Pécs városa és az egyetem évszázadok óta elválaszthatatlanok egymástól, annak ellenére, hogy az 1367-es alapítás és a mai egyetem között nincs közvetlen intézményi folytonosság. Sorozatunkban olyan helyszíneket mutatunk be, amelyek a város kulturális–turisztikai kínálatában kiemelt szerepet játszanak, és amelyekről úgy gondoljuk, hogy egy rövid itt tartózkodás alkalmával is kihagyhatatlanok.
Az első részt a város szívében, a Széchenyi tér északi részén található Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpontjában kezdjük, ami akár szimbolikusnak is tekinthető. Nem véletlenül, hiszen ehelyütt nemcsak a város központi teréről értekezünk, hanem arról a szellemiségről is, ami a „pécsiség” formálódásában megkerülhetetlen szerepet játszik. A Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpontjának „A hely szelleme – Genius Loci” című állandó kiállítása arra keresi a választ: miből, hogyan épül fel a pécsi, baranyai identitás.
Ha még nem jártál itt, érdemes a városi felfedezést ezen a ponton kezdeni. A tárlat az őskortól napjainkig mutatja be a régészet, helytörténet és néprajz gyűjtőköréből válogatva lokális történeteinket, hagyományainkat, a pécsi–baranyai identitás sarokköveit.
A tárlat alapkoncepciója szerint tizenegy helyszínt vonultat fel, amelyek hatása, jelentősége túlmutat a térségen. A kiállítás tereibe életnagyságú, digitális táblákon megjelenő álmok álmodói vagy a sorsdöntő események át- vagy túlélői adnak betekintést. A kiállítás egyik erénye, hogy a géniusz-szereplőket kivétel nélkül helyi kötődésű színészek alakítják. Találkozhatunk – a teljesség igénye nélkül – Marcus Aureliusszal, Szent Mór püspökkel, Zsolnay Miklóssal, Brodarics Istvánnal, és persze Janus Pannoniusszal, aki a térség első európai értelemben is jelentős szellemi aktoraként lett a múzeum névadója – nem mellékesen 1982–2000 között az egyetem, ma a PTE Klinikai Tömbjének névadója volt.
Akár egyszeri turistaként, akár a városban hónapokat vagy éveket eltöltő egyetemistaként látogatunk Pécsre, a látogatóközpont kihagyhatatlan, csakúgy, mint a múzeum udvarában található Irem Kertje kávézó. Utóbbi a múzeumhoz tartozó Római Kőtár területén található. Névének eredete a török világutazó Evlija Cselebihez köthető, akinek 1663-ban tett látogatása során nevezte a várost „szívet rabló Pécsnek”, kertjeit, ligeteit pedig Irem Kertjének, azaz paradicsomi kertnek.
Az Irem Kertje kávézó kreatív csapatának nem titkolt célja volt, hogy megidézze azt a hangulatot, amit Cselebi a 17. században a városról szóló jegyzeteiben rögzített. A törökös „beütés” nemcsak a kávézó arculatában, hanem a gasztronómiai kínálatban is tetten érhető. Erre csak egy példa a fotógalériában is látható „Dzsámi” sütemény, amely tartalmában és formájában is megidézi a török hódoltság idején is virágzó várost.
Túlzás nélkül állítható: az Irem kertje különleges hely, méltó kiegészítője a helytörténeti–régészeti tárlatnak. A római síremlékek és fragmentumok között érezni a város páratlan történelmi levegőjét. A belső kertek hangulata, a helyi sörök és a környék borai különleges atmoszférát teremtenek. Egy csipetnyi pécsiség.
Evlia Cselebi 17. századi útleírása hosszú oldalakon keresztül idézi meg a török kori Pécset – színesen, érzékletesen és nagy lelkesedéssel. Az alábbiakban ebből idézünk:
[…]
„Külső vára. Mintegy száz deszkazsindelyes, tágas, itt-ott kerttel ellátott háza van. Egy mecsetje, egy kolostora, egy iskolája, egy kis fogadója, egy kis fürdője s mintegy húsz boltja van. Azonban szőlője és rácsos kerítésű kertje számtalan van. Mivel éppen a gyümölcsérés ideje volt, a kamarás agának nyolczvanféle körtét hoztak, melyeknek nevét és alakját jegyzőkönyvbe írták. Másféle zamatos gyümölcseit is ehhez kell arányítani. Vize és levegője nagyon kellemes. Híres szépségei vannak. A vár nyugoti oldalán levő halmon egy kilátó-helyül szolgáló, fából készült pavillon van, mely a tudósok gyülekező helye és a jövő-menők menedékhelye. Attól lefelé a völgyben folyó patak két partján Írem kertjéhez hasonló kertek és befásított rózsaligetek vannak. Itt egy kocsit különféle, válogatott gyümölcsökkel teleraktunk.[1]”
További információk:
https://www.jpm.hu/kiallitasok-programok/allando-kiallitasok/jpm-latