Reflektorfénybe került Pettend és Istvándi, Baranya nyugati széle az elmúlt napokban azzal, hogy a közelükben magyar léptékkel igen számottevő mennyiségű hordószám kitermelésére alkalmas kőolaj-mezőt tártak fel. Kovács Jánost, a PTE TTK Földtani és Meteorológiai Tanszék vezetőjét ennek tudományos hátteréről kérdeztük.
Hogyhogy most „fedeznek fel” egy olajmezőt? Mennyire feltérképezett a magyar ásványanyag kincs?
A föld mélyének kutatása komoly műszaki hátteret igényel. A speciális geofizikai mérésekhez drága felszerelés kell, aztán a meglévő adatokat fel kell tudni dolgozni, s az ehhez szükséges eszközök is költségesek. A Földtani Tanszék sosem fog olyan felszereltséggel rendelkezni, amivel ilyen felméréseket végezhetnek – de nem is ez a jellemző: a világon mindenhol a műszaki hátteret és a kutatások nagy részét a kitermelő cégek alkalmazzák – és csak ezekbe hatalmas összegeket ölnek bele! -
a korábbi szakmai háttérinfókból kiindulva alapozzák meg, azok szerint szállnak ki a terepre.
Az ott kapott adatokat sok szempontból értékelik, és ha látnak benne fantáziát, elindulnak a fúrások, melyek újabb hihetetlen pénztömegeket nyelnek el. Nyilván ezek mind profitorientált cégek, vagyis minél hamarabb szeretnének bevételt szerezni egy-egy ilyen projektből. Sejtések, alapinformációk vannak, amik alapján elindulnak ezek a kutatások, de mindig ott van a veszély, hogy mégsem találnak kőolajat, vagy hogy csak nehezen kitermelhetőt. Utóbbira volt már hazai példa is: olyannyira mélyre kellett volna fúrni az olajért, hogy nem érte volna meg kitermelni. Általában csak addig feszítik a húrt, míg a világpiaci árhoz viszonyítva a kitermelési költség rentábilis.
Magyarországon a kőolajra vetítve mekkora potenciál van még?
A mostani hír azért szenzáció mindenki számára, mert éppen a kőolaj az, melyből kevesebb van Magyarországon, inkább a földgáz kitermelésében reménykedtek – persze, abból sincs annyi, ami fedezné az erre irányuló hazai igényt.
Milyen újfajta eljárások vannak a felfedezésekhez?
Ez az a terület, ami hihetetlen sebességgel fejlődik, minden szempontból. Pár évtizede eljutottak a legmodernebb légi geofizikai mérésekig, vagyis repülőgépekkel dolgoznak, és a berepült terület bizonyos mélységéig tudnak információt szerezni, de ezt főleg az érckutatásban használják. Vannak a földön végezhető mérések is, ebben is vannak új eljárások, mint például a felszíni és kis mélységű geokémiai vizsgálatok, de vannak új technikák egészen a fúrásokig bezárólag.
Mivel ez a piac folyamatosan fejlődik, havonta születhetnek újabb és újabb eljárások világszerte.
Mennyire haladt a korral a kőolaj-kitermeléshez használt technika? Mennyire tartja környezetkárosítónak?
A koncessziót elnyert cég kutat és dolgozik, az engedélyeztetési folyamat pedig szigorú, vagyis komoly bírálatokon jutott keresztül, illetve maga a folyamat is kontroll alatt áll. A tengeri kőolaj-kitermelés környezetkárosító hatása nagyobb, mint a szárazföldieké, ez utóbbi kőolajbányászat valamivel biztonságosabb. Más nyersanyagoknál ez nem mindig érvényesíthető, például az ércek (pl. arany) bányászata komolyabb veszélyeket rejthet.
A kőolajbányászat a relatíve legkörnyezetkímélőbb technológiák között van.
A kitermelés technikája a geotermikus vízforrások felszínre hozatalához hasonló. A talaj mindössze 2-3 méternyi vastagságú, itt több kilométeres mélységről beszélünk, de akár 5 és 10 kilométer mélységből is termelnek ki kőolajat a föld mélyéből. A talaj védelme fontos, de ezért vannak a környezetvédelmi szakemberek, a minőségbiztosítás, és az ehhez kapcsolódó független kontroll. Ha ez az ellenőrzési rendszer jól össze van hangolva, minimalizált a veszély.
Fenntartható fejlődési cél(ok), mely(ek)hez a cikk témája kapcsolódik
