close
CímlapModellváltásModellt vált-e a PTE?

Modellt vált-e a PTE?

A PTE-vel 2021 január második hete óta tárgyal fenntartója, az Innovációs és Technológiai Minisztérium az intézmény lehetséges modellváltásáról. Erről hírlevelekben, a PTE weboldalán, az UnivPécs.com-on és a PTE közösségi média csatornáin is tájékoztatta az Egyetem polgárait a PTE vezetése. Azóta a kari fórumokon is megkezdődtek a diskurzusok ezzel kapcsolatban. Modellváltás esetén a PTE állami alapítású, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetem lenne. A kérdés nyitott, a PTE állásfoglalása a Szenátus döntésének függvénye lesz, amelyre várhatóan a január 21-én Szenátusi ülésen kerülhet sor. (A Szenátus ülését az Universitas Televízió élőben közvetíti majd, erre link a pte.hu-n lesz elérhető.)
Ebben az anyagban magának a folyamatnak az időbeliségét és - modellváltás esetén - annak lehetséges folyományait foglaljuk össze.

Gyorslinkek:

A modellváltással kapcsolatos szakpolitikai előzmények
A Kormány már 2016-ban elkezdett a magyar felsőoktatás megújításával foglalkozni („Fokozatváltás a felsőoktatásban”, 1785/2016. (XII. 16.) Korm. határozat), ennek tervezetét 2017-ben határozta meg (1359/2017. (VI. 12.) Kormányhatározat).
A felsőoktatási ágazati irányítás kialakította az alapítványi fenntartású egyetemek koncepcióját, annak reményében, hogy “az új működési forma nagyobb szabadságot garantál az intézményeknek, jelentős fejlesztési forrásokhoz juthatnak, rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdaság igényeire. Az új modell szabadabb, felesleges szabályoktól mentesebb működést tehet lehetővé, így több energia és figyelem juthat az értékteremtő munkára.”

Modellváltó egyetemek, és akikkel jelenleg tárgyal az ITM
2019. július 1. - a Budapesti Corvinus Egyetem állami fenntartású egyetemből alapítványi fenntartású magánegyetemmé vált
2020. augusztus 1. – a Corvinustól eltérő finanszírozási elv mentén, de alapítványi fenntartóval működik az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem is
2020. szeptember 1. - Színház- és Filmművészeti Egyetem
2021. február 1. - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábbi Szent István Egyetem)
2021. szeptember 1. – Pannon Egyetem
Akikkel jelenleg tárgyal a kormány: Debreceni Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem

A Pécsi Tudományegyetemet érintő folyamat
2021. január 8. - a Pécsi Tudományegyetem vezetése és a dékáni kar, tájékozódó megbeszélést folytatott Dr. Bódis József államtitkár úrral
2021. január 12. – az innovációs és technológiai miniszter a négy orvos- és egészségtudományi egyetem vezetőivel egyeztetett a modellváltás lehetőségéről
2021. január 13. – tájékozódó megbeszélés a szaktárca képviselői és az érintett egyetemek adminisztratív képviselői között, tájékoztató kiküldése hírlevél formában a PTE polgárai részére
2021. január 14.  kibővített Dékánok Tanácsa – megerősítő szavazás a további tárgyalások folytatására;
tárcaközi egyeztető fórum az egyetemi vezetők jelenlétében,
tájékoztató anyagok megküldése: szervezeti egységvezetők, EHÖK, FDSZ
2021. január 15-20. között kari fórumok dékáni szervezésben, és más belső szervezetekkel folytatott egyeztetések az egyetemen  belül
2021. január 16-án újabb tájékoztató hírlevélben tájékoztatta a PTE polgárait az egyetem vezetése
2021. január végéig – Szenátusi határozat

Előnyök az állam számára
A társadalmi, gazdasági igényekre versenyképesen, rugalmasan reagáló egyetemi modell
Egyetemek fejlődését biztosító megrendelői, piaci működés
Gazdaság és az egyetemek közötti helyi, regionális, országos, nemzetközi szintű együttműködések
Kutatás-fejlesztés-innovációs platform
Forrásbevonó, önfenntartó működés elősegítése

