Fedeles Tamás látja el az oktatási rektorhelyettesi feladatokat a Pécsi Tudományegyetemen 2020 szeptemberétől.
Az oktatási területen jelenleg sok a kihívás. Miért vállaltad el az oktatási rektorhelyettesi megbízást?
Akik ismernek, tudják, hogy szeretem a kihívásokat, nem ijedek meg a munkától. Egyetemi oktatóként, a BTK tehetséggondozásának irányítójaként, az OTDT Humán Tudományi Szakmai Bizottságának elnökhelyettesként van egy kis rálátásom erre a területre is. Miután Rektor Úr felkért, némi gondolkodási időt kértem, s végül úgy döntöttem, belevágok. Úgy érzem, jó csapatba kerültem, és bízom abban, hogy közös munkával előre tudunk lépni e területen. Reményeim szerint jó válaszokkal meg lehet oldani sok mindent, melyhez nyilvánvalóan zökkenőmentes együttműködésre van szükség az Oktatási Igazgatóság, a karok, a hallgatók, valamint a Kancellária munkatársai között. Ne feledjük: az oktatás a Pécsi Tudományegyetem legfontosabb alappillére!
A feladataid között szerepel a „pécsi modell kidolgozása és bevezetése”. Mi az a pécsi modell?
Ki kellene dolgozni egy olyan mintát, amely kiemeli a pécsi sajátosságokat, kellően innovatív, s emellett reálisan megvalósítható. Ami ehhez irányvonalat adhat, az a koronavírus miatti veszélyhelyzet következtében előtérbe került digitális oktatás. Vannak e kapcsán jó kezdeményezések kari szinteken is, és a körülöttünk lévő magyar, európai, nemzetközi gyakorlatra tekintve látható, hogy efelé régóta megfogalmazódott egy nagyarányú elmozdulási igény. Természetesen a személyesség vitathatatlanul fontos, a mester-tanítvány viszony kiépítéséhez nélkülözhetetlen. Ugyanakkor vannak olyan szegmensei a PTE oktatási portfóliójának, amelyekben a jelenlegi helyzettől függetlenül is folytatnunk kell az oktatás digitális átalakítását. Ezt nagyon fontosnak gondolom.
Alapvető feladat a tantervek felülvizsgálata is, ennek előkészítése megkezdődött. Az elmúlt két szemeszterben az EFOP 3.4.3. pályázat keretében megvalósult egy összegyetemi képzés Derényi András vezetésével, ezen magam is részt vettem. A megkezdett folyamat célja, hogy a mai kihívásokhoz, elvárásokhoz közelítsük a felsőoktatásban tanuló hallgatók oktatását. Időszerűnek tarom a tanulási eredményeken alapuló és kimenetorientált képzések tervezését, amely természetszerűleg együtt jár a tananyagok fejlesztésével, a modern infokommunikációs technológiai (IKT) eszközök széleskörű alkalmazásával. Érdemes lenne továbbá a jelenlegi kötelező kontaktórák számát valamelyest csökkenteni, ezzel párhuzamosan pedig a személyes konzultációk arányát növelni. Személyes tapasztalatom alapján ez nem ront a hatékonyságon. Fontosnak tartom, hogy a hallgatókat a jelenleginél sokkal jobban motiváljuk az önálló munkára, amelyhez azonban több időt kellene biztosítani számukra. Hozzáteszem, ez az átalakítás egyáltalán nem jelentene kevesebb munkát az oktatók részéről. Röviden összefoglalva: szemléletváltásra lenne szükség.
Milyen mértékű változásokat generál az oktatók mindennapi munkájában ez a típusú szemléletváltás?
Azt gondolom, a szemléletváltás, a modern IKT eszközök, digitális platformok széleskörű, napi szintű alkalmazása az oktatói munka átalakulásával jár. E folyamat során – amely magától értetődően nem megy egyik napról a másikra – azonban szeretnénk az oktató kollégáinknak lehetőség szerint minden segítséget megadni. Mindenképpen szükség lenne olyan workshopokra, képzésekre, melyeken olyan eszközökkel, programokkal ismerkedhetnek meg az oktatók, amelyek nélkülözhetetlenek a digitális oktatásban. Péley Bernadette professzor asszony vezetésével jelenleg előkészítő fázisban van egy, még az őszi szemeszterben megvalósuló minikonferencia, amelyen a PTE egyes karain már alkalmazott jó megoldásokat mutatnánk be. Ugyancsak nélkülözhetetlenek vélem a tematikus e-learning képzések szervezését is, hiszen az oktatás digitális transzformációja egyúttal új típusú oktatási anyagok elkészítését is szükségessé teszi. Az elmúlt napokban kollégáimmal – köztük Koltai Arnold EHÖK elnök úrral – összeállított oktatásstratégiai akcióterv kiemelt pontját alkotja egy digitális oktatástámogató központ (eLearning Center) létrehozása és az ehhez kapcsolódó, kari szintű támogatási rendszer kiépítése. Az ezzel kapcsolatos részletek kimunkálásán dolgozunk jelenleg Lengvárszky Attila és Tarrósy István igazgató urakkal.
Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a jelenléti oktatásnak a továbbiakban is fontos szerepe lesz, gondoljunk csak a gyakorlatorientált képzésekre, ahol ez megkerülhetetlen. Az elméleti képzések terén viszont úgy gondolom, remek lehetőségeink vannak.
Tehetséggondozás – hol tartunk most nemzeti keretekben szemlélve, hova juthatunk?
Azt gondolom, hogy a PTE nem áll rossz helyen a tehetséggondozás kapcsán országos szinten sem. Néhány kollégámmal már évek óta gondolkodom, egy összegyetemi tehetséggondozó keretrendszer kidolgozásán. Egy olyan tágabb modellben gondolkozunk, amely a szakollégiumokat, a kari tehetséggondozó műhelyeket is átfogná, természetesen autonómiájukat továbbra is biztosítva. A tervezett tehetséggondozási program keretében szeretnénk a résztvevő tehetséges hallgatók és mentorok ösztönző támogatásáról gondoskodni, a PTE-n folyó tehetséggondozó munkát egységesebb arculattal felruházni, s ily módon a külső szemlélők felé is láthatóbbá tenni. Az utóbbi években jelentős anyagi támogatást nyújt a kormányzat is ezen a téren mind a középiskolások, mind a felsőoktatásban tanulók részére, sőt, a fiatal oktatók számára is. Azt gondolom, hogy ha jól használjuk ezeket a támogatásokat, akkor lehet kiváló eredményeket elérni, konferenciák, publikációk, tudományos eredmények, OTDK-helyezések formájában.
Közeleg egy újabb jubileum…
Meggyőződésem, hogy az első magyar egyetem megalapításának 650. évfordulója nagyon fontos eleme volt a PTE brandépítésének! Voltam olyan szerencsés, hogy a 650-es ünnepségsorozat tudományos előkészítésében részt vehettem, sőt, annak keretében három Országos Tudományos Diákköri Konferenciának is egyetemünk volt a házigazdája 2017 áprilisában, óriási érdeklődés kíséretében. Köztudott, hogy a középkori egyetem megszűnését követően hosszú ideig nem volt felsőoktatási intézmény a városban. Az 2023-as év egy különleges, centenáriumi ünnep lesz: abban az évben lesz száz éve, hogy az előtte Pozsonyban működő Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözött. Azt gondolom, ezt is méltóképpen meg kell ünnepelni, megfelelő tudományos tartalommal, és a szélesebb értelemben vett nagynyilvánosság felé is láthatóan. Hozzá kell tennem, hogy maga a 2023-as évi ünnep lebonyolítása már nem a mostani rektori vezetés feladata lesz, de az előkészületek terén már most van tennivalónk. A korábbi jubileum kapcsán már bizonyított egységeket és kollégákat mindenképpen szeretném bevonni a munkába. Az első egyeztetésre szeptember elején sor került, amikor Lengvári Istvánnal, a PTE egyetemi Levéltár vezetőjével, Szeberényi Gáborral, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatójával, Jarjabka Ákossal, a PTE 650 rektori megbízottjával, és Györffy Zoltánnal, a Kutatás- és Innovációfejlesztési Főosztály vezetőjével megkezdtük a programsorozat tervezését. Az egyes programelemek kimunkalásáa kapcsán természetesen a karokra, az EHÖK-re és a hallgatói részönkormányzatokra is számítok. Szeretném, ha a 2021-ben induló programot valamennyi egyetemi polgár magáénak érezné, hiszen az ilyen jellegű események jelentősen hozzájárulhatnak a közösségtudat, az identitás további erősödéséhez.
Milyen elemeket látsz mindenképpen megvalósítandónak ebben az ünnepségsorozatban?
Nyilván egy olyan eseménysorozatban kell gondolkodnunk, mely a legtöbb egyetemi polgárt megmozgatja, a pécsieket is interakcióra ösztönzi, a régióban és az ország távolabbi részén élők számára is láthatóvá teszi ezt az évfordulót, s ezáltal a Pécsi Tudományegyetemet. Tudományos téren is sok lehetséges kutatási témával és együttműködési lehetőséggel kecsegtet a centenárium. Már most számos olyan szegmensét látom a centenárium köré felépülő rendezvénysorozatnak, amely még jobban az egyetemünkre irányíthatja a figyelmet. Végül pedig azt is fontosnak vélem, hogy a méltó megemlékezés, a hagyományok ápolása mellett az egyetemünkben rejlő potenciált is megmutassuk a „múltból a jövő felé” mottó mentén. Ma sem vesztette aktualitását gr. Klebelsberg Kunó, vallás- és közoktatásügyi miniszternek az1923. október 14-én, az első tanévet megnyitó beszédében elhangzott kijelentése: „Pécs legyen a magyar Heidelberg”.
