close
CímlapTudományNem ezeket a droidokat keresitek?

Nem ezeket a droidokat keresitek?

2016. november 11.

Dr. Papp László, a pécsi közgáz legendás oktatójának, a Számvitel Tanszék egykori vezetője emlékének idén november 8-val kezdődően szentel konferenciát a PTE Közgazdaságtudományi Kara, valamint a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium. Az esemény idén is a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai támogatásával valósul meg, s 2016-ban a számviteli rendszerek és a környezetükben bekövetkezett változásokra fókuszált.

A IX. Számvitel Tudomány-Szakma-Oktatás Konferencia számos érdekes témát ölel fel, ezek közül egy globális trendeket bemutató előadásról tudósítunk. Mi és a gépek - összefüggések a technikai fejlődés és a mai társadalmi problémák között címmel tartott előadást Bőgel György, aki immár másodszor volt a konferencia meghívott előadói között.

Egy brutális tulipánhagyma-betakarítógéphez képest az okos salátaritkító- és gazológép már lát, gondolkodik és cselekszik. S bár átjárja a kapitalizmus szelleme, 2 óra alatt végzi el egy kapálóbrigád 10 napi munkáját - amivel át is veszi a napszámosok állását.

De miért baj ez?

- tette fel a költői kérdés Bőgel György - hiszen a XX. század éppenhogy arról szólt, hogy a mezőgazdaságból a gyáriparba áramlott át a kevéssé képzett munkaerő, s így más területen ugyan, de az emberek el tudtak helyezkedni.

“A gond az, hogy nem biztos, hogy ez a jövőben is így lesz.”

- előlegezte meg mondadóját az előadó. A recessziós dőszakok után ugyanis egyre több idő alatt áll vissza az eredetire a foglalkoztatottság. Hogy csak egy adatra utaljunk: míg a 2001-es válság után 40 hónapba telt a normalizáció, addig a 2008-as válság után több mint 70 hónapra volt szükség, hiszen a mutatók csak tavaly év végén álltak vissza. Mindez még jobban sújtja a fiatalokat, s ez is világtendencia, nemcsak a fejlődő világra jellemző.

De miért pont a fiatalok?

-merülhet fel a kérdés. Miután a munkahelyek megszűnnek a válságok során, újak termelődnek, de ezek kifejezetten a magasan képzettek, illetve az alacsonyabb képzettségűek számára jelentenek megoldást. A középréteg, a vagyis a képzett, de már nem csak középiskolát, viszont még nem PhD- vagy mesterképzést végzettek számára kevés a munkalehetőség. Bőgel György egyébként egyebek között ennek tudja be a tranzitországként Magyarországot is érintő, fiatalokból álló menekültáradatot is.

Ha a jövedelmeket vesszük górcső alá, akkor is a középen állók húzzák a rövidebbet: az alsóbb rétegek jövedelme lassan utoléri őket, míg a tehetősebb 1% látványosan elhúz. Radikálisan javult a gazdagok helyzete. Ha például azt vizsgáljuk, hogy

hányszor annyit keres egy ügyvezető, mint a beosztottjai,

akkor kiderül, hogy míg az ötvenes években, például a Bell Laboratóriumban ez a szorzó tizenkétszeres volt, addig a kilencvenes évekre már hetvenszeres volt a különbség. A mai átlag pedig az 1400-1700-szoros különbség körül mozog.

Magyarországon, - ahol egyes társadalomtudósok szerint sosem sikerült az igazán erős középosztály létrejöttének feltételeit megteremteni, - szerencsére ez nem így működik, bár a TÁRKI 2016-os jelentése arra enged következtetni, hogy a világ tendenciái hazánkban is efelé hatnak.

Andrew McAfee könyvét idézve Bőgel György szerint lassan eljutunk a

Tedek és Billek társadalmához,

Ahol a jól képzett Tedek jobb állásokat csípnek meg, többet keresnek, boldogabb házasságban élnek, aktívan résztvesznek a politikai döntésekben, és kevésbé hajlamosak a bűnözésre (vagy csak kevésbé kapják el őket). A közepesen képzett Billek élete viszont egyre sanyarúbb.

Mindennek az egyik lehetséges magyarázata a technológiai fejlődés, ami a közepes képzett és középosztálybeli emberek munkáját fenyegeti. A számítógépek képesek a szenzomtoros mozgásra, az optikai felismerésre, sőt, a szociális-közösségi “képességeik” is fejlettek. Ennek következménye az, hogy egyes szakmák drasztikusan átalakulnak, s mindenhol, ahol adatokkal és elemzésekkel dogoznak és/vagy ezeken alapul a munka, ott automatizálás várható. Susskind és Susskind tavaly megjelent könyve, a Szakmák jövője: hogyan alakítja majd át a technológia az emberi szakértelem munkáját éppen erről szól.

A munkák egyre nagyobb szakértelmet kívánnak, a magasan képzett dolgozók egyre igényesebb és kifinomultabb tudással kell, hogy rendelkezzenek. Bőgel György kiemelte, hogy jósolni ugyan nagyon nehéz, de már létezik olyan felmérés, amivel be lehet tippelni, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy

a gépek elveszik-e a munkánkat 20 éven belül.

“Talán ideje elgondolkodni azon, hogy jobb lett volna személyi edzőnek vagy papnak állni” - jegyezte meg Bőgel György a Számviteli Konferencián egybegyűltek előtt (a statisztika szerint a könyvelők és auditorok munkáját nagy valószínűséggel veszik át a gépek). “Most mondhatjuk azt, hogy 20 év túl nagy idő, de higgyék el nekem: nem az!” - jelentette ki az előadó. Majd a lehetséges megoldások hőlégballonjait vetítette fel: vajon a mindenki számára egyformán járó alapjövedelem bevezetése? (Például Elon Musk milliárdos vállalkozó egyetértene ezzel.) Vagy a közmunkaprogramok? Ahogy a fiktív Frank Underwood gondolja?

Harka Éva

Harka Éva