close
CímlapTudományJópofát vágsz?

Jópofát vágsz?

kutatás, vonzerő
2016. május 25. 5770Megtekintés

A párválasztás, a fizikai vonzerő, s ezen belül az arc kutatója Dr. Meskó Norbert, a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar docense.

Evolúciós pszichológiával foglalkozol. Ez mit jelent pontosan?

Az evolúciós pszichológia a pszichológia viszonylag új irányzata, ami több tudományágból jött létre az utóbbi évtizedekben, míg végül a 90-es évek elejétől evolúciós pszichológiának nevezzük. Az emberi viselkedés evolúciós gyökereit kutatja, olyan végső válaszokat keres, melyek révén kideríti, hogyan segítette az adott viselkedési mód a túlélésünket az evolúciós időkben.

20160331-csortos-szabolcs-0344-4135-portre-mesko-norbert.jpg

Úgy fogalmazol, hogy az evolúciós időkben – ezek szerint az evolúció már lezárult történet?

Az evolúciós pszichológia szerint az, amilyenek vagyunk, mélyen gyökeredzik: 1-2 millió évvel ezelőtt, amikor a mostani szervezetünk kialakult, viszonylag változatlan környezethez alkalmazkodtunk, több százezer éven keresztül. Mivel tucatnyi  generáción átívelve hasonló környezeti feltételek álltak rendelkezésre, az ehhez való alkalmazkodás képessége az örökletes tulajdonságokon keresztül hozzá tudott járulni a túléléshez. Ehhez képest a mostani nagyon gyorsan változó környezetünk az utóbbi tízezer, de különösen a legutóbbi 150 évben egy paradoxont hozott létre: úgy tűnik, mintha megállt volna az evolúció, mintha nem változnánk/fejlődnénk. Ez persze nyilván nem igaz, az evolúciós törvényszerűségek továbbra is működnek, csak nincs olyan stabil kapaszkodó, amihez alkalmazkodhatnánk.

Tudnál erre példát mondani?

Klasszikus példa az édesség-preferencia: a szénhidrát tartalmú táplálék édes ízének előnyben részesítése más ízekhez képest  az ősi környezetben segítette a túlélést, Hiszen aki ilyen kalóriadús táplálékot  evett, az föl tudott halmozni a testén olyan tartalékot, amely az ínséges, táplálékhiányos időszakokban elérhető volt, és ezzel képes volt növelni  túlélési valószínűségét és, szaporodási sikerességét.

A mai világban nincs erre szükségünk, hiszen a jóléti társadalmakban könnyen hozzáférhető az élelem – és mégsem tudjuk ezt az édesség iránti preferenciát kikapcsolni.

Ebből fakad az, hogy a modern társadalmakban általában nem éhen halnak az emberek, hanem pont túltápláltsággal, illetve az ezzel összefüggő ér- és emésztőrendszeri megbetegedésekkel küzdenek.

Az arc tekintetében inkább a veleszületett vagy inkább a változó preferencia dominál?

Mindkettőre vannak példák. Az evolúciós magyarázatok szerint e preferenciáink rugalmasak, vagyis bizonyos körülmények között képesek alkalmazkodni a változásokhoz. Például vizsgálták azt, hogyan függ össze az arc nőies illetve férfias változata a vonzerővel. Ha a nők arcáról készült fotót még nőiesebbé teszik komputeres beavatkozással, akkor az fokozza az arc vonzerejét, míg ha férfiasítják, az rombolja. Amikor a férfiak arcát manipulálták, nem kaptak egyértelmű válaszokat: volt, hogy a nőiesített férfiarcot találták vonzónak a nők, volt, hogy a férfiasabbat. Addig nem is tudtak mit kezdeni ezekkel az eredményekkel, míg nem vették figyelembe a kísérletben részt vevő nők hormonális állapotával összefüggő tényezőket is. A nők a peteérés időszakában a maszkulinabb arcokat találták vonzónak, máskor viszont a nőiesebb arcokhoz vonzódnak. A férfiasabb arcokhoz az egészséget, a társas dominanciát, a rátermettséget, érdekérvényesítést társították, ami különösen fontos lehet rövid távú párválasztási kontextusban. A kevésbé termékeny időszakban inkább a feminin arcú férfiakat preferálták, akikhez olyan tulajdonságokat társítottak, mint a megbízhatóság, őszinteség, barátságosság - ezeket a tulajdonságokat különösen nagyra értékelték a hosszú távú párkapcsolatban. Ebből úgy tűnik, hogy a női arcpreferenciának vannak evolúciósan megérthető sajátosságai.

