Csaknem 900-an vettek részt a PTE dolgozói közül azon az összdolgozói fórumon, melyet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének PTE Intézményi Szervezete hirdetett. A március 11-én egy Zoom meeting keretében lezajlott eseményt az generálta, hogy a modellváltás számos, a jelenleg közalkalmazotti formában foglalkoztatott egyetemi dolgozók sorsával kapcsolatos kérdést is felvet. Hogy a dolgozók részvételi lehetőségét biztosítsa, a fórum teljes időtartamára a PTE Rektora rektori szünetet rendelt el.
A fórum célja a modellváltás kapcsán információkat adni – a szakszervezet célja, hogy ne sérüljenek a dolgozók jogai, és legyen beleszólási joguk a modellváltás során a sorsukat érintő folyamatokba. – hangsúlyozták a szervezők az esemény elején.
200 hiányzó
„A modellváltással megszűnik a közalkalmazotti státusz, és átalakul a teljesítményt értékelő rendszer (TÉR) is. A szakszervezet, mely eddig elsősorban az üdültetésre, szociális kérdésekre koncentrált a jogsegély felé kell, hogy forduljon. Ez a szolgáltatás várhatóan kétlépcsős lesz: az első egy általános kérdéseket rendező, és egy komolyabb, melyhez az FDSZ egy olyan ügyvédet bérel fel, aki munkaügyi perekben járatos és eredményes, az egyetemmel szemben is. A Munka törvénykönyve szerint ahhoz, hogy labdába tudjunk rúgni, el kell érnünk a reprezentációs százalékot. Azt nem tudni, beszámítanak-e a klinikai, egészségügyi dolgozók (akik a jelenlegi szabályozás szerint eleve nem is köthetnek kollektív szerződést) ebbe a számba, vagy sem. Ha nem számítanak bele, megvan a 10%-os index. Ha beleértendők, akkor tagokat kell toboroznunk.
Arra kérek mindenkit, aki tud és óhajt, lépjen be a szakszervezetbe, hogy ne lehessen kihagyni bennünket a kollektív szerződésből, és beleszólhassunk a TÉR kialakításába is.”
– mondta el a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének PTE Intézményi Szervezetének elnöke, dr. Horváth Csaba.
Miért fontos a kollektív szerződés?
„Szabadság, jutalmak, munkabeosztás, felmondási idő alakulása, állásfelajánlási kötelezettség, végkielégítés – ezek mind olyan, a munkavállalók javát szolgáló kérdések, melyeket a kollektív szerződésben lehet rendezni” – mondta el dr. Zeller Judit. A közalkalmazotti státusztól a modellváltás miatt megfosztott dolgozók célja az lehet, hogy a kollektív szerződés révén többletjogokat biztosítsanak maguknak a Munka törvénykönyvében rögzítettekhez képest.
Kollektív szerződést azonban csak olyan, ún. reprezentatív szakszervezet köthet, melynek
létszáma eléri a dolgozók létszámának 10%-át. „Ez egy olyan kritikus tömeg, ami nem ignorálható.
Egy ekkora szervezet már kezdeményezhet a munkáltatóval szemben.” – tette hozzá Zeller Judit. Ami a közalkalmazotti státusznál adott volt, az például
- a garantált bértábla szerinti bér;
- több szabadság, mint amit a Munka törvénykönyve megenged;
- felmentési idő, ami 60 naptól legfeljebb 8 hónap lehet (szemben a nem közalkalmazottakra érvényes felmondással, ami 30 nap, de legfeljebb 6 hónap),
- jubileumi jutalom (ez nem garantált a továbbiakban, ugyan van egy ígéret egy 5 éves átmeneti időre),
- illetve számos egyéb kedvezmény (pl. utazási).
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének PTE Intézményi Szervezete létrehozott egy olyan kérdőívet, melynek kitöltésével a PTE dolgozói jelezhetik, milyen jogoktól nem szeretnének elesni, és itt is jelezni lehet, mit szeretnének, ha bekerülne a kollektív szerződésbe. A kérdőívet ezen a linken lehet elérni.
A már modellt váltottak tapasztalatai
„Olyan helyzetet kell most megoldanunk, amit nem mi teremtettünk. Annyi szerepünk marad, hogy a károkat, amik a modellváltással járnak, valamilen módon tompítani próbáljuk.” - mondta el a Debreceni Egyetem FDSZ szervezetének nevében Balogh László Levente, majd hozzátette: az átalakítás a teljes felsőoktatást, a munkavállalókat pedig leginkább a szerzett jogaik elvesztése sújtja. „Ki kell jelentenünk, hogy ez egy veszteség, amit legfeljebb ellensúlyozni tudunk, de nem fogjuk tudni pótolni. A modellváltást egyébként a jogaink elvesztése nélkül is megtehették volna.” – jegyezte meg Balogh László Levente. „Mindezt tetézi, hogy
a szakszervezetünk eddig nem volt reflektorfényben, de most ez az egyedül alkalmas szervezet, mely ezeket az elveszni látszó jogokat a kollektív szerződésben ellensúlyozni tudja.”
„A modellváltásról szóló diskurzus a MOME tekintetében évekkel ezelőtt elkezdődött, sok vitán vagyunk túl.” – mondta el Gyenge Zsolt, a MOME FDSZ-es szervezetének nevében, majd kifejtette: Fél éve váltott modellt a MOME, és ez a modellváltás nagyon nagy hiba volt. Az ígéretek közül semmi nem valósult meg. Például semmilyen érdemi adminisztrációs tehercsökkenés nem történt. Nagyobb támogatási szerződéseket helyeztek kilátásba az éves költségvetések helyett – ennek sincs nyoma, sőt, a MOME költségvetése 21%-kal csökkent, mely a 10%-os ígért béremelési kerettel sem éri el a tavalyi szintet. Komoly elképzeléseik voltak az önrendelkezést érintő kérdésekben, de végül minden fontos döntés a kuratórium kezében maradt.
Ami Gyenge Zsolt szerint a PTE dolgozói számára jelenleg fontos lenne, az mindenképpen az, hogy a szakszervezetnek el kell érnie a reprezentatív szintet, hiszen ekkor már járna a szenátusi képviselet is – ami annak ellenére fontos, hogy a szenátus jogköre csorbulni fog. A másik, amit kiemelt, hogy
még a jogviszony-változás előtt meg kell kötni a kollektív szerződést.
Ezt azért is javasolta, mert ebben az esetben még nem a kuratóriummal, hanem a jelenlegi rektorral és kancellárral kell egyeztetni. A piaci szellemű átalakulás örve alatt bevezetett teljesítménybérezés kapcsán fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra is, hogy ők a MOME kollektív szerződésében rögzítették: a teljesítménybér csak a jelenlegi béren felül jelenhet meg. Azt is elmondta: ők belefoglalták a kollektív szerződésbe azt is, hogy ha a munkáltató mondja fel a kollektív szerződést, akkor olyan egyéni szerződéseket kell ajánlania, melyek nem kínálnak rosszabb feltételeket, mint a kollektív szerződés.
„Szép számmal gyűltetek össze ezen a fórumon, de szükség lesz ennél erősebb nyomásgyakorlási eszközre is, szükség van arra, hogy kiálljunk a felsőoktatásban dolgozó munkavállalók jogai és az egyetemi autonómia mellett.” – jelentette ki dr. Toronyai Gábor, a Corvinus FDSZ szervezetének képviseletében, majd utalt arra, hogy a modellváltásnak talán egy, az Alkotmánybíróság előtt álló bírói kezdeményezés még gátat szabhat. „Közel 900-an vannak jelen – ez az átalakulás szép oldala! A kollégák nálunk is aggódtak, és
értelmes emberekként nemcsak egyéni utakat kerestek, hanem a közös utat is.”
2019 tavaszán a Corvinus az elsők között volt, melyen a modellváltás szóba került. Dr. Toronyai Gábor elmondta: intézményük kancellárja volt az átalakulás biztosa, és ragaszkodott ahhoz, hogy a Corvinus munkavállalóinak jogai ne haladják meg a Munka törvénykönyvében rögzített szintet. „Nem akartunk rossz precedenst teremteni, így mi nem kötöttünk kollektív szerződést. A korábbi ugyan formailag jogfolytonos maradt, de tartalmát tekintve nagyrészt alkalmatlanná vált. Másfél évvel a modellváltás után sikerült újratárgyalnunk a feltételeket, most vagyunk olyan helyzetben, hogy talán néhány héten belül lesz új kollektív szerződés a Corvinuson.” – jelentette ki Dr. Toronyai Gábor, majd hozzátette: „A legnagyobb viták a felmondások és a végkielégítések kapcsán voltak – vagyis az olyan kérdésekben, ami a munkáltató számára költséget jelent. Egyébként van a munkáltatónak is érdekeltsége abban, hogy legyen kollektív szerződés, számára is jó, ha tud támaszkodni erre.”
Van-e ereje a szakszervezeteknek a 21. században?
Annak ellenére, hogy Magyarországon a leginkább a nőnapi virág és az üdültetési kérdések kötődnek sztereotípiaként a szakszervezetek tevékenységéhez, a szakszervezet ma is arra eszköz, hogy a munkahelyi változásokba a dolgozók beleszólhassanak. – mondta el Sidó Zoltán, a (Szolidáris Gazdaság Központ, Fordulat). „Alapvető hatalmi egyenlőtlenség van a munkáltató és a munkavállaló között. De önmagában a szakszervezet léte nem garantálja a sikert. Az kéne, hogy a cél legyen, hogy minél több dolgozót tudjon a tagjai között, és a munkavállalók minél több csoportjából legyenek képviselők, pl. ne csak az oktatók, hanem adminisztrációban dolgozók érdekei is megjelenhessenek. Egy jó szakszervezet demokratikusan működik, folyamatosan kikéri a tagok véleményét, és mozgásban tartja a szakszervezeti aktivistákat, mert csak akkor tud ütőképes lenni, ha nemcsak az elnökség az, ami tárgyal.”
Nyugati példákat hozott sorra Dvorácskó Balázs (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma), aki a közösség és a bevonódás fontosságát hangsúlyozta, amihez évek munkája kell. A kollektív kontra egyéni munkaszerződések közötti különbséget pedig így summázta:
Egyénileg ledarálnak.
Felmerült a kérdés, mennyire politikai lépés csatlakozni egy szakszervezethez, mennyiben befolyásolhatja a dolgozó megítélését. A válasz szerint a szakszervezeti tagság személyes adat, a munkáltató nem férhet hozzá a szakszervezeti tagok névsorához. Kérdés volt, hogyan lehet a belépési nyilatkozatokat eljuttatni a szakszervezet részére. Dr. Horváth Csaba tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a belépési nyilatkozatot csak papíron leadva, eredeti aláírással tekintik hitelesnek, vagyis az elektronikus út nem jön szóba – viszont a belső posta például igen.
A fórumot végighallgató dr. Miseta Attila rektor is szót kért az esemény végén: „Azt gondolom, érdekes vélemények, felvetések hangzottak el. Az, hogy megfelelő döntések szülessenek, mindenkinek érdeke. Mi készen leszünk a tárgyalásra.”
