Pécsre nagy hatást gyakorolt a kultúrák keveredése, ami az épített környezeten is látszik. A városban vannak olyan rejtett értékek, amik mellett az itt élő emberek a mindennapokban elrohannak. Szerintünk ezeket az épületeket érdemes megmutatni és visszailleszteni a város életébe. Példaként felhozható a Jakováli Haszan-dzsámi és Idrisz baba türbéje is.
Jakováli Haszan pasa dzsámija
Jakováli Haszan dzsámija napjainkban egy igencsak nagy forgalmat lebonyolító városrészen helyezkedik el. Ebből és abból fakadóan, hogy két épület közé van beszorítva, sokan észre sem veszik a város egyik legértékesebb, feltehetően a 16. század második felében épült török emlékét. Pedig ez az épület néhány belső átalakítástól eltekintve hiánytalanul hordozza az eredeti jegyeket. A kőből és részben téglából épült négyzet alaprajzú dzsámit nyolcszögű dobon nyugvó kupola fedi, amit Evlia Cselebi szerint kék ón fedett. Első szinten szamárhátíves, felülvilágítóval záruló, ami a tükörben egy körökkel áttört betonlap kőkeretes ablakok helyezkednek el, mögöttük ablakszemek vannak. A bejárat többszörösen tagolt kőkeret. A bejárattal szemben, a délkeleti oldalon van a tizenkétszögű, hét oldalával záródó imafülke, azaz mihráb (irányt mutatva Mekka felé), amit felül sztalaktit-boltozat fed és itt található a pasa festett tugra-ja (kézjegye) is. Az épület minaretje a jobb oldalon csatlakozik.
Elhelyezkedéséből adódóan, sokak számára szinte észrevétlen marad az épület. Ezt a helyzetet szerettük volna orvosolni installációnkkal, mely nem más, mint egy információs tábla. A táblát a tér két jelentősebb pontján állítottuk fel. Az egyik a sétálóutca felőli megérkezés, a másik pedig a délről érkező buszok megállója közelében található. A frekventált gyalogos forgalom „útjába” helyezett installáció azok figyelmét is az épületre tereli, akik már megszokták az építmény jelenlétét. Célunk az volt, hogy úgy mutassuk be a dzsámit, hogy közben nem teszünk kárt a közvetlen környezetben. A kép kitakarta az épület közvetlen környezetét, ezzel fókuszba helyezve magát a török emléket.
Temetők Pécsen
A törökök általában szultánjaik, hadvezéreik, vallási vezetőik, illetve az ő családtagjaik számára sírboltot, mauzóleumot építettek amit, türbének nevezünk. A török hódoltság ideje alatt Magyarországon is legalább 18 türbe épült: ezek közül csupán a budapesti Gül Baba türbéje, és a pécsi Idrisz Baba türbéje maradt fenn, illetve Szigetvár közelében, Turbékon zajlanak ásatások a Szulejmán szultán szíve fölé épített türbe kapcsán. Ami Pécset illeti: két ilyen sírépítményről vannak feljegyzések: Nisándzsi Mehmet pasa és Idrísz baba türbéjéről. Az utóbbi körül, a mai Rókus dombon kialakított temető az egyik legnagyobb török temető volt a hódoltság korabeli Pécsett.
Érdekesség, hogy a türbe alá temetett szentek mind a „baba” melléknevet viselték és kapcsolatban álltak a harccal. Így feltételezhető, hogy bektasik voltak, akiknek feladata az Oszmán Birodalomban a janicsárok szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt.
Magáról Idrisz babáról nem sok információ maradt fent. Evlia Cselebi elmondása szerint Idrisz Baba egy muszlim doktor volt, Ibrahim Pecsevi szerint viszont egy bölcs szerzetes. Evlia így ír a sírhelyről: „A Szigetvári kapun kívül déli irányba hajló főut jobb oldalán, a paradicsomikerthez hasonló hegyes földön, egy igazhitű tudós orvos volt, a ki az orvosi tudományban olyan volt, mint a Messiás.”
A pécsi türbe
Pecsevi leírása alapján maga a türbe szürke színű tört kőből rakott, nyolcszög alapú, dob nélküli, kupolával fedett, kisméretű szabályos épület. Homlokzatain három kis négyszög alakú egyenes záródású ablak található, fölöttük téglából falazott szamárhátív, azok fölött kis kerek ablakocskák vannak. Valószínűsíthető, hogy a kupola alatti párkány mentén csempéből elhelyezet díszítő sor futhatott körbe Törökkori ajtaja az északnyugati oldalon nyílt. Feltárása során eredeti török vakolatot is találtak.
A török megszállás végeztével a türbe a jezsuitáké lett, a pestiskórház kápolnájává tették. Bittevi Mihály szerzetes alakította át a türbét keresztény kápolnává. Nem tudni pontosan, hogy a jezsuiták meddig használták az épületet, de a rend feloszlása után pár évvel már a város lőportoronyaként működött. 1903-ban gyermekmenhely épült mellé. Később a Műemlékek Országos Bizottsága kijelentette, hogy a lőportornyot műemléknek tekintik, de csak 1912-ben álltak neki a helyreállításnak. A munkálatok pénzhiány miatt elakadtak, az épület ezután raktárként szolgált. 1961-ben kezdtek műemléknek megfelelően bánni az épülettel, és az ásatások során előkerült egy félig sziklába vágott sír. Ugyanebben az évben megkezdték a rekonstrukciós munkát is. Idrisz baba csontjait visszatették a sírba, ami fölé bektasi stílusú fa sírládát küldött a török kormány. A délnyugati oldalon a kerítést megbontották és kaput csináltak. A kaputól kaviccsal felszórt utat hoztak létre a türbe bejáratáig. Az épület 2006 óta állami védelem alatt áll.
Módszerek
Kutatásunk kezdetén megvizsgáltuk a türbe környezetét és elvégeztük az épület geometriai felmérését, amiben segítségünkre volt Dr. Kósa Balázs témavezetőnk, valamint Bodolai Henrietta (IV. éves építész hallgató). Ezután elvégeztük a türbe és közvetlen környezetének számítógépes feldolgozását. Készítetünk egy 3D modellt, valamint megvizsgáltuk a környezet és az épület kapcsolatát. A térségben a vendéglátás az egyetemnek köszönhetően fellendülőben van, a klinikák és a közeli egyetemi karok miatt forgalmas helye ez a városnak. 2017 őszén a B2 szakkollégium és a PTE Műszaki és Informatikai Karának segítségével sor került több olyan rendezvényre, ami a kutatásunkat segítette elő: ilyen volt például a Pécs török emlékeit bemutató tematikus sétautak megszervezése, illetve a 2017 novemberében lezajlott workshop, ahol a török Yeditepe Egyetemről érkezettekkel közösen vizsgáltuk Pécs török emlékeit.
Terv a türbe környezetére
Olyan közparkot terveztünk, ahol a zöld felületek és a burkolt terek pihenésre alkalmas parkká állnak össze, valamint létrejön egy kisebb tér a türbe körül. A park fő irányvonalait a türbe oldalaihoz illesztve alakítjuk ki, így a Nyár köz és a Nyár utca sarkához képest eltolt centrális teret kapunk, aminek a központja maga a türbe. Az utcától való elszigetelődést a támfal megnyitásával és átalakításával kívánjuk orvosolni, ami egy modern betonfal lenne, amiben a megnyitások úgy helyezkednek el, hogy azok ne okozzanak gondot a vízelvezetésben, mégis megközelíthetővé tegyék a műemléket.
A park kialakítását az iszlám temetkezési szokások ihlették: a fő irányvonalain kívül eső utakat egy iszlám motívumból szerkesztett raszter mentén határoztuk meg. Ezek mentén és a türbe melletti medencékben a víz, mint vallási szimbólum is megjelenne. Az utak mentén fűszernövényeket, törpe örökzöldeket és egyéb erős illatú növényeket terveztünk. Ez utalás arra, hogy a muzulmán ravatalozásnál a mai napig illóolajokkal dörzsölik be a testet. Sajnos a jelenleg ott lévő nagyobb fák nem viselnék el az építkezéssel járó földmunkát, így inkább új fásítás mellett döntöttünk, ciprusféléket, fenyőket ajánlanánk. A tér és az utak burkolata is az iszlám temetők világát idéző fehér térkő.
Egy későbbi folytatásban egy középület tervét is szeretnénk elkészíteni a területhez, ahol egy török kávézó esetleg étterem és egy a város török emlékeinek megismerését segítő központ kapna helyet. Idrisz baba türbéje ma előzetes bejelentéssel látogatható ugyan, és amennyire lehetséges visszaállították olyanná, mint amilyen eredetileg lehetett. Terveink megvalósulásával újra a város szerves részévé válhatna.
