A „valóság” mint ellentrend a közösségi médiában – A BeReal applikáció felhasználói kultúrája címmel tartott előadást dr. Guld Ádám, a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatója a nyolcadik alkalommal megrendezett Fogyasztás Interdiszciplináris Szimpóziumon november 16-án.
A jelenlegi kortárs társadalmi viszonyokat, környezetet gyakran nevezik a hiányok korszakának, 
melyben a különböző hiányok nagyon sokféle területen azonosíthatóak. A legjellemzőbbek a materiális hiányok, mint az erőforrás-, vagy élelmiszerhiány, de egyre gyakrabban beszélhetünk immateriális hiányokról is, mint az elmagányosodás, vagy a figyelemhiány.
„Kommunikációs szakemberként, médiakutatóként a figyelemhiánnyal találkozom a legtöbbször. A figyelem egyre inkább forró témává válik a médiakutatásban” – mondta dr. Guld Ádám.
A mostani médiaviszonyok között a figyelemből egyre kevesebb van, egyre szűkösebb erőforrásnak tűnik, vagyis
a fogyasztók figyelmét egyre nehezebb megragadni, illetve megtartani, ami nagyon szorosan összefügg a kortárs médiakörnyezettel.
Otthon a képernyő előtt már elképzelhetetlen mennyiségű csatornából választhatunk, ömlenek ránk a különböző tartalmak, ezek száma ráadásul folyamatosan növekszik. Ennek köszönhetően egyre inkább nő a fogyasztók ingerküszöbe is, ami azt jelenti, hogy „egyre nehezebb olyan tartalmakat, olyan impulzusokat közvetíteni feléjük, amik bármilyen szinten, illetve egyáltalán felkeltik az érdeklődésüket. Ebből következik, hogy fogyasztók figyelme is rövidül” – húzta alá dr. Guld Ádám. Hozzátette, ma már számos kutatás bizonyítja, hogy az átlagos fogyasztó korábbi, nagyjából három percet felölelő koncentrációs időtartama ma már csak két és fél perc körül mozog.
A médiapiaci rendszerben, illetve ebben a gazdasági modellben
a figyelem vált a fő erőforrássá, azonban azt tévesen kiaknázhatatlannak tekintjük,
ami azt is jelenti, hogy a figyelemgazdaságnak ez a fajta modellje nem tartható fenn hosszútávon. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre több diszfunkcióval találkozunk ebben a kontextusban, illetve olyan negatív pszichológiai hatásai is vannak, mint például az elmagányosodás, a frusztráció, vagy a kiégés. Részben ezek következményeként a 2023-as évben több médiatrend is megjelent, melyek közül dr. Guld Ádám hármat emelt ki. Ilyen a drámai tartalmaknak térnyerése, azok egyre népszerűbbé válása. Ezek olyan könnyen fogyasztható, nagyon látványos, izgalmas, impulzív, jellemzően videós tartalmak (TikTok), melyek azonnali kielégülést okoznak.
A második ilyen gyorsítással kapcsolatos ellentrend a split screening megjelenése, mely elhozta számunkra a videók párhuzamos lejátszására alkalmas eszközöket. Ilyen például, amikor a kamaszok egy live videóban követik, ahogyan valaki élőben játszik egy játékkal, vagyis egyszerre követik nyomon magát a játékost és magát a játékfelületet. De ide tartoznak azok az applikációk is, melyek lehetőséget adnak arra, hogy egy képernyőn két, egymástól teljesen független videót jelenítsünk meg.
„Négy-öt évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni az úgynevezett CGI influenszerekkel, melyek komputer által generáltak, és akik megszólalásig hasonlítanak valós emberekhez, de igazából itt nem hús-vér emberekről van szó. Ez a technológia fejlődésével fokozatot lépett és megjelentek a mesterséges intelligencia által generált, képek formájában feltűnő influenszerek” – mondta dr. Guld Ádám.
Ezeknek a trendeknek a nagymértékű elterjedéséből már megjósolható volt, hogy a fogyasztók elkezdenek majd visszakanyarodni olyan médiatartalmak felé, amelyek a hétköznapokról, a valóságról szólnak, és amelyek könnyen befogadhatóak. Ilyen az az applikáció, a BeReal is, mely dr. Guld Ádám előadásának központjában állt.
A 2020-ban Franciaországban megjelent applikáció az instagrammal szemben pozícionálta magát, népszerűségnek felfutása 2022 végén, 2023 elején volt tapasztalható, lényege pedig, hogy a felhasználóknak azonnal reagálniuk kell egy naponta egyszer érkező push üzenetre mégpedig úgy, hogy mindkét kamerájukat használják abban az adott hétköznapi szituációban, amiben éppen vannak. A másik sajátossága, hogy sok más platformmal ellentétben a valós kapcsolatokra épít, tehát az applikáció felhasználói, a használó saját, valós barátai, akikkel tényleges kapcsolatban áll. A felületen nincsenek filterek, influenszerek, reklámok, a fejlesztők állításai szerint pedig függést sem okoz, hiszen a felhasználók naponta csak egyszer, akkor is csak nagyon rövid ideig aktívak a felületen. A BeReal app elsősorban a Z és az alfa generáció körében népszerű, de az megfigyelhető, hogy a fiúk és a lányok másképpen használják.
Az első benyomásokkal ellentétben azonban a BeReal komoly problémákat vet fel. Dr. Guld Ádám szerint ilyen például a felhasználókra háruló megosztási kényszer, illetve a szűrők és a moderátorok hiánya. Ezek nélkül természetesen hamar megjelentek az erőszakos és szexuális tartalmak is, emiatt nem meglepő, hogy minden felhasználó arról számolt be, hogy korábban már találkozott ilyen típusú tartalommal.
„Az elmúlt két-három hónapban empirikus kutatást is végeztem ennek az applikációnak a vizsgálatával kapcsolatban. Ez a vizsgálat pedig alapvetően tovább szaporította ezeknek a problémáknak a sorát. Ezek között azonnal felmerült a csatlakozási kényszer, vagyis a beszámolóban elhangzó vélemények alapján a fiataloknak nagyon jelentős része nem azért csatlakozott a platformhoz, mert annyira érdekelte volna, hanem mert az osztálytársaik is csatlakoztak hozzá” – osztotta meg a médiakutató.
Ugyancsak probléma, hogy rengeteg a kiskorú felhasználó, sok a 9-8-10 éves gyerek is, akik elvileg nem is lehetnének jelen ezen platformon, ennek ellenére aktív felhasználók. Emellett, bár a fejlesztők azt állítják, nem okoz függőséget, a fiatalok valójában állandó készültségben vannak, mert várják az értesítés érkezését. Amikor pedig megérkezik az üzenet, mindent eldobnak, megszakítják az aktuális tevékenységeiket és a médiahasználat kerül előtérbe.
„Számomra a beszámolóknak a legérdekesebb momentuma mégis az volt, amikor az általános tapasztalatokról faggattam a felhasználókat, és azt akartam megtudni, hogy mi az az igazi kikristályosodott tapasztalat, ami megfogalmazódott bennük, és ez az unalmas élet volt” – mondta dr. Guld Ádám. Mi lehet ennek az oka? Alapvetően az, hogy az applikációban
a valóságot kell bemutatni, a hétköznapokat, így egy idő után kiderül, hogy az nagyon unalmas,
hiszen egy kiskorú felhasználó hétköznapjai jellemzően ugyanazokból az elemekből állnak össze (iskola-otthon-tanulás-edzés), vagyis ugyanazokat a szituációkat tudják kommunikálni.
„Az is érdekes tapasztalat volt, hogy a fiúk és lányok tapasztalatai hogy válnak szét az applikációval kapcsolatban. Ebből az derült ki, hogy a lányok sokkal nagyobb energiát fordítanak homlokzatépítése ezen a felületen is, ők nem a valóságot próbálják megjeleníteni, hanem filterek nélkül is egy idealizált valóságot próbálnak bemutatni, amiben mégiscsak a legszebb arcukat mutatják. Ez a fiúk esetében kicsit máshogy jelenik meg, az ő esetükben sokszor egy beavatási szertartásról van szó, ahol az a feladat, hogy minél extrémebb képek készüljenek, és ezzel sokkolják a környezetüket” – számolt be tapasztalatairól a kommunikációs szakember.
A tanulság, hogy ez az ellentét nem igazán működik hosszú távon, tehát a valóság, az egyszerűség, a hétköznapiság, a filterek nélküli, a hiperrealitástól eltávolodott tartalmak hosszú távon nem tudnak elég érdekesek lenni a fiatal generációk számára.
