Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Klaszterközösség és a Pécsi Tudományegyetem annak érdekében, hogy a tudományos eredmények és az innovációk hatékonyan áramoljanak a vállalkozásokhoz, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, a fenntartható fejlődéshez és a hazai klaszterek nemzetközi versenyképességének erősítéséhez.
A Pécsi Tudományegyetem számára az oktatás mellett kiemelkedő fontosságú a gazdaság és iparfejlesztés területén való tevékenység, melyhez szorosan kapcsolódik az egyetemen megszerzett tudásanyag gyakorlati hasznosulása. Dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora köszöntő beszédében az egyetemek gyakorlatorientáltságának fontosságát emelte ki, melyhez elengedhetetlenül fontos a technológia fejlesztése és használata, illetve a szerteágazó kapcsolatrendszerek kiépítése.
„A Pécsi Tudományegyetem elkötelezett abban, hogy a hallgatói számára olyan diplomát adjon, ami valóban jól hasznosítható. Azt hogy egy egyetem, egy kar mennyire működik jól, nem csekély mértékben azok a visszajelzések határozzák meg, amelyeket a hallgatók munkáltatóitól kapunk. Ebben az értelemben a kapcsolatépítés rendkívül fontos, különösen azért, mert bár az egyetem nagyon sokféle tudás birtokában van, amit igyekszik átadni a hallgatóknak, de az, hogy ezzel a tudással ügyesen is bánjanak, mindenképpen gyakorlatot igényel.” – szögezte le dr. Miseta Attila.
A PTE aktív szerepet vállal a kutatás-fejlesztés terén, ösztönözve a tudományos felfedezéseket és innovációkat, amelyek hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági előrelépéshez. Emellett szorosan kapcsolódik a vállalkozói ökoszisztémához is, támogatva a hallgatókat, kutatókat és vállalkozókat üzleti ötleteik megvalósításában. Az egyetem így
hozzájárul a munkaerőpiac fejlesztéséhez, a regionális és nemzetközi versenyképesség erősítéséhez, mérsékli a képzett népesség elvándorlását, és elősegíti a gazdasági növekedést.
Az iparági klaszterek pedig kulcsfontosságú szerepet játszanak a gazdaságfejlesztésben, hiszen képesek összehangolni az azonos, vagy akár más ágazatban működő vállalkozásokat. Ezek a klaszterek üzletfejlesztési szolgáltatásokat nyújtanak a vállalkozásoknak, segítve az üzleti tevékenységük sikerének és hatékonyságának növelését, versenyképességük fokozását. Ezenkívül lehetőséget biztosítanak a kapcsolatépítésre és hálózatosodásra más szereplőkkel a klaszteren belül, illetve kívül, például más iparágak, kutatóintézetek vagy kormányzati szervek képviselőivel. Az iparági klaszterek segítik a vállalkozások piaci trendekhez való alkalmazkodását, ezáltal hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedéshez és az innovációhoz.
A Magyar Klaszterközösség hat hazai iparági klaszter – a Mediklaszter-orvostechnikai, Mirbest Közép-Európai Gasztroinnovációs Klaszter-gasztronómiai, iFood Élelmiszer Klaszter-élelmiszeripari, Omnipack Klaszter-csomagolástechnikai, Innoskart Klaszter IT- digitalizáció, és Magyar Építői Progresszív Klaszter-építőipar – közös összefogásának eredményeként alakult meg.
Az összefogás célja, hogy összefogja, erősítse, valamint képviselje a hazai és a nemzetközi partnerek felé a magyar klasztereket.
„Missziónk a hazai klaszterek közös képviselete hazai és nemzetközi partnerek felé érdekeik és szükségleteik figyelembevételével, valamint tudományos, szakmai és oktatási partnerségek kiépítése, valamint külső források katalizálása. Víziónk egy olyan klaszter ökoszisztéma felépítése, amely a hazai gazdaságfejlesztés kulcseszköze, ami a legkiválóbb kis- és középvállalkozások együttműködésének színtere lehet.” – mondta az MKK Nonprofit Kft. ügyvezetője és a Magyar Klaszterközösség elnökségi tagja, Kiss Péter.
