close
CímlapTudományMásképp megoldani

Másképp megoldani

A saját találmányaival él egy szobában, amelyek közül többel már versenyt is nyert. Feszített tempóban éli mindennapjait, a jövőjét pedig külföldön és Magyarországon egyaránt el tudja képzelni. A PTE tehetségkövetei közül Zsidó András és Hohmann Balázs mellett 2016 tavaszán őt választották ki, hogy a Magyar Templeton program részese legyen. Fröhlich Balázs villamosmérnök hallgatóval beszélgettem múltjáról, jelenéről és jövőjéről – illetve „élettársairól”.

Mit kell tudni a tanulmányaidról és a kutatásaidról?

A PTE Műszaki és Informatikai Karának villamosmérnök hallgatója vagyok, jelenleg az ötödik évemet töltöm. Körülbelül 2012 tavaszán kezdtem el foglalkozni saját kutatásokkal, ekkor már egy országos ötletversenyen sikerült első helyezést is elérnem. Utána sorra következett a többi kutatás, de igazán az elmúlt egy évben találtam meg azt az útvonalat, amely jóformán összefogja az egészet:

prototípusgyártással foglalkozom.

Az életem másik felét színpadon és rádióban töltöttem. A gimnázium végéig nem is volt biztos, hogy mérnök leszek, a másik lehetőség a színészet volt. Végül számos indoka volt annak, hogy a villamosmérnöki pályát választottam. Úgy vélem, magyar színészként nem tudtam volna azt az életszínvonalat fenntartani, amelyet elképzeltem magamnak. Mindemellett a színészi véna olyan sajátossága egy mérnöknek, amely keveseknek adatik meg. Olyan mérnök, aki képes magát és a termékeit eladni, kevés van a piacon, így sokat ér. A mérnökök többségének a legnagyobb problémája, hogy nem tudnak beszélni, még arról a termékről sem, amit megpróbálnak eladni. Sőt, a vevőnek nem azt mondják, miért jó a termék, mi a hosszú távú funkciója az ő életében, hanem inkább a működésről beszélnek, sok esetben száraz prezentációkkal.

20151118-szaniy-nagy-judit1423-7633-frohlich-balazs.jpg

Számos találmányt köthetünk hozzád, úgymint egy újfajta vertikális szélturbina, vagy „újdonságként” a 3D-nyomtatót és a Bosch versenyén harmadik helyezést érő önjáró gokartot. Mesélj néhányról, kérlek!

A kutatási területek közül érdekel a gépgyártás, az okosotthon-kialakítás, illetve a mai napig első helyen szerepelnek az alternatív energiák felhasználási módjaival kapcsolatos találmányok, attól függetlenül, hogy jelenleg utóbbiakkal csupán fejben foglalkozom. Számomra első a környezettudatosság, egy kis irónia is kerül, mert imádom a gokart- és motorversenyeket – bár hosszabb távon nem ezek károsítják leginkább a Földet.

 

A 2012-es EnterFlex verseny első helyezését egy alternatív energiát felhasználó üveg piramissal nyertem el, ebből lett később egy egyedi vertikális szélturbina koncepció, melynek jelen problémája, hogy rengeteg pénzbe kerülne a legyártása, annak ellenére, hogy a makett jól működik. A jelenlegi nagyobb projektjeink egyike – Peidl Gergely, informatikussal közösen – a Project MIA, azaz a mechanikus intelligenciájú alkalmazás, amely lényegében

az okosotthon-vezérlés olcsóbb kivitelezését teszi lehetővé

 Az, hogy ezt miként fejlesztjük tovább, az időtől és a versenytársak gyorsaságától függ. Emellett együttműködünk az orvoskarral a 3D-nyomtatás terén, illetve egy virtuális szemüveg megalkotása kapcsán. Ez utóbbinak lényege, hogy az éppen tevékenykedő, műtő orvos fejére egy kamerát rögzítünk, amely képet livestreamen a teljes kinti csapat figyelemmel kísérheti. Ezáltal – a műtéti bejárásokkal ellentétben – valóban közel tudnának kerülni az orvostanhallgatók a pácienshez.

A facebookon is nyomon lehet követni, éppen mivel foglalkozom.

Honnan jut eszedbe egy-egy ötlet és annak a megvalósítása?

Régen nagyon sokat néztem a Discovery Science-t, ahol a How It's Made-hez hasonló sorozatokat követtem figyelemmel. Úgy gondolom, egy idő után a válaszok maguktól jönnek: ha egy adott problémával sokat foglalkozik az ember, azzal, mi a kiváltó ok, mi a probléma, a fizikai gond, akkor előbb-utóbb rá fog jönni a megoldásra és annak megvalósítására is. Általában egyezményes problémákon gondolkodom, olyanokon, amelyek az egész emberiséget érintik. Jelenleg az elsődleges szempont egy saját labor kialakítása, a gépi fejlesztés. A mostani laboromat két-három év alatt építettem fel.

Mi a jövőképed? Szeretnél Magyarországon maradni, vagy vonz a külföldi élet?

Nagy álmom San Francisco, a Szilíciumvölgy, nem feltétlenül végleges letelepedéssel. Egy ingázásnak jobban örülnék. A Google az, ami még szóba jöhet, de inkább startup-vállalkozásban képzelem el a jövőmet, semmint egy multinacionális vállalatnál. Szeretek a saját tempómban, a saját korlátaim ismeretében dolgozni. Egyelőre nemzetközileg még nem igazán vagyok elismert. Tanultam marketinget, salest, egyéb trükköket, így az Instagramot és a Facebookot is az aktuális tevékenységek bemutatására használom, mert számos olyan követőm van, akiket ezek a témák érdekelnek. Egy-egy feltöltés után perceken belül számos visszajelzés érkezik, és

előfordult már, hogy cégek is írtak a különféle anyagokhoz munkalehetőséggel kapcsolatban.

Ezek jó kiindulópontjai a nemzetközi ismertségnek, de egyelőre stabilizálni szeretném magamat Magyarországon. Igyekszem minél több projektben részt venni, így a Simonyi BEDC-ben egy lasertages játékfegyver készítésén ténykedünk, a Bosch-projektben önjáró gokartot tervezünk, jelenleg pedig egy Svájcban dolgozó magyar séf megkeresésére krémleves-automatát gyártok.

20151118-szaniy-nagy-judit1420-7624-frohlich-balazs.jpg

Ezekhez a projektekhez kaptok bármiféle támogatást?

A lehetőségeink korlátozottak, pályáznunk kell, ha anyagi támogatást szeretnénk szerezni – mind egyetemi szinten, például az Intézményi Szakmai, Tudományos Ösztöndíjra, mind országos szinten. Igazából édesanyám tanítását követem ebben, ő már kiskoromban is azt mondta,

a szegénység zsenit szül.

Ha nincsen pénzed bizonyos dolgokra, tudnod kell másképpen megoldani azokat. Szerencsére sok gyermekkori álmom valóra vált így.

 

 

Szanyi-Nagy Judit

Szanyi-Nagy Judit