A hatodik EB-kiírás szakított az addig követett hagyományokkal. Először rendeztek 8 résztvevővel kétcsoportos döntőt és 1996-ig a létszám nem változott.Először és utoljára fordult elő, hogy nem volt elődöntő: a csoportok győztesei játszhattak az aranyért, a másodikak a bronzért. Utoljára volt viszont bronzmérkőzés, 1984 óta két harmadik helyezettet hirdetnek a tornákon.
Újdonság volt az is, hogy innentől már a selejtezők előtt döntöttek a helyszínről. A házigazdának értelemszerűen nem kellett selejtezőt játszania. A választás Itáliára esett, a torna 12 év után tért vissza Olaszországba. Róma, Milánó, Torino és Nápoly adott otthont a mérkőzéseknek. A színvonal hagyott némi kívánnivalót maga után, ahogy a nézőszámok sem ütötték ki a plafont. Egyedül az olaszok mérkőzései és a döntő vonzottak 50.000 vagy több nézőt, más meccseken 10-15 ezer fő volt csupán jellemző.
A döntő (Olaszország, 1980. június 11-22.)
A csoport. A sorsolás szeszélye folytán az előző EB első három helyezettje: a német, a holland és a csehszlovák csapat egy csoportba került, negyedikként a váratlanul kijutó görögök kerültek melléjük. (Tegyük hozzá: a hellének előttünk jutottak ki, 4:1-re verve Szalonikiben a széteső magyar válogatottat, amely 2:1-re még Helsinkiben is kikapott előtte. Nálunk furábban csak a szovjetek jártak: olyan még nem volt, hogy a vörös mezesek tök utolsóként zárjanak egy selejtezőt, Finnország mögött.) Az EB-csoportban nem nagyon volt kétséges az átalakuló NSZK-válogatott elsősége. Toni Schumacher a kapuban, a remek jobbhátvéd és szabadrúgáslövő Manny Kaltz a védelemben, a középpályát hallatlan fizikumával uraló Briegel, mellette az ifjú titán Bernd Schuster, elöl pedig Rummenigge, Hrubesch és Klaus Allofs, mint szokatlan dolgokra is képes csatársor. (Bemutatkozott egy akkor még csak 19 éves fiú is, a hollandok ellen csereként pályára lépő Lotthar Matthäus.)
Miután mind a hollandokat, mind a cseheket megverték, ráértek pontot ajándékozni a görögöknek. A csehszlovákok azzal lettek másodikak, hogy több góllal verték Hellasz fiait, mint a hollandok.
Eredmények:
NSZK - Csehszlovákia 1-0 (0-0)
gól: K.-H. Rummenigge (57.)
Hollandia - Görögország 1-0 (0-0)
gól: Kist (65. - 11-esből)
NSZK - Hollandia 3-2 (1-0)
gól: K. Allofs (20., 59., 67.), ill. Rep (79. - 11-esből), W. van de Kerkhof (87.)
Csehszlovákia - Görögország 3-1 (2-1)
gól: Panenka (5.), Vízek (26.), Nehoda (62.), ill. Anasztopulosz (14.)
Csehszlovákia - Hollandia 1-1 (1-0)
gól: Nehoda (16.), ill. Kist (59.)
NSZK - Görögország 0-0
A csoport végeredménye:
1. NSZK 3 2 1 - 4-2 5
2. Csehszlovákia 3 1 1 1 4-3 3
3. Hollandia 3 1 1 1 4-4
4. Görögország 3 - 1 2 1-4 1
B csoport. Anglia, Belgium, Olaszország és Spanyolország küzdhetett meg egymással. Nem ez volt az olaszok legjobb időszaka, az ország fuldoklott a totóbotrányban, Enrico Albertosit, a válogatott korábbi kapusát örökre eltiltották, Paolo Rossi csak 2 év múlva mentesült a büntetés alól.
Ráadásként megkapták a mind jobban elharapózó angol futball-huliganizmus első hullámait. Elképesztő hordák vonultak az olasz városok utcáin, megrémítve és megdöbbentve az olaszokat.
Ezzel együtt az azurrikra, valamint az akkortájt klubcsapataikkal a nemzetközi kupákban taroló angolokra egyaránt komoly esélyesként tekintettek. A spanyolokat titkos favoritként kezelték.
A csoport győztese az előzetes várakozásokkal szemben aztán Belgium lett, miután megverte a spanyolokat, valamint egyaránt ikszelt a britekkel és Bearzot mester fiaival. A nevek sokáig megmaradtak a köztudatban, a 82-es VB-n mi is megismerhettük a később a Bayern München kapujában villogó Jean-Marie Pfaffot, a szélsőhátvéd-játék etalonjait, Renquint és Eric Geretset, a veszélyes ellentámadásokat vezető Jan Ceulemanst. Irgalmatlan precizitás, masszív fizikai felkészülés, jól begyakorolt taktika.
Meg egy különös, technikás, már a 70-es VB-n is szereplő játékmester: a 36 éves „kisember”, Wilfried van Moer - ennyi elég volt a csoportnyeréshez. (Még egy VB-t megérdemelt az "Öreg":1982-ben főként csereként lépett pályára, például ellenünk.) Az olaszok 3 meccsen egy gólt lőve, egyet sem kapva szerezték meg a csoport második helyét. Azt az egyet az angolok kapták. Hazai pályán catenaccio-hát…
Akkor és ott senki sem gondolta, hogy 1982 világbajnokait láthatja.
A belga csoport 6 meccsén 9 gól esett-ínséges idő volt. (18 éves futball-rajongóknak, így e sorok írójának kimondottan kínszenvedés.)
Anglia - Belgium 1-1 (1-1)
gól: Wilkins (25.), ill. Ceulemans (29.)
Olaszország - Spanyolország 0-0
Olaszország - Anglia 1-0 (0-0)
gól: Tardelli (79.)
Belgium - Spanyolország 2-1 (1-1)
gólszerző: Gerets (16.), Cools (65.). ill. Quini (36.)
Anglia - Spanyolország 2-1 (1-0)
gól: Brooking (19.), Woodcock (61.), ill. Dani (48. - 11-esből)
Olaszország - Belgium 0-0
A csoport végeredménye:
1. Belgium 3 1 2 - 3-2 4
2. Olaszország 3 1 2 - 1-0 4
3. Anglia 3 1 1 1 3-3 3
4. Spanyolország 3 - 1 2 2-4 1
Elsőre úgy tűnhetett, a létszámemelés nem volt szerencsés húzás. Ám az idő a döntéshozókat igazolta: a három soron következő 8 csapatos döntő sokkal jobb volt, mint az 1980-as.
Az utolsó "kisdöntő"
Az EB-történelem utolsó bronzmeccse (Csehszlovákia-Olaszország) 1:1-es döntetlennel zárult Nápolyban.
Olaszország - Csehszlovákia 1-1 (0-0, 1-1, 1-1),
1980. június 21., Nápoly, San Paolo stadion, 24 652 néző
vezette: Linemayr (osztrák)
Olaszország: Zoff - Gentile, Collovati, Scirea, Cabrini, G. Baresi, Causio, Tardelli, Graziani, Altobelli, Bettega (Benetti, 83.). Szövetségi kapitány: Bearzot
Csehszlovákia: Netolicka - Barmos, Vojácek, Ondrus, Gögh, Kozák, Jurkemik, Panenka, Vízek (Gajdusek, 65.), Nehoda, Masny. Szövetségi kapitány: Venglos
gól: Graziani (74.), ill. Jurkemik (48.)
11-eseket kellett rúgni az éremért. 5-5 után jöhetett a „ki hibázik hamarabb” című társasjáték. Collovati, a 9. olasz rúgó végre rontott, a csehszlovákok 9-8-as büntetőpárbaj után vehették át a jól megérdemelt bronzot.
Döntő
A finálé sima német sikert ígért. Stielike, a fiatal Schuster és már említett társaik sokáig vezettek is a macskák szívósságával küzdő belgák ellen. Aztán Rainea, a román bíró benézett egy 16-oson kívül esett szabálytalanságot és büntetőt adott a vörös ördögöknek. Megköszönték, értékesítették.
2 perc volt már csak hátra és mindenki az órát figyelte, mikor kezdődik a nem annyira várt hosszabbítás, amikor a berobbanó Horst Hrubesch keményen a hálóba bólintott egy balról érkező szögletet.
Az NSZK másodszor lett Európa-bajnok.
Azzal azért a németek is tisztában voltak, hogy az egyébként jóképességű és kiválóan felkészített csapat szolíd árnyéka volt csak a Maier-Beckenbauer-Netzer-Müller tengelyre épített 72-es győzteseknek…
NSZK - Belgium 2-1 (1-0)
1980. június 22., Róma, Olimpico stadion, 47 860 néző
vezette: Nicolae Rainea (román)
NSZK: Schumacher - Kaltz, Stielike, K.-H. Förster, Dietz, Schuster, H. Müller, Briegel (Cullmann, 55.). K.-H. Rummenigge, Hrubesch, K. Allofs. Szövetségi kapitány: Jupp Derwall
Belgium: Pfaff - Gerets, Meeuws, Millecamps, Renquin, Vandereycken, Van Moer, Cools, Mommens, Van der Elst, Ceulemans. Szövetségi kapitány: Guy Thys
gól: Hrubesch (10., 88.), ill. Vandereycken (72. - 11-esből)
