A TTK-n hagyomány, hogy ősszel megrendezik a GIS-Dayt, vagyis a térinformatika napját. Idén november 16-án tartották a Vargha Damján konferenciateremben, de egy különleges tréninggel túl is nyúltak a nap határain: az eseményen bemutatott Google Earth Engine webes alkalmazásról ugyanis november 17-én délelőtt külön gyakorlati foglalkozást is tartottak.
Az adatvizualizáció
kulcsszó a tudományok tekintetében is. Egyre több nemzetközi publikáció része a legkülönbözőbb adatok látványos ábrázolása, melyekhez viszont pontos adatokra és pontos térképekre van szükség. A Domonkos György által bemutatott Airbus DS Geo Hungary Kft. például elsősorban digitális fotódokumentációval foglalkozik (ortoftó készítés, 3D), felületmodelleket készít és digitális térképeket rajzol. Bár légifelvételekkel is foglalkonak, egy repülőgépről Magyarország teljes területét végigfotózni csak többezer felvételből lehet - ez egy, a bolygót 90 perc alatt megkerülő műholdnak mindössze 40-50 felvétel. A két műholdjuk által készített egy-egy fotó alapmérete 1-1,5 gigabyte, a egyik egy 60X60 km-es, míg a másik egy 20X20 km-es területet tud egyszerre befogni. A munkáikat alkalmazzák a környezetvédelemben és a kárelhárításban (például a belvíz elöntött területek kiértékelésére), de akár a mezőgazdaságban is, akár parcellaazonosításra. Domonkos György azt is megjegyezte: megrendelők 95%-a külföldi, s a kért felvételek és adatok nem Magyarorszgáot érintik. Az előadó példákkal is illusztrálta a tevékenységüket, az egyik Csernobil és környezete változásairól szólt.
A Google Earth Engine-t Noel Goralick mutatta be. Ez egy olyan webes platform, mely a Google műholdjainak képein alapul. A Landstat 4,5,7,8 csaknem 6 millió képet lőtt már a bolygónkról, s ehhez olyan további adatok is rendelhetők, mint például a felszíni hőmérséklet. Mivel egy-egy adott területről nemcsak pillanatfelvételek állnak rendelkezésre, hanem ezek a fotók időrendbe is rendezhető, folyamatokat is nyomon lehet követni.
És miért jó, ha az adatokat így szemléltetjük?
Nemcsak azért, mert szebb az ábrázolásmód: az így ábrázolt folyamatokból olyasmik derülhetnek ki, amikre nem is számítunk. – jegyezte meg Noel Goralick. Egyik példája a perui Ucayali nevű folyó keletkezését bemutató timelapse volt, mely alapjaiban rengette meg azt, amit eddig a folyókról tudni lehetett. Igazán látványos volt a Las Vegasról készült képeket végignézni: ahogy a város növekedésnek indult, s kb. háromszor akkora lett, mint volt, a közeli Colorado folyó Las Vegas-öble már csak harmada a korábbinak. Más információkat is könnyen lehet ábrázolni ezzel a módszerrel: legyen szó akár a földrengésveszélyről vagy a malária terjedésének veszélyéről, vagy akár annak feltérképezéséről, mely ország milyen ütemben írtja ki az őserdeit.
A korábban a NASA Mars misszióinak informatikai hátterén dolgozó szakember leszögezte: a Google célja az, hogy demokratizálja ezeket az adatokat,
hatékonyabbá tegye a tudományos kutatásokat,
s ennek révén annak eredményei előbb lehessenek hozzáférhetőek. Ennek érdekében igyekeznek a lehető legnyitottabbá tenni a rendszert, a végső cél az, hogy ezt az alkalmazást bevessék a Földet sújtó legnagyobb problémák leküzdésének érdekében.
Noel Goralick az előadás utolsó 20 másodpercében be is mutatta, hogyan lehet használni a rendszert – arra törekednek, hogy annyira egyszerű legyen, hogy az angolt nem értők is átlássák. A november 17-e délelőtt azért azal telt, hogy Noel Goralick tréninget tartott a hallgatóknak a platform használatáról a Földrajzi Intézet egyik számítógépes laborjában.
