A kábító hatású anyagokat egyetlen laborban vizsgálják és azonosítják ma be Magyarországon a hatóságok, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben. Dr. Nogel Mónika, a PTE ÁJK PhD-hallgatója itt dolgozott, s jutott arra a következtetésre, hogy a vegyi oldalon túl a kérdés jogi oldala is érdekes.
A designer drogokat miért kezelik ennyire kiemelt csoportként?
A designer drogok olyan új, szintetikus, kábító hatású anyagok, amelyek nem minősülnek kábítószernek. A designer drogok között van illegális és legális is. Magyarországon ugyanis listás szabályozás van érvényben: ez a konkrét képletekből és vegyületcsoportokból álló lista, az ún. C-lista. Ami ezen szerepel, az illegális, ami viszont nem, az legálisnak minősül. A vegyészek azt figyelték meg, hogy amint felkerül a C-listára egy szer, azonnal módosítanak a szerkezetén egy picit. Az így létrehozott anyag hatása hasonló, de mivel a szerkezete már nem fedi le tiltólistán lévő anyag szerkezetét, máris legálisan terjeszthető. Ezáltal természetesen olcsóbban és gyorsabban juthat el a fogyasztókhoz.
Ez a változás sokkal dinamikusabb, mint ahogy a tiltást be lehetne vezetni.
A designer drogokat a webshopokban fürdősóként, növényi tápszerként, füstölőként hirdetik, be lehet menni a boltba, vagy meg lehet rendelni. Nyilván más kábító hatású anyagoknál nem ez a tipikus, azokhoz sokkal nehezebben lehet hozzájutni, a jogszabályok is komolyan büntetik a kereskedelmüket, fogyasztásukat, így nagyobb a visszatartó erő. A másik ok, amiért a designer drogok elterjedtek Magyarországon az, hogy ezek olcsóak.
Árban mekkorák a különbségek egy „hagyományos" kábítószer és a designer drog között?
Ha mondjuk, egy gramm természetes marihuána 2200 Forint, akkor egy szintetikus olyan 1000, míg a klasszikus heroin ára meghaladja a 10.000,- Ft-ot. Elsősorban Kínában és Indiában állítják ezeket elő, és abból kiindulva, hogy mekkora mennyiségben önti el világot, egyértelműen nagyon egyszerű az előállítási mód is, van, hogy gyógyszeripari melléktermékekből indulnak ki a drogiparba átcsábított gyógyszerészek és kémikusok. Az olcsó, tömeges előállítás miatt nyomott a designer drogok az ára, ezért is ennyire könnyű terjeszteni.
Milyen más szabályozási módszerek léteznek?
Vannak országok, amelyekben az ún. generikus, illetve analogon szabályozást használják. Előbbi azt jelenti, hogy egész szercsoportot tesznek a tiltólistára, molekuláris szerkezet alapján. Az ún. analogon szabályozás, ami például az Amerikai Egyesült Államokban jellemző, azt jelenti, hogy kémiai hasonlóság alapján tipizál a jog. A magyar rendszerben nem csak egyenként, hanem csoportonként szerepelnek a tiltólistán a szerek, ez teljes mértékben követi az európai normákat.
A Modernkori veszélyek rendészeti aspektusai című konferencián is a designer drogok kapcsán létező szabályozásról beszéltél. Mi adta az előadásod aktualitását?
Robbanásszerűen megnőtt ezeknek a kábító hatású anyagoknak a száma és az elterjedtsége. 2013-ban 81 új anyagot azonosítottak Európában, 2014-ben 101-et, azaz 25%-kal több új anyag tört be a piacra mint előző évben, míg a klasszikus kábítószereké ehhez képest visszaesést mutat. A szabályzás tehát feltehetőleg nem visszaszorítja, hanem éppen ellenkezőleg: generálja azt, hogy új kábító hatású anyagok terjedjenek el, mert arra ösztönzi a gyártókat, hogy még nem tilos, kissé módosított, legálisan terjeszthető anyagokat állítsanak elő. Ez nemcsak Magyarországon jellemző, hanem Európa más országaiban is.
Mi a helyzet a kábítószerlistán szereplő kábítószerekkel, mint amilyen a marihuána, a heroin vagy a kokain?
Nem látványosan, de arányaiban visszaszorultak. Egyébként érdekes, hogy a nagyobb országos fesztiválok ideje alatt nő a klasszikus kábítószerek lefoglalásának aránya, és nem is magyaroktól foglalják le, hanem külföldi állampolgároktól, mert ők meg tudják fizetni pl. a heroin árát, míg a magyar kábítószerfüggő vagy partydrogosok előnyben részesítik az olcsó drogot. A magyar drogpiacon jelenleg a designer drog tarol: a lefoglalások számából is látszik, hogy egyre több az ilyen, még a marihuánának is van szintetikus változata.
A klasszikus kábítószereknek a hatásait már ismerjük, pontosan tudjuk, hogy mit tesz egy emberrel például a heroin, ha 10 évig használja. A designer drogok hatásait viszont senki sem ismeri, hiszen az összetevőit hetente módosítják, így
teljesen kiszámíthatatlan, mikor hogyan hat.
Azt szokták mondani, hogy olyan, mint az orosz rulett: az egyik emberre semmilyen hatást nem gyakorol, a másik meg belehal. Azt pedig, hogy 10 év múlva mit tesz a használójával, még megtippelni sem lehet. Ebben rejlik a legnagyobb veszélye. Azért, hogy ezt megakadályozzunk, nyilván minél gyorsabban kéne cselekedni. De egyre inkább úgy tűnik, hogy ehhez nem a jogi szabályozás és tiltás nyújt segítséget, mert úgy tűnik, ezen a téren nem hatékony.
Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni?
A megoldás szerintem nem a jog fogja szolgáltatni, hiszen az legfeljebb kínálatot tudja adott esetben csökkenteni. Viszont addig, amíg lesz kereslet, vagyis amíg lesznek olyan emberek, akiknek igényük van a kábító hatású anyagokra, addig azok meg fogják találni a módját annak, hogy ezt megszerezzék. Úgy gondolom, hogy inkább a prevencióval lehetne javítani a helyzeten, ami nem jogi, hanem társadalmi, nevelési kérdés. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy mi történhet azokkal, akik pár száz vagy párezer forintos kábító anyagokat használnak: meghalhatnak vagy fizikai, pszichés károsodást szenvedhetnek, tönkremehet az életük.
Hogyan lehetséges, hogy úgy építenek ki egy kábítószer-fogyasztó piacot, hogy közben meghalnak azok, akik vesznek a termékből?
Visszakérdeznék: ugyan ki fogja bizonyítani, kinek a lelkén szárad ha egy adott terméktől hal meg valaki? Az alvilágban senkit nem érdekel, hogy mi történik azzal, aki beveszi a szert. A lényeg a profit.
