szóba jöhet, nemcsak a tamponok esetében. A tampon a vért magába szívja, és 37 fokon tartja – ez jó táptalaj a baktériumok számára, tudnak szaporodni. Az, hogy kialakul-e a szindróma vagy sem, a baktérium típusától függ, nem pedig a tampontól, hiszen azok korszerűek és jó minőségűek.” – mondja dr. Bódis József nőgyógyász, a PTE rektora.

 

Tények, foltok, adatok

„Mármost: a friss vér hideg vízzel könnyűszerrel mosható. … E tényt az asszonyok, kik havi ciklusuk révén természetes ismeretségben vannak a vérfoltokkal, bakfis koruktól ismerik. Mi férfiak ezzel szemben valaminő felszínes logikára hagyatkozva úgy érezzük, hogy a foltot a meleg víz távolítja el eredményesebben.”

Lengyel Péter: Macskakő

 

 

 

 

 

 „3-5 nap a menstruáció átlagos ideje, a mennyiségben is jelentős különbségek lehetnek.” –jegyzi meg dr. Bódis József. Éppen emiatt nehéz is kikalkulálni,, hogy ki mennyit költ éves szinten a menstruációjára. Míg egy menstruációs kehely egy több évre szóló egyszeri beruházás (pl. az egyik kehely ára 5499 HUF), a mosható fehérneműk pár évre szólnak (az ebay-en 500 és 9000 HUF között mozog az áruk), addig a tampon és a betét havonta jelent kiadást. A  Society for Menstrual Cycle Research adatai alapján a legtöbben nem is egyféle, hanem az életmódjukhoz és az adott nap tevékenységeihez leginkább passzoló megoldást választják – vagyis pl. egy ciklus alatt hol betétet, hol tampont használnak. A menstruáció hatalmas üzlet: a betétekkel, tamponokkal is foglalkozó Procter&Gamble például a világ nyolcadik legnagyobb vállalata, tavalyi nettó bevétele meghaladta a 7 milliárd amerikai dollárt. Arunachalam Muruganantham, az indiai „betétkirály” éppen azért tette szabadon felhasználhatóvá betétgyártó gépeinek építését, hogy ezt a személyi higiéniához kötődő magánügyet kivegye a multinacionális cégek fennhatósága alól.

 

 

 

Mit hoz a jövő?

„Nem ígérhetek mást, csak vért, verítéket és könnyeket.”

Winston Churchill

Az űrkutatásnak köszönhető újítások nagy része a földi társadalomra is hatással volt – gondoljunk csak a mikrohullámú sütőkre vagy az alufóliára. A menstruációt tekintve ez kissé bajos, hiszen az eddigi 537  űrhajós között csak 60 nő volt. Az első, Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova 1963-ban járt az űrben, de arról nem szól a fáma, hogy a csaknem 3 napos űrutazás alatt menstruált-e. (Vélhetően nem.) A leghosszabb ideig Samantha Cristoforetti olasz űrhajós volt az űrben a nők közül: két éve 199 napot töltött ott. Viszont az első űrhajósnő, aki erről a témáról is beszélt, az Sally Ride volt, aki 1983-as utazása során egyszerűen tampont használt. (A döntés alapvetően azért esett a tamponra, mert a betét súlya nagyobb, illetve a Nemzetközi Űrállomás újrahasznosított vízkészletéhez a vizeletet is felhasználják). A Nature weboldalán idén áprilisban Varsa Jain és Virginia E. Wotring más oldalról közelítik meg a témát: szerintük az lenne ideális, ha az űrutazók nem menstruálnának.

„A fogamzásgátlást lehet úgy irányítani, hogy ne havonta legyen a vérzés.

Van olyan brazil kolléga, aki szerint akár évente vagy kétévente egyszer is elég lenne. Egyébként Magyarországon is hamarosan elérhető lesz olyan módszer, melynek révén háromhavonta egyszer lehet menzez: annyiról van szó, hogy a tabletta nem 21 napig, hanem annál tovább tartalmazza a fogamzásgátló anyagot. Ez egy technika.” – mondja Bódis József, majd leszögezi: „Nem káros.

Biológiai szempontból nézve nem is az lenne a fontos, hogy a hölgyek menstruáljanak, hanem az, hogy ne.

Amikortól teherbe tud esni egy nő, onnantól teherbe esik, szül, szoptat, és így tovább – s ameddig fogamzóképes, addig menstruál. A vérzés inkább egyfajta jelzés ezzel kapcsolatban.” – Bódis József azt is hozzáteszi: ez a módszer sem mai találmány. A kérdés csak az, hány nő mer, akar vagy vágyik arra, hogy a “havibaj” szó régies kifejezésként kerüljön a jövő értelmező szótáraiba. A menstruációnak egy járulékos “haszna” viszont biztosan van: „A hölgyek vérképe általában 15-20 %-kal hígabb, úgymond gyengébb a férfiakénál. Ez például abban is megmutatkozik, hogy a férfiaknál sokkal valószínűbb a szív- és érrendszeri megbetegedés, mint a hölgyeknél. A változás kora után, amikor befejeződik a menstruáció, rövid időn belül feljavul a nők vérképe is, sűrűbb lesz a vér, de a szív- és érrendszeri betegségek esélye is megnövekszik. Pár évtizede egy finn kutatás rá is mutatott arra, hogy azok között a férfiak között, akik gyakran adtak vért, jelentősen kisebb volt a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya. A hölgyeket a természet megajándékozta a természetes “érvágással””. – mondja Bódis József. 

 

 

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni