Az ECL Nemzetközi Nyelvvizsgaközpont új ötlettel állt elő. Arra gondoltak, szerveznek egy beszélgetést, egy teadélutánt, ahol egy jó fekete mellett lehet érdeklődni nem csak a szervezetről, de a nyelvvizsgák minden apró részletéről. A beszélgetés valóban kötetlen volt, a választ adók pedig készségesek.
Megtudtuk például, hogy a vizsga levélírás részénél (kihangsúlyozták, hogy ezek inkább már email-ek és blog bejegyzések formáját öltik) fontos figyelni az arányokra az instrukciók kifejtésének tekintetében.
A vizsgabizottság különös figyelmet fordít a megfelelő tagolásra és a külalakra is. Jó, ha alkalmazunk különböző időrendi szerkezetetek, összetett mondatokat. Szókincs, központozás, kohézió, tartalom és nyelvtan. Ez a „varázslatos” ötös, amire kifejezetten figyelnünk kell.
A szóbeli esetében pedig legyünk kreatívak! A tétel/témacímek esetében nem konkrétan a leírtakról kell beszélni. Egy példát említenék is, melyet egy érdeklődő osztott meg velünk. A tanítványa Angliában élt évekig és az EU témakörénél az oktató javasolta neki, hogy meséljen arról, ő hogy élte meg a Brexitet. Tehát nem a száraz tényekre, évszámokra kíváncsiak a vizsgáztatók, hanem arra, hogy a témával kapcsolatosan mit tudunk kiemelni saját életünkből, milyen élményeink, véleményünk, háttértudásunk van. Készséget mérnek, nem tényanyagot, pontlevonás nem nincs egy évszámhiba miatt.
„A vizsgán nem lehet megbukni!”-
hangzott el a mondat, de az arcokon körbepillantva azonnal ki is fejtették mit érthetünk ez alatt. Ha valaki nem éri el a meghatározott pontszámot, akkor az azt jelenti, hogy ahhoz a szinthez nem megfelelő a tudása, de ez magában hordozza a fejlődés lehetőségét. Persze, ha nem szerezzük meg a nyelvvizsgát mondhatnak nekünk ilyet, biztosan állati csalódottak vagyunk.
Akik pedig még nem nyelvvizsgáztak most tegyék meg, ugyanis 2018. január 1-étől a B2 vagy C2 vizsgát tevő, 35 év alattiak vizsgadíjából maximum 35.000 ft visszaigényelhető, ha első nyelvvizsgájukat teszik le.
