close

Migráns

migráns
2016. február 05.

A Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzatának kezdeményezése egy rendszeres, vita alapú programot kívánt létrehozni a pécsi doktoranduszok számára. A patinás helyszín - egy egykori moziteremből kialakított étterem - hangulata oldottabbá tette a komoly, tudományos felvetésekkel élő eszmecserét, de egy-egy pohár bor kortyolgatása is belefért az interdiszciplináris diskurzusba. A 2015/2016. tanév őszi szemeszterének első állomása témájaként a jelenleg aktuális migráns helyzet körüli kérdéseket jelölték meg a szervezők.

Tarrósy István kifejtette, hogy a migránsválság sok dimenziót felölelő kérdéskör, nem csak rendészeti ügy és nem csak biztonságpolitikai kérdés. Ma a biztonságpolitikáról az egyén biztonságára helyeződik a hangsúly, de a túlélésen át, az esélyegyenlőségig, a szolidaritásig, az élet minőségét érintően is sok mindenről beszélhetünk. Amikor a migráns kérdést próbálja megragadni egy ország, vagy az EU, akkor azt kell látnunk, hogy a biztonság kérdése mennyire szerteágazó. Nem elég egyetlen pontján megragadni a problémát, hanem végig kell menni az egész soron. Ma ez sem látszik az EU-ban és Magyarországon sem. A problémákat biztonságszakértők hada az általánosságok szintjéig leegyszerűsítve tálalja a médiában és ez nem tesz jót az ügynek. Tarrósy a fogalmak tisztázására tett kísérletet, s megmutatta a jelenkor helyzet problémás elemeit.

Mohay Ágoston a jog szempontjából tett kísérletet a komplex kérdés taglalására. Nem vitatkozott Tarrósy állításaival, hanem a jog apparátussal módszeres fogalmi tisztázásba kezdett. Kezdve a legális és az illegális migráció meghatározásával. Logikus érvelésével megmutatta a közönség előtt, hogy a migránsokat miként érinti az EU jogi gondolkodásmódja. A migrációt megkülönböztette a menekültektől, az üldöztetetteket nemzetközi védelem illeti meg - mondta Mohay, szerinte a II. Világháború után volt ennyire éles menekülthelyzet, mint napjaink Európájában. Menedékjogot az kap, akit otthonában az állama nem véd meg, hanem üldöztetésnek van kitéve. Vallási, faji, nemzetiségi vagy társadalmi csoporthoz való tartozás lehet a jogszerűtlen üldöztetés alapja...

Az éjszakába nyúló beszélgetést a közönsége is multidiszciplináris megközelítésekkel gazdagította, a jogászi kérdésfelvetésen túl orvos, bölcsész és közgazdász hozzászóló is akadt.

Balogh Robert