A PTE által végzett kutatás-fejlesztés és a vállalkozói ökoszisztémához való kapcsolódás terén szerzett tapasztalatok, valamint az iparági klaszterek üzletfejlesztési szolgáltatásai, kapcsolatépítési lehetőségei és hálózatosodása kiváló alapot teremtenek az együttműködésre. A Magyar Klaszterközösség pedig olyan platformot biztosít, ahol a PTE és a klaszterek közötti kölcsönös előnyökön alapuló partnerség kialakulhat és elmélyülhet. A PTE és a Magyar Klaszterközösség közötti együttműködés révén
a tudományos eredmények és innovációk hatékonyan áramolhatnak a vállalkozásokhoz, emellett alapot teremt az innováció, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés elősegítésére, valamint a regionális és nemzetközi versenyképesség erősítésére.
„A szakértelem és a tapasztalat egyre meghatározóbb kell, hogy legyen mind a pályázatok inicializálásában, kezelésében, mind az ingatlannal való gazdálkodásban, mind az IT megerősítésében és nem utolsó sorban az egészségügyi szolgáltatásokban.” – emelte ki dr. Betlehem József, a PTE stratégiai rektorhelyettese, aki az oktatás mellett az egyetem kiemelkedő tudományos, gazdasági és innovációs szerepeit hangsúlyozta, valamint bemutatta a Tudományos és Innovációs Park koncepcióját. A projekttel a már meglévő infrastruktúrához illesztve
olyan tudományos és innovációs gyújtópontok kialakítása a cél, ami alkalmassá teszi az Pécsi Tudományegyetemet vállalati fejlesztési igények befogadására, gazdaságélénkítési szerepkörének ellátására, és az egyetemen “megtermelt” tudás üzleti hasznosítására.
„Az egyetemnek egészen biztosan szüksége van számos területen arra, hogy olyan szakembereket verbúváljunk össze, olyan már meglévő kollégákat tartsunk meg, vagy foglalkoztassunk másfajta funkcióban a jövőben, akik sokkal inkább az innováció és a szolgáltatások irányába tudnak hatni.” – szögezte le dr. Betlehem József, majd hozzátette: „Nem gondoljuk, hogy egy innovatív egyetem mindent tud, viszont úgy látjuk, hogy partnerségben tudhatunk a leghatékonyabbak lenni.”
A PTE jövőképét, kutatás-fejlesztési fókuszterületeit, a 2023-2030 között időszakot lefedő stratégiai tervét dr. Komócsi András, a Pécsi Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese ismertette. Kiemelte, „Felsőoktatás intézményként, azonban tudományegyetemként a PTE feladatai nem egyértelműen és nem kizárólag az oktatási-képzési tevékenységekre korlátozódnak, így az általunk kitűzött célokat egy négyes dimenzió: oktatási-képzési, kutatás-fejlesztési, egészségügyi és harmadikmissziós dimenziók mentén lehet megfogalmazni”
A Magyar Klaszterközösség egyik előnye, hogy tagjai közösen indulhatnak különböző K+F, illetve az Európai Unió által finanszírozott pályázatokon, ennek kapcsán Szabó Anita, a Nemzetközi és Klaszter Osztály, Miniszterelnökség, Gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság osztályvezetője beszélt az együttműködések szerepéről és támogatásáról a GINOP PLUSZ-ban.
A Pécsi Tudományegyetem és a klaszterekbe tömörülő vállalkozások közötti pályázati és KFI együttműködési lehetőségeket, illetve jó gyakorlatokat Kottászné dr. Vass Orsolya, a Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer főosztályvezetője ismertette a jelenlévőkkel.
