close
CímlapEgyetemi életNyitott gondolkodásmód

Nyitott gondolkodásmód

2018. október 19.

Az innováció és a startup felkapott kifejezések. De mit fed az újítás és a vállalkozói lét? Az RG Net cégcsoport alapítóját, Herbály István vállalkozót, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs alelnökét kérdeztük.

Ha jól tudom, a Pécsi Tudományegyetemen szerezte meg a BA-diplomáját.

A Pollackon (ma Műszaki és Informatikai Kar – a szerk.) végeztem, 2001-ben, mérnök-informatikus szakon, majd Szegeden programtervező matematikus végzettséget szereztem (akkoriban nem volt ilyen pécsi képzés). Ahogy akkoriban a legtöbb fiatalt, engem is nagyon érdekelt a számítástechnika. A Pollackos képzés nagyon jó alapokat adott, gyakorlatorientáltabb volt, mint a szegedi, de persze sokat kellett mellé tanulni fakultatíve is.

Egyből saját vállalkozásban gondolkodott a végzés után?

Őszintén szólva azt gondoltam, beülök valahova rendszergazdának. Amikor végeztem, inkább programozó lettem, 2-3 évig programoztam, de hamar meguntam, és elkezdtem az informatikai különböző területeivel foglalkozni. Újabb 2-3 év telt el, mire eljutottam oda, hogy a saját elképzeléseimet szeretném megvalósítani, és ezt már mindenképpen saját cégben képzeltem el.

Mikor alapította a cégét? És visszatekintve mennyire volt jó ötlet, a környezete, barátai nem féltették ettől a váltástól?

2005-ben indult a vállalkozásom. Sajnos nem óvott a döntéstől senki, és én sem gondoltam át, fogalmam sem volt arról, mivel jár majd ez. Ahogy mondani szokták: jó ötletnek tűnt. Nem bántam meg, de jól jött volna, ha valaki akkor tájékoztatott volna arról, mire számíthatok. Például a kamarának néhány éve van önindító programja, ami olyan fiatal vállalkozóknak szólt, akik gyakorlati oktatást kaptak olyan könyvelőktől és cégvezetőktől, akik életszagú tapasztalatokkal szolgálnak.

Akkor rájöttem volna arra, hogy egy ötlettől senkiből sem lesz azonnal Mark Zuckerberg.

Milyen buktatókra céloz a vállalkozói léttel kapcsolatban, és mik az előnyei?

A felelősség, ami az ember vállára kerül, nagy. Rendszeres havi fizetés helyett minden forintot külön meg kell keresni, a pénz nem magától garantált, vagyis sosem lehet hátradőlni és sosincs nyári szünet. Minél több az alkalmazott, annál inkább fokozódik ez a felelősség: van-e munka, jól menedzselt-e, stb. Ezt nem mindenki képes elviselni. Szerintem az induló vállalkozókat erre nem igazán készítik fel, pedig jó a kezdetektől tisztában lenni ezzel.

Mindezek mellett sokkal nagyobb szabadságot jelent vállalkozónak lenni! Számomra ez annyira fontos volt, hogy ezért bevállaltam a nehézségeket is.

Gyakorlatilag bármit megvalósíthat az ember, ha tud mellé erőforrást tenni, és a saját személyiségét is tükrözi a cég értékrendje és működési filozófiája.

Cégcsoportján belül az RG Net innovációval foglalkozik. Mit jelent az ön számára ez a szó?

Valóban sokféleképpen értelmezik az innovációt. Mint gyakorlatias mérnökember, azokat az új technológiákat, megoldásokat értem alatta, amiket a gyakorlatban fel tudunk használni arra, hogy az ügyfeleinket segítsük. Ebbe természetesen a termékfejlesztést, egy új szolgáltatás elindítását is értem. Mind nyitott gondolkodásmódot igényel.

Hogy került kapcsolatba a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával? Ön a kamara innovációs alelnöke – ami elég jól hangzik!

Rónaszegi Lenke volt az Innovációs Osztály vezetője, akivel egy rendezvényen találkoztunk, s voltaképpen az ő nyomására kezdtünk el kapcsolatokat építeni a kamarával. Később Rabb Szabolcs vette át ezt a feladatot, s a viszonyt most még jobban a kölcsönös támogatás és segítség jellemzi. Nem kamarai alkalmazott vagyok, nincs konkrét feladat- vagy munkaköröm. De kialakítottunk egy saját stratégiát, melynek legfőbb tevékenysége az, hogy – mivel Pécsre sajnos kevesebb figyelem irányul Budapesthez képest - az eredményeinket próbájuk erőteljesebben megmutatni az innováció terén.

Vállalkozások és innováció tekintetében régióban vagy városban érdemes gondolkodni?

Cégekben!

Kifejezetten kevesen foglalkoznak innovációval, még azokat a vállalkozásokat is egy kezemen meg tudom számolni, akik termékfejlesztéssel foglalkoznak.

Ráadásul a nagyvállalatok sem itt költik el az erre szánt pénzüket. Így saját terméket fejlesztő kis- és középvállalatokat támogatunk és segítünk leginkább.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer és a PTE KTK kutatási eredményei szerint a végzős hallgatóknak mindössze néhány százaléka gondolkodik el azon, hogy saját vállalkozásba fog. Mi a véleménye, meg kell-e ezt az arányt fordítani?

Szerintem nem mindenkinek való ez. Ha belegondolok, a cégek közül, amik az enyémmel egy időben indultak, 4-5 olyan maradt fent, akik komolyan is vehetők. Nem kell mindenféleképpen növelni a számukat. Aki érzi magában azt, hogy a vállalkozás az ő útja, az viszont tudjon segítséget kérni: szakmai tanácsokkal és/vagy mentorokkal sok alaphibát eleve kikerülhet.

Harka Éva

Harka Éva