Mohay Ágoston a PTE ÁJK általános és nemzetköziesítésért felelős dékánhelyettese is résztvevője volt az Europe Direct Baranya november 19-i kerekasztal-beszélgetésének, melynek címe: az Európai Unió a nemzetközi térben – 2021 kihívásai volt, az EU jelenlegi helyzetéről kérdeztük.
Jogászként miként határozza meg az Európai Uniót?
Egy szupranacionális entitás, ami felmutat olyan elemeket, amelyek az államiság jegyeire emlékeztetnek és olyan jegyeket is, amelyek klasszikus nemzetközi szervezetekre. Valahol a kettő között találjuk meg az EU-t.
Magyarország kormánya ma sokszor vitatkozik az EU-s vezetőkkel, szervezetekkel, bizonyos értelemben pedig haszonélvezője az EU támogatásainak. Egy szakjogász, hogyan értelmezi a jelenlegi helyzetet? Magyarország egy izgalmasan mozgó kis ország, vagy abszolút elfogadott, megalapozott ez a vitahelyzet?
Az EU-nak az is a lényege, hogy minden uniós szakkérdésről lehet vitázni, sok olyan kérdés van, amelyet bizonyos tagállamok egészen másként látnak, legyen az migráció, vagy az első válaszok a koronavírusra. Önmagában az nem problematikus, hogy viták vannak. Mindig nehéz megtalálni a közös álláspontot, már négy-öt ország esetén is, 27 esetén pedig méginkább. Vannak olyan kérdéskörök, ahol minden állam egyetértése szükséges, és vannak olyanok is, ahol nem – ez is befolyásolja a viták mélységét. Amikor a többségi álláspont megszületett, az már kötelező érvényű mindenkire – így ha adott tagállam nem értett egyet a többségi állásponttal, érezheti azt, hogy az ő szempontjai a háttérbe szorultak. El kell ugyanakkor fogadni, hogy a szupranacionális döntéshozatal így működik. Ezt minden csatlakozó állam elfogadta a csatlakozási szerződés megkötésével.
A fiatalok lehetőségei az EU-ban nagyságrenddel bővültek az elmúlt évtizedekben (a COVID járványt leszámítva), könnyebb utazni, ösztöndíjat szerezni, munkát vállalni. Milyen ifjúsági stratégiával rendelkezik az EU?
Az EU rendelkezik kifejezett ifjúsági stratégiával. Véleményem szerint a fiatalok és az EU kapcsolatának legmarkánsabb eleme az Erasmus+ program, ami sok lehetőséget hordoz magában hosszabb-rövidebb távra. Emellett az Unió finanszíroz olyan projekteket is, amelyek ad hoc lehetőségeket adnak nemzetközi projektekben, oktatási programokban való részvételre. Tényleg rengeteg a lehetőség – egy érdeklődő, aktív fiatal könnyen találhat magának megfelelőt.
A fiatalok mennyire érdekeltek az EU közpolitikájában?
Ez összefügg azzal a kérdéskörrel, hogy egyáltalán vannak EU-s közpolitikai kérdések a tagállami politikai diskurzusban. Azt mondhatjuk, hogy e téren pozitív elmozdulás látszik. Ennek egy indikátora, hogy a 2019-es Európa Parlamenti választáson végre nagyobb arányban vettek részt az uniós polgárok, mint a korábbi években.
Az 1979-es első választástól kezdve fokozatosan csökkent a részvételi arány egészen 2014-ig.
A 2019-es trendfordulót részben annak tudták be a politológusok, hogy több valóban európai kérdés vált a tagállami közpolitikai viták tárgyává (így pl. a migráció és a menekültügy vagy a Brexit) Arról nincsenek pontos információk ugyanakkor, hogy a megnövekedett részvételi arányok mennyiben köszönhetők a fiataloknak. A fiatalok érdekeltté válásában az alulról induló ifjúsági kezdeményezések is sokat tudnak segíteni, illetve azok az ifjúságot érintő programok, amelyekben a fiatalok részt tudnak venni, s megélik azt, hogy milyen előnyei vannak az EU-nak – és egyúttal azzal is szembesülhetnek, milyen kihívásai vannak az Uniónak. Ha egy fiatal elmegy Erasmus+ ösztöndíjjal tanulni egy másik egyetemre, észlelni fogja hogy a hasonló helyzetek mellett egy másik országban egészen más szempontrendszerek is felmerülhetnek.
Ha a fiatalok személyesen és szubjektíve is „integrálódni” tudnak az európai létbe, az uniós polgárok több, mint 445 milliós közösségébe, akkor kinyílik előttük az európai horizont.
Ebben sokat segít az említett Erasmus+ program, vagy éppen az EDUC szövetség, amely egy újtípusú európai egyetemi konzorcium, amelynek a PTE is tagja.
Éppen magyar kezdeményezésre jött létre, hogy érettségi után egyhónapos vonatjegyre lehet pályázni, amely segítségével tízezres nagyságrendben utazhatnak Európában a fiatalok. 2022-ben lesz az Ifjúság éve az EU-ban, az például milyen lehetőségeket nyit?
Ez EU szeretne közelebb kerülni a fiatalokhoz, és jobban bevonni őket az uniós kérdések megvitatásába is. Ennek részeként a fiatalok be tudnak majd kapcsolódni az Európa jövőjével foglalkozó konferenciasorozatba is. Ha fiatalokkal európai kérdésekről beszélgetünk, nem feltétlenül van mindenkinek véleménye – míg egy részüknek pedig éppen markánsan van, ahogy arról is, hogy milyen irányba kellene ezt a közösséget vinni. Az ifjúság európai éve többek közt arra ad lehetőséget, hogy jobban be lehessen csatornázni a véleményeket, azzal együtt persze, hogy
az ifjúságpolitika az az EU-nak egy „puhább” hatásköre,
jobbára ajánlásokat tesz az Unió, vagy támogatásokról, projektekről határoz – egészen más hatásköri kategória ez, mint például az EU vámuniója, ahol az EU egyedüliként alkotja meg a kötelező szabályokat.
Egyetemi oktatóként mit látsz, mennyire érdekli az egyetemistákat az EU?
Vegyesek a tapasztalataim e téren, vannak érdeklődő hallgatók, akiket érdekel, hogy ki és miért hozza meg a döntéseket az EU-ban, és vannak akiket ez a kérdés kevésbé hoz lázba. Amit örömmel látunk, hogy a jogi karról külföldre induló Erasmusos hallgatók száma is növekedett az utóbbi években ahogy a bejövők száma is – jobban bekerültünk a nemzetközi körforgásba. Aki egy ilyen programban részt vesz, az már eleve európaibb szemmel képes látni a problémákat. Ez nem mindenkit motivál, de ez sosem volt másképp.
Azt mindenesetre látni kell, hogy az uniós döntések nem egy távoli nemzetközi grémium konzekvencia nélküli határozatai, amelyek csak az államközi politika számára érdekesek: az uniós jogi aktusok közvetlen hatással vannak a polgárok és a cégek millióinak mindennapi életére és lehetőségeire. Ez a fiatalok számára is fontos érv lehet, hogy miért is érdemes az uniós ügyek iránt aktívabban érdeklődni.