 

Mondok egy másik példát. Egy a hollywoodi mozisztárok arcainak elemzésén alapuló kutatássorozat szerint a női arccal kapcsolatos preferencia fontos része az, hogy milyen az adott környezetbiztonságossága. Anyagi jólét időszakában a férfiak a femininebb, nőiesebb, éretlenebb nőket tartották ideálisnak, akik vélhetően alárendelődőbbek, szemben a ’30-as évekbeli gazdasági válságának időszakával, amikor az ideálisnak tartott női arc arányaiban maszkulinabb, amely jobb érdekérvényesítést és nagyobb önállóságot sugall. . Vagyis egy olyan pszichés működés, mint a szépség-preferencia idomult a változó körülményekhez!

Mivel a másodlagos nemi jellegek testen és arcon megjelenő jelzéseire vagyunk érzékenyek, és ezek összefüggésben vannak a nemi hormon szinttel, az pedig a termékenységgel, ennek a rugalmasságnak vannak határai.

Az egészségesség jó példa erre: a betegségről, sérülékenységről árulkodó jelzések, általában nem pozitív felhívó jellegek a párválasztással kapcsolatban. Ha a lehetséges partner egészségi állapotának felmérése nem lett volna fontos szempont a párválasztásban, akkor nem járt volna együtt több utóddal, ami hosszú távon fajunk kihalását jelentette volna..

Mennyi idő alatt ítéljük meg, hogy ki mennyire vonzó?

Attól függ… Vannak elméletek, melyek szerint a vonzerő több tényezőből tevődik össze. Amikor a vizsgálatok során két arc akár csak milliszekundumokra felvillan egy képernyőn, azonnal el tudjuk dönteni, hogy melyik vonzóbb, szimpatikusabb. Erre a gyors döntésre a biológiailag velünk született érzékenységünk sarkall bennünket. Egy arc biológiailag adott jelzéseinek felismerése (pl. egészség, nőiesség, fiatalság vonásainak azonosítása) azonban nem kizárólagos összetevői a vonzerőnek. Az ápoltsággal (pl. kozmetikumok), kifejezőkészséggel (pl. mosoly) összefüggő vonások sokat változtathatnak ezen.

A párválasztáson túl talán még az állásinterjú az, amikor rövid idő alatt a lehető legkedvezőbb képet szeretnénk mutatni magunkról. Mit tehetünk a siker érdekében?

Ez az adott állástól függ: optimális esetben a jelentkező megjelenése, viselkedése, ruházata passzol ahhoz a poszthoz, amit szeretne megszerezni. És ilyen szempontból az arca is. Egy hostess-szel (vagy host-tal) szemben az átlagosnál vonzóbb fizikai megjelenés elvárás lehet.

Ahol viszont a szakértelem hangsúlyozása fontos, a másodlagos nemi jellegek hangsúlyozása akár hátrányos is lehet, hiszen olybá tűnhet, mintha az illető szexuálisan vonzó megjelenésével el akarná fedni a szakmai hiányosságait.

Ugyanígy más-más előjellel ítélhetik meg a fiatalságot vagy az érettséget egy állásinterjún: amennyiben a szakmai tapasztalat hangsúlyozása fontos, lehet, hogy egy fiatal számára kedvezőbb, ha a mozgásában, viselkedésében, öltözködésében, hanghordozásában is azt hangsúlyozza, hogy fiatal kora ellenére is mennyire érett. A válasz tehát az, hogy a jó helyzetfelismerés előnyös: tisztában lenni azzal, hogy milyen embert keresnek az adott helyre és elhitetni velük, hogy én vagyok az. A külső megjelenésünk is része ennek.

Sminkkel is „befolyásolni” tudjuk az arcunkat. Van, aki szinte teljesen „bevakolja” magát. Miért csinálnak ilyet az emberek?

A smink szerepe bevallottan az, hogy fokozza a (szexuális) vonzerőt, de közvetve persze több funkciója is lehet. Az egyik tehát az, hogy az arc másodlagos nemi jellegeit ki tudja emelni. A női arc (és a test) megjelenése változik a havi ciklussal, akár sminkelik, akár nem. A peteérés időszaka a 28 napos cikluson belül egy 8-12 napos periódus. . Ilyenkor megduzzadnak az ajkak, más lesz a bőr textúrája, és bár nem tudatos, a férfiak és nők vonzóbbnak, szexibbnek látják ilyenkor a női arcokat. A smink utánozza ezt a termékeny időszakot, ezáltal is vonzóbbá tudja tenni az arcot. A másik funkció az egészségesség megjelenítése: alapozókkal, a bőrhibák eltüntetésével. Az alapozóhasználat és a szem, száj, járomrégió kiemelése a női arcon végső soron emeli tulajdonosa vitalitásáról, rátermettségéről alkotott értékítéletünket.

Van egy harmadik funkció is, amiről keveset szoktunk beszélni, de annál fontosabb: az ápoltság.

A mai nyugati társadalmakban az ápoltság egyre súlyosabb és mindent átható elvárás a fizikai megjelenéssel kapcsolatban. Akik ápoltak, mindent megtesznek azért, hogy meg is mutassák ezt az anyagi és energiaráfordítást, hiszen ez önmagában képes fokozni a vonzerőt. Erre az egyszerű összefüggésre épül az egész szépségipar.

A technológiai eszközök – akár a „szépítő appok” - hogyan befolyásolhatják mindezt?

Van egy veleszületett érzékünk a szépség iránt, és a modern technológiák felerősítik és kihasználják ezt. Az un. „szépségfasizmus”, a szépségideállal kapcsolatos követelőző és túlzó elvárás valóban létezik. Aki valami miatt nem illik bele a képbe, azt hátrányosan megkülönböztethetik – a tizenévesek ebből a szempontból egy különösen veszélyeztetett életkori csoport. Hollywood és a televízió mintha csak lovat váltott volna: a szépségideálokat, és az ennek eléréséhez szükséges viselkedési mintákat ma már az online tartalmak írják elő. A média mozgatórugója pedig a pénz. A gyerekek azért kiszolgáltatottak, mert csalit tesznek eléjük, ami az önértékeléshez, az identitás kialakulásához, az egyediséghez ad látszólagos segítséget – közben viszont teljesen torz tükröt tart nekik saját magukról. Egy olyan torzító tüköröt, amelyben sosem láthatják magukat elég szépnek. Csak akkor, ha vásárolnak, de akkor sem sokáig, hiszen az önmagával elégedetlen vevő többet költhet szépségipari termékekre.

Ezért vásárlásra ösztönöznek az ingyenes internetes szolgáltatásoktól – mint amilyen a közösségi média is- nem várhatunk el biztonságot, hiszen cserébe mi magunk vagyunk a termékek.

Fontos lenne elmondani a gyerekeknek, hogy ez a média nem értük szól, hanem őket használják. - szerintem ebben mi magyarok eléggé el vagyunk maradva.

Mi lehet az oka annak, hogy a „hipszterszakáll” ekkora divat most?

A szakáll egy másodlagos nemi jelleg, összefügg a férfi nemi hormon működésével, amely csak a serdülőkor után indul be, a túléléssel pedig nincs kapcsolatban. (nevet) A szakáll valamilyen formája általában azért lehet vonzó a nők számára, mert – mint másodlagos nemi jellegek általában – azt mutatja, hogy viselője nemileg érett, egészséges, termékeny. Ezen a biológiai okon túl a szakáll-divat kulturális kérdés. Volt olyan idő, amikor leborotválása szóba sem jöhetett, s voltak olyan időszakok, melyekben a szakállnak politikai jelentősége volt – s itt akár a „Kossuth szakállra” is gondolhatunk. A szakállviselés biológiai aspektusából kiindulva talán éppen azért lesz trendi újra és újra a teljes szakáll, mert ez egyfajta férfidominanciát képes mutatni olyankor, amikor a férfiak közötti rivalizálás a társadalomban valamilyen szempontból felerősödik. Most, a 21. században is kell, hogy legyen aktualitása, de nehéz magyarázatot adni, hiszen korunkat még nem látjuk történelmi perspektívából. Vajon azzal lenne ez a jelenség összefüggésben, hogy a szakállas muszlimok száma megnövekedett és az európai férfiak veszélyben érzik a saját férfias státuszukat? Vagy arról lenne szó, hogy Észak-Amerikában és Európában is nagyobb teret hódítottak a nők a társadalomban, és emiatt a férfiaknak már nemcsak egymással kell versengeniük, mondván, hogy „ha nem is én viselem a nadrágot, de szakállam csak nekem van”? Még nem tudni, mi lehet az igazi magyarázat rá.

Tényleg az arcunkra van írva minden? Te mindig le tudod olvasni?

Az arc nagyon bonyolult, számos információ van rajta: életkor, nem, aktuális lelkiállapot, egészség/betegség, még az intelligencia jelei is... Nem beszélve arról, mennyi egyéni különbség van! Egy-egy kutatás nem is képes az arc teljes komplexitását megragadni, csak apró részletekre tud fókuszálni, és azok alapján törvényszerűségeket megállapítani.

A hétköznapi életben csak olyannyira olvasok az arcokból, mint mások, a kutatási eredmények nem befolyásolják a mindennapjaimat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a hétköznapi emberek nagyon jól tájékozódnak az arcokból – persze ezt sok minden befolyásolhatja, egyebek mellett az, mennyire képesek másra figyelni, ahelyett, hogy önmagukra összpontosítanának.

Azt találták, hogy a nők általában sokkal inkább tudnak másokra figyelni, az arcokról az illető érzelmi állapotát leolvasni, mint a férfiak.

Vannak olyan szakmák, ahol ez különösen fontos lehet – mondjuk a pedagógus, az orvos, a pszichológus vagy az újságíró esetében -, és vannak, ahol kevésbé lényeges: mint a politikusoknál, ahol az a lényeg, hogy az üzenetét minél hitelesebben tudja átadni a tömegeknek. Egyébként a politikusok arcvizsgálata kapcsán arra jutottak a kutatók, hogy nyerési esélyük egy bizonyos százalékban a fizikai vonzerejük alapján is bejósolható.

20160331-csortos-szabolcs-0341-4122-portre-mesko-norbert.jpg

Mennyire próbálják az emberek a kinézetükön keresztül befolyásolni a környezetüket?

A kozmetika is erről szól. Azt vélelmezem, hogy ha egy adott kozmetikai terméket használok, akkor kedvezőbb képet tudok kialakítani magamról másokban, vagyis manipulálni tudom a környezetemet – és valójában

ezzel az ígérettel adják el nekünk az ilyen termékeket, vagyis manipulációra használják a mi manipulációs vágyunkat.

Manapság mindenki el akar adni valamit. Azért akarunk szépek lenni, hogy eladjuk magunkat, miközben mi is potenciális vevők vagyunk.

Van egy saját weboldalad, a Paleoszex. Miért tartod fontosnak azt, hogy blogot vezess?

Az első, és magasztosabb oka az, hogy a tudományos pszichológiát közelebb lehessen hozni az emberekhez. A párválasztás népszerű téma, kézenfekvő az a lehetőség, hogy az ember ismertesse a tudományos kutatási eredményeket, hogy ezen keresztül felülírhassák az olvasók hétköznapi reflexeiket, beidegződéseiket, előítéleteiket, hamis vélekedéseiket, vagy legalább elgondolkodnak rajta. A blog létrehozásának legerősebb mozgatórugója az volt, hogy én magam is szívesen olvastam volna ilyen blogot, ha lett volna. A kevésbé fennkölt indokom pedig az, hogy én is szeretnék „eladni”, szeretném, ha a magam és kollégáim munkáinak lenne egyfajta médiafelülete – a Paleoszex erre is jó.

Harka Éva

Harka Éva