close

Új irányok

2018. december 11.

A stratégiai és kapcsolati rektorhelyettesi feladatokkal Betlehem József professzort bízta meg Miseta Attila rektor. Terveiről, teendőiről kérdeztük.

Mit fed pontosan rektorhelyettesi feladatköre?

Ami a stratégiai részét illeti: akkor, amikor erről beszélek, egy átfogó egyetemi stratégiára gondolok, ami leginkább az intézményfejlesztéshez kapcsolódik, vagyis ahhoz, hogy hol tart ma az egyetemünk, és hova szeretne eljutni. Ennek számos területe van, melyek mentén meg lehet fogalmazni az új rektori vezetés misszióját. A kapcsolati rész ebből részben következik, hiszen a fejlődéshez nemcsak az intézményen belüli kapcsolatok fontosak, hanem a minket körülvevő környezet is, mely folyamatosan formálódik, dinamikusan változik.

Azt gondolom, tudnunk kell követni azokat a hazai és nemzetközi tendenciákat, melyek meghatározzák a felsőoktatást.

A nemzetgazdaság fejlesztését tekintve egy új fogalom kerül bevezetésre, amelyhez a Pécsi Tudományegyetemnek is igazítania kell saját elvárás- és viszonyrendszerét. Ez az ún. egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma. Ez a felsőoktatás egészének átalakulására utal. Nemcsak abban a tekintetben, hogy új generációkat, az az Y, Z és Alfa generációt fogunk oktatni az elkövetkezendő években, hanem azért is, mert megváltozott a gazdasági környezet. Az egyetemközpontúság azt jelenti, hogy akár városi, akár megyei vagy régiós fejlődésről, fejlesztésről van szó, de még az ipari, egészségipari szolgáltatásfejlesztéseket tekintve is az egyetem az a fókusz, mely mentén ezek a fejlesztések elképzelhetők. Ezt nem csak mi gondoljuk így, hanem a kormányzat is e fókuszok mentén határozta meg a felsőoktatást. Az EMMI mellett megjelent egy másik fontos partner, és bizonyos szempontból szupervizora az egyetemeknek az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozásával. Vagyis egy nagyon jól működtethető felsőoktatási intézményi struktúrán túl innoválni kell, szélesíteni kell a partnerkapcsolatokat. Mindezt önmagában egy rektorhelyettesi poszttal nem lehet lefedni, ebbe kapcsolódik bele a tudomány, az innováció, az ipari szereplőkkel közös együttműködések, és természetesen az a képzési portfólió, ami mindezt lehetővé teszi. Mindehhez természetesen azt a gazdasági modellt is meg kell találni, ami az elmondottakhoz illeszkedik. Ez kancellári vonalon is kihívásokat jelent, hiszen

a vállalkozó egyetem fogalomkör ebben az ökoszisztémában elengedhetetlen, hogy megjelenjen.

Az új fogalom körül való építkezés mennyire jelent eltérést a 2016-os intézményfejlesztési tervhez (IFT-hez) képest?

Azt gondolom, az IFT korábbi megközelítése abból a szempontból pragmatikusabb volt, hogy az egyetem ebben olyan típusú projekteket rögzített, melyeket állami forrásból finanszírozott. Az gondolom, hogy ezek jó alapok, és a főbb szálakat tovább is kell vinnünk. Hosszú, de legalább középtávú átfogó stratégiát kell meghatároznunk, s ez más szervező elv mentén való meghatározást követel meg. Ebben a karok együttműködését is kérte Rektor Úr, hogy átgondolva saját erősségeiket és gyengeségeiket meghatározzák céljaikat és feladataikat annak érdekében, hogy a rektori vezetés tisztában legyen azzal, hogy mely tudományterületeken mi jelenthet húzóirányokat, mik azok az akciók, amiket át kell gondolnunk, újra kell strukturálnunk. Egy módszertani útmutató segítségével dolgozunk ezeken tovább. Arra is kértük a karokat, hogy állapítsák meg a területeikhez kötődő innovációkat, hogy ezek közül melyeket tartanak érdemesnek arra, hogy forrásokat rendeljük hozzá. Ez nem kizárólagosan a karok feladata, de az gondoljuk, hogy a karokon számos jó gyakorlat létezik, melyeket a többi kar is adaptálhat a saját tudományterületére. Egyebek között erre jó példa a nemzetköziesítés.