A fenntartó által jelzett előnyök az egyetem számára
Egyetemi autonómia növekedése, egyszerűbb döntéshozatali mechanizmus
Rugalmasabb működési modell, olcsóbb működtető szervezet
Tervezhetőbb gazdálkodás (nincs zárolás), pénzeszközökkel való gazdálkodás (nem kincstári kör), csökkenő közbeszerzési jogszabályi kötelezettségek és közhasznú jogállásúként nem vonatkozik rá a helyi adók és a társasági adó rendszere (amennyiben nem végez vállalkozási tevékenységet)
A vagyon (ingatlan és ingó) tulajdonba való átvétele
15-25 éves stratégiai finanszírozási szerződés az állammal, 5 éves középtávú finanszírozási szerződés az állammal
Önálló bérstratégia lehetősége, melyben a teljestíményelvű bérezés is jobban érvényesülhet
Szabadabb vállalkozási tevékenység jogilag elkülönült cégekben
2x15%-os átlagos béremelkedés lehetősége, jubileumi jutalmak lehetőségének fennmaradása 5 évig

Az alapítványi működés tervezett keretei

Amennyiben a modellváltás mellett dönt, állami vagy magánegyetem lenne a PTE?
Modellváltás esetén a PTE állami alapítású, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetem lenne. Más szóval „magánegyetem”, vagyis „nem állami egyetem” a 2011. évi CCIV. Törvény (Nftv.) 1. mellékletében rögzített módon.
A modellváltással az egyetem kikerülne a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok pedig egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnének át, míg az infrastruktúra az egyetem tulajdonába kerülne.

Kivel tárgyalnak? Kivel tárgyalunk?
A tárgyalópartner a folyamatban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), az Egyetem fenntartója. Az ITM minisztere viszi a kormány elé a modellváltást tartalmazó javaslatot.
Megfogalmazódtak az Egyetemen belül tárgyaló delegáció kijelölésére irányuló igények. A tárgyalási folyamat még nem ért el olyan fázisba, ahol tárgyaló munkacsoportok kijelölése, szakértők felkérése lett volna szükséges. Az eddigi, ismertetett folyamatban az Egyetem felelős vezetői és az operatív teendők érdekében bevont egyetemi ügyvivő szakértők vállalhattak szerepet.

Ki gyakorolná a fenntartói jogokat?
A közérdekű vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését ellátó kuratórium, az Alapítvány Alapító Okiratában foglaltak szerint

Kikből állna a kuratórium? Ki választhatja ki a kuratórium tagjait? Szakmai feltételeket lehet-e szabni?
A kuratórium legalább öt természetes személyből áll, az Alapítvány kuratóriuma elnökét és tagjait a miniszter jelölné ki. Az Alapítvány alapító okirata a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthatna meg.

Lehetne-e javaslatot tenni a kuratórium összetételére?
Az eddigi tárgyalások szerint a rektor tehetne javaslatot.

Ki ellenőrziné a kuratóriumot?
Egy felügyelőbizottság, mely legalább három természetes személyből állna, és elnökét a felügyelőbizottság tagjai választják ki maguk közül. Emellett vagyonellenőr (könyvvizsgáló vagy ügyvéd).

Ki hívhatná vissza a kuratóriumot, annak elnökét és a felügyelőbizottságot?
Erről az Egyetem az Alapító okiratában rendelkezhet /2019. évi XIII. törvény 5. § (4).bekezdés/

Alapító jogok gyakorlásának rendje

A vagyonkezelő alapítvány alapítója (amely jelen esetben az állam, illetve annak képviseletében az innovációért és technológiáért felelős miniszter) az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát jelölheti ki, vagy alapítói jogait az alapító okiratban fenntarthatja vagy e jogait az alapítványra átruházhatja.
A kuratórium vagy az alapítványi vagyonellenőr az alapítói jogokat egyes ügyekben a 2019. évi XIII. törvényben meghatározott módon gyakorolja.
Elhatárolás: Ettől eltérő fogalom a fenntartói jogok gyakorlása, amelyet részletesen szabályozza az Nftv. 73. § (3) bekezdés, de ettől eltérő lehetőség is kinyílik a magánegyetemek részére az Nftv. 94. § (6) bekezdés szerint.
Ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja:
az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről - e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén - a kuratórium a felügyelőbizottsággal együttesen határoz akként, hogy a döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges.
Az alapító okirat az e kérdésben való döntéshozatalhoz további minősített többséget is előírhat.
Ha az alapítói jogokat az alapítványi vagyonellenőr gyakorolja, az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről - e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén - a kuratórium és a felügyelőbizottság véleményének kikérését követően az alapítványi vagyonellenőr dönt. /2019. évi XIII. törvény 5. § (1)-(3) bekezdései/

