Megható és méltóságteljes ünnepség keretében avatták fel a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán azt a tantermet (E/214), amely mostantól Jakab Ferenc, az egyetem egykori professzora, innovációs rektorhelyettese és a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője nevét viseli. A kivételes tudósember előtt tanítványai, kollégái, valamint családtagjai és a tudományos közélet szereplői is fejet hajtottak.
A névadó ünnepségen elhangzott beszédek nem csupán a professzor tudományos pályafutásának mérföldköveit idézték fel, hanem azt az emberi nagyságot, amely Jakab Ferenc személyében testet öltött és amelyet a COVID-19 világjárvány idején az egész ország megismerhetett. A teremben olyan vírusokról kerültek ki vászonképek, amelyekkel Jakab professzor úr foglalkozott. A képek mellé QR kódokat helyeztünk, ezeket beolvasva az adott vírusról olvashatunk egy-egy cikket a professzor úr tollából.
Az esemény nyitóbeszédében a kar dékánja, dr. Trócsányi András, hangsúlyozta: „Feri fiatalos, dinamikus, innovatív személyisége miatt nem volt kérdés, hogy másképp szeretnénk megőrizni az emlékét, mint pusztán egy névtábla kihelyezésével.
Olyan tantermet választottunk, ahol valóban otthon volt, ahol tanított, ahol élt, ahol maradandót alkotott.”
A terem felújítása során cél volt, hogy a mai generáció számára is átélhető formában jelenjen meg Jakab Ferenc munkássága, vizuális és tartalmi eszközökkel egyaránt.
Dr. Miseta Attila, a PTE rektora személyes hangú beszédében idézte fel közös munkájukat, amely a világjárvány idején vált intenzívvé. Elmondta, hogy Jakab Ferenc nemcsak kiemelkedő virológusként, hanem karizmatikus, összefogásra képes vezetőként is helytállt a válság közepén. „Feri azon kevesek közé tartozott, akik képesek voltak híd szerepet betölteni a tudomány, az egyetemi szféra és a politikai döntéshozók között. Nem csupán egy kutató volt, hanem egy hiteles hang, akihez a társadalom is bizalommal fordult” – mondta a rektor.
Dr. Gábriel Róbert, a Biológiai Intézet igazgatója személyes emlékekkel kiegészítve emelte ki Jakab Ferenc egyetemi éveit. „Ezekben a padokban ült hallgatóként, és ide tért vissza oktatóként. Nem véletlen tehát, hogy éppen ezt a tantermet választottuk az ő nevének viselésére” – mondta meghatódva. Az igazgató szerint
Jakab Ferenc karrierje „klasszikus tanmeséje annak, hogyan lehet az egyetemi rendszer alsó fokairól eljutni a tudományos és közéleti vezetés csúcsáig, méghozzá kivételes alázattal, munkabírással és emberi tartással.”
„A pécsi virológusok neve ma már fogalom” – mondta dr. Kemenesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója a teremavatón, hozzátéve: nemcsak kutatóhelyről, hanem szellemi műhelyről is beszélhetünk. „Amit Jakab Ferenc elindított, az egy örökség, amit mi, pécsi virológusok ma is nap mint nap működtetünk, nemcsak jó cikkeket írunk, hanem jó embereket, jó szakembereket nevelünk. Ez a szellemi motor önjáró lett, és az a küldetésünk, hogy a következő generációt is ehhez a minőséghez szoktassuk hozzá.” A pécsi virológia tehát nemcsak a múlt, hanem a jövő, hiszen
a pécsi virológusok méltó örökösei és továbbépítői annak, amit Jakab Ferenc képviselt.
A Jakab Ferenc nevét viselő tanterem nemcsak falakat és padokat jelent, hanem egy értékrendet, amely a tudomány iránti elkötelezettséget, az emberséget és a jövőbe vetett hitet testesíti meg. Az ünnepség méltó főhajtás volt egy olyan ember előtt, aki nemcsak a virológia hazai arca lett, hanem a reményé is egy nehéz időszakban. Az emlékterem mostantól az ő szellemiségét viszi tovább, generációkon át.