Hogyan lehetne javítani a PTE nemzetközi megítélésén?

Azt gondolom, hogy nem magyar, hanem európai vagy inkább világszintű tendenciákkal kell felvennünk a ritmust.

Ilyen például a rangsorokban betöltött helyünk, mely presztízs is, kapcsolati tőke is. Fontos szerepet szánunk azoknak a kutatásoknak, melyek révén a rangsorokban előre tudunk jutni, és az egyetem reputációját növelni tudjuk. Meggyőződésem, hogy ennek eléréséhez egy hatékony eszközrendszerre, széles körben alkalmazható új technikák alkalmazására van szükség. Meg kell keresnünk azokat a szakembereket, akik a Pécsi Tudományegyetemet még láthatóbbá pozícionálják a nemzetközi porondon.

Hogyan lehetne a PTE régióban betöltött szerepét növelni?

Tavaly decemberben elindult egy fejlesztés az akkori felsőoktatási államtitkár irányításával, ami a Tudományos Park nevet viselte, s azóta már tudjuk, kormányzati anyag nevesítette is Pécset. Ezt a tervet aktualizálni kell, harmonizálni azokhoz az új típusú irányzatokhoz, amiket az Innovációs és Technológiai Minisztérium diktál. Azt gondolom, hogy ez az egyik fókuszpontja annak, hogy egyről a kettőre tudjunk jutni. Ugyanakkor dolgozunk a „Fokozatváltás a Dél-dunántúli régióban” című stratégiai anyagon is.

Hogyan lehetne ezt az egyetemet láthatóbbá tenni a nemzetközi színtéren?

A nemzetköziesítés vagy nemzetköziesedés fogalma nem újkeletű: a karrierem során már a ’90-es évek végén részt vettem olyan projektekben, melyeknek ez volt a témája. Ez a kifejezés nemcsak azt jelenti, hogy külföldi, vagy idegen nyelvet beszélő hallgatóink vannak, hanem az oktatók erre való felkészültségét, a befogadó egyetemi és városi környezetet, a munkalehetőségeket, valamint a hozzáférhető szolgáltatásokat is magában foglalja. Számos olyan tényezője van, mely látszólag távol esik attól, hogy a PTE presztízsét erősítse, pedig valójában erről szól. A másik, hogy azokat a technikákat, eszközöket, amikkel vonzóvá tudjuk tenni az egyetemet, professzionalizálni kell. Hiszen azon túl, hogy jó diplomakimenetet, és jó árakat garantálunk, egy igen fiatal célcsoporthoz kell elérnünk, mely tagjai speciális kommunikációt kívánnak. Egy, az egészségtudományhoz kötődő példát említve, más kelet-európai egyetemekhez képest Magyarországon egyelőre a gyakorlatorientáltság versenyelőnyt jelenthet. Azt gondolom, minden szakterületen meg kell keresni ezeket a versenyelőnyt garantáló lehetőségeket, ezeket kell felerősíteni, és hangsúlyozni. Természetesen, ha az egyik tudományterületen egy Nobel-díjas vagy egy neves innovációs fejlesztés lenne köthető a Pécsi Tudományegyetem nevéhez, az nagy valószínűséggel a világban bárhol megállná a helyét. Ennek alapja, hogy a tehetségeket meg kell találni, segíteni kell a pályájukat, és a PTE-nek vállalkozó egyetemként segíteni kell a termékfejlesztésben is. Példának a 3D Központ tevékenységét mondanám, de más profilú termékekre is gondolhatunk.

Úgy gondolom, hogy most van arra szükség, hogy e stratégia mentén a kommunikációnkat is áthangoljuk, újragondoljuk. Semmi szégyellnivaló nincs abban, ha outsourcing révén keressük meg azokat a szakembereket, akik akár a rangsorbeli megjelenéseinket, akár a lobbitevékenységet erősítik. Más egyetemeknél is ez a gyakorlat. Utóbbi területre kiemelt figyelmet kell majd fordítanunk, hiszen tudjuk, hogy a klasszikus értelemben vett pályázati források apadnak, illetve átalakulnak majd, a hazai finanszírozási rendszer is változni fog, illetve más úton lehet majd forrásokhoz jutni. Mindkét esetben a lobbitevékenység elementáris erővel fog bírni.

Hogyan lehet katalizálni a várossal való kapcsolatot?

Olyan szintű élő és operatív struktúrát kellene erre kialakítani, ami nem csak a szavak szintjén működik. Tudom, hogy van erre fogadókészség, és az együttműködés pontos részletei kidolgozás alatt vannak. Az gondolom, hogy ez még tartogat lehetőségeket.

Ön szerint mi a felsőoktatás legnagyobb kihívása?

Azt gondolom, hogy a felsőoktatási piac az elkövetkezendő években át fog rendeződni, főleg abban az értelemben, hogy egyre erősebb lesz a verseny a hallgatókért. Azt mondom, hogy ennek kapcsán az,

amiben nagyon komolyan előre kéne lépnünk a digitalizáció. Ez a teljes magyar felsőoktatás problémája, sőt globális méreteket ölt.

A generációkhoz is kötődik: az oktatók nem ebben a digitális környezetben nőttek fel, ami a mai korunkra jellemző. Pedig ez egy egészen más típusú gondolkodásmódot igényel, aminek a nulladik szintje az, hogy egyáltalán megértsük, hogy a fiatalok milyen viszonyrendszerben gondolkodnak. A felsőoktatás nem tudja kikerülni azt, hogy ezzel szembenézzen. Lássuk be: a nyomtatott tankönyvek a gyerekeink generációjának már nem ugyanazt jelentik majd, amit a számunkra. Sem információforrásként, sem szórakozási felületként, sem intellektuális épülésként nem elsősorban a hagyományos értelemben vett könyvekre gondolnak. Így akkor, amikor beérnek a felsőoktatásba, azt az egyetemet fogják választani, amelyik a digitalizáció és oktatási színvonal tekintetében előrébb lépett. Palkovics miniszter úr fogalmazott úgy, hogy azok az országok lesznek hosszú távon versenyképesebbek, amelyek a digitalizációt a társadalom nyelvére minél hamarabb le tudják fordítani. Ez így igaz, és nemcsak a felsőoktatásra érvényes.

Nem maradhatunk azon a szinten, ahol most állunk, és a digitalizáció nemcsak az okostáblát jelenti, vagy az applikációkat, hanem olyan tananyagokat, amelyek ennek jegyében működnek

Nyilván maradnak olyan hivatások, amelyek mindig igénylik majd a manuális készségeket is, de az biztos, hogy a digitalizáció a felsőoktatás legtöbb szegmensében meg kell, hogy jelenjen. Megjegyzem, a PTE mesterséges intelligenciával, illetve akár a 3D-vel kapcsolatos projektjei is részben erről szólnak csírájában, de meg kell találnunk ezeknek a kibontási lehetőségét is. Vannak erre már jó példák, de az, hogy a mindennapokba, széles körben beépüljön, még várat magára. Viszont ez nagyon fontos cél!

Merre, hogyan lehetne a nemzetközi beiskolázási piacot bővíteni?

A PTE kapcsolatrendszerét fontos átnézni, és időről időre megállapítani, hogy a sok kapcsolatunk közül melyek azok, amelyek valós kapcsolatokat, kutatási együttműködéseket, hallgatói/oktatói/kutatói cseréket generálnak, hálózatosodást segítenek elő, vagy éppen marketingértékkel bírnak - és melyek nem. A tudatos hallgatótoborzás komoly műfaj, minden egyetem arra törekszik a világon, hogy ezt a lehető legnagyobb professzionalizmussal végezze. Ennek számos buktatója is van, amelyiket tudomásul kell venni: ez is egy dinamikus piac, ami folyamatosan változik, de akár Ázsiára, akár Afrikára gondolok, ezek még hosszú távon forrást tudnak biztosítani számunkra. Szükség van a szervezeti út áttekintésére is, hogy a toborzás után még időben tudjanak jelentkezni, és a PTE-n megjelenni hallgatók.

Harka Éva

Harka Éva