Modellváltás esetén megmaradna-e a Szenátus? Mik lennének a Szenátus jogkörei?
A modellváltó intézmények is rendelkeznek Szenátussal. A Szenátusra vonatkozó sarokszabályokat az Egyetemek Alapító Okirata, valamint az új Szervezeti és Működési Szabályzat rögzítené. E dokumentumok elfogadása a kuratórium hatásköre lenne, és ezek rögzíthetik a Szenátus jelenlegi hatásköreit (2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 12. (3) bekezdés szerint), vagy attól eltérhetnek úgy, hogy a fenntartó fogadja el
•a felsőoktatási intézmény költségvetését,
•a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját,
•szervezeti és működési szabályzatát,
•vagyongazdálkodási tervét,
•gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint
•a fenntartó írja ki a rektori pályázatot.

Megmaradna-e a jelenlegi egyetemi struktúra (kar, intézet, tanszék, nem önálló tanszék, egyéb szervezeti egységek stb.)?
A modellváltás lehetőséget teremt a jelenlegi szervezeti keretek újragondolására, de az alapító döntése szerint meg is maradhat a jelenlegi struktúra.

Mi a garancia arra, hogy  a tudományegyetem esszenciáját adó, befolyástól mentes, szabad szellemi tevékenységek tovább folytatódhatnak?
Magyarországon alkotmányos szinten biztosított a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadsága, továbbá ehhez kapcsolódóan a tanulás és a tanítás szabadsága (Alaptörvény. X. cikk (1) bekezdés); az Alaptörvényben rögzített garanciákat,  a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) is megerősíti több helyen. Ezek a szabályok továbbra is érvényesek a nem állami egyetemekre is. További garanciákat az Egyetem Alapító Okiratában és SZMSZ-ben rögzíthetne.

Modellváltás esetén mi lenne a sorsa a köznevelési és szakképző intézményeknek?
A fenntartóváltást követően is a felsőoktatási intézmény jogi személyiségű szervezeti egységeként működnének. /Nftv. 117/C. § (4d) bekezdés/

Finanszírozási kérdések

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása alapján négy fő forrásból érkezik a modellt váltott egyetemekre a finanszírozás: az EU-tól, a piacról, a magyar államtól és az előbbi két szereplő által dotált vagyonkezelő alapítványtól.
Az EU pályázatok révén nyújt forrást.
A piac magán betegellátás, az önköltséges oktatás, valamint a vállalati megrendelések kapcsán nyújt forrást.
A magyar állam pályázatok révén, szerződésben foglalt oktatásra, kutatásra vonatkozó forrásokkal, illetve betegellátás kapcsán NEAK finanszírozási szerződéssel juttat pénzt a modellt váltott egyetemek számára is.
A vagyonkezelő alapítvány fenntartói támogatást ad az egyetemnek, melynek forrása a magyar államtól a vagyonkezelő alapítványhoz befutó működési és fejlesztési támogatás, valamint a piacról érkező összeg, mely a mecenatura és a vagyonkezelt vagyon hozamából tevődik össze.
Finanszírozási keretszerződés: a modellt váltott egyetemeknél a vagyonkezelő alapítvány által fenntartott intézmény esetében a szerződő felek a felsőoktatásért felelős miniszter és az alapítvány. Kétféle szerződést kötnek: egy 12-25 évre érvényes keretszerződést, illetve egy 3-5 év időtartamú finanszírozási megállapodást meghatározott indikátorok és tarifális tényezők alapján.
Amennyiben a miniszter erre megállapodásban kötelezettséget vállalt, a magánegyetem (vagyis a modellváltó egyetem) számára egyéb, az Nftv. által meghatározott célokat is támogathat.

Hallgatók, képzések

Hogyan lennének elérhetők modellváltás esetén az állami támogatás, a hallgatói ösztöndíjak?
Az állam - a jelenleg évente megújuló helyett - hosszútávú keretszerződést kötne az egyetemmel, és ezen belül 3-5 évenként egy-egy finanszírozási szerződést, ezzel biztosítva az állami támogatások forrását.

Modellváltás esetén önköltséges lenne-e az új hallgatóknak az egyetemi képzés? Modellváltás esetén is lennének-e ösztöndíjak, támogatások a nem eleve fizetős képzésre jelentkező hallgatók számára?
Elérhetők lesznek továbbra is államilag finanszírozott helyek és lesznek ehhez kapcsolódó hallgatói juttatások is.

Érinti-e a 2021-es felvételi eljárást a modellváltás?
A modellváltás a folyamatban lévő 2021. évi felvételi eljárást és a már felvett hallgatók tanulmányait nem befolyásolja. Amennyiben a PTE a modellváltás mellett dönt, a felvételiző hallgatóknak a későbbiekben sem kell tartaniuk a képzések fizetőssé válásától, hiszen az állami ösztöndíjas képzési forma mellett megmaradnak a jelenlegi hallgatói juttatások és az ösztöndíjak is.

Modellváltás esetén járna-e kedvezményeket biztosító diákigazolvány a hallgatóknak?
Igen.

Változna-e a képzés, a diplomák elismertsége?
Nem.

Megmaradnának-e a jelenleg futó szakok?
A Képzési Programról modellváltás esetén is a Szenátus döntene.

Munkajogi kérdések

Amennyiben a PTE modellt vált, változna-e a közalkalmazottak jogállása?
Igen. A közalkalmazottak jogviszonya jogfolytonosan alakulna át munkajogviszonnyá
Speciális kérdés az egészségügyi szolgálati jogviszony esete, amely az alapítványi Egyetem szervezeti egységeként funkcionáló Klinikai Központ dolgozóit érinti 2021. március 1-jétől.

Amennyiben modellt vált a PTE, hogyan értesülnének a közalkalmazottak a jogállásváltozásukról?
A munkáltatónak kellene tájékoztatnia a közalkalmazottakat, valamint a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot az átadás időpontjáról, okáról és közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről. A munkáltató adna tájékoztatást arról is, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő milyen a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot tett. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

Mik a garanciális elemek a jogállásváltozás kapcsán?
A modellváltást követően a jelenlegi közalkalmazott a megkötendő munkaszerződés révén a Munka törvénykönyve (Mt.) által szabályozott jogviszony alanya lesz. Az Egyetemet továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, vagyis minden jelenlegi alkalmazottja számára biztosítania kellene, hogy az munkaszerződést köthessen.
A jogviszonyváltást követően a munkabér nem lehet alacsonyabb összegű, mint a közalkalmazotti illetmény és illetménypótlékok együttes összege, és a Munka törvénykönyve által nem ismert pótlékok beépülhetnek az alapbérbe.
Próbaidőt nem köthetne ki az új munkáltató, a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el - felmondási idő, végkielégítés esetén is a teljes időtartamot kellene figyelembe venni.

Milyen lehetőségek lennének a bérek rendezésére modellváltás esetén?
A modellváltó intézmények esetében 2 lépcsőben 15 + 15 % béremelésre van ígéret.

Hány nap szabadság járna a munkavállalónak a modellváltás után?
A jogállásváltozást követően az Mt. 115-116. §§-ai az irányadóak, miszerint az alapszabadság 20 nap, amely további az életkor, illetve egyéb kedvezményezett életkörülményekre tekintettel meghatározott mértékű pótszabadsággal egészül ki. Modellváltás esetén lehetőség lenne a  Kollektív Szerződésben szabályozni a kérdést, amelynek során az alap- és pótszabadság mértékétől a munkavállaló javára az Mt-től el lehet térni.

Megszűnik a jogviszonya a nyugdíjba vonulás miatt felmentési idejét töltő közalkalmazottnak, ha modellt vált az egyetem?
Igen, de a felmentési idő lejártáig munkaviszonyban áll, a Kjt. 25/C. § (2) bekezdése alapján munkavégzési kötelezettség nem terheli, díjazását az átadás napjáig ki kell fizetni.

Ha modellt vált az egyetem, megszűnik-e a 65. életévhez kötött korhatár a magasabb vezetői, vezető pozíciókban?
Igen, a vezetői feladatok ellátására vonatkozó 65. éves korhatár az Mt. hatálya alatt nem alkalmazandó.

Magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás esetén hogyan alakul a jogviszonyváltás?
A magasabb vezetők és vezetők vezetői megbízása esetén a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés szerint alakul át munkaviszonnyá, ezzel egyidejűleg a létrejött munkaszerződés a vezetői megbízás határozott idejére és annak tartalma szerint módosul.

Vezetői megbízás lejártát követően megszűnik-e a jogviszony?
A vezetői megbízás lejáratát követően a munkaviszony a felek eltérő megállapodása hiányában a korábbi munkaszerződésre módosul vissza azzal, hogy az Mt. munkaszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

A beérkező kérdések és információk alapján folyamatosan frissül a modellváltással kapcsolatos tájékoztató anyag!
Kérdéseket az
info@pte.hu mailcímre vár a PTE vezetése!

UnivPécs

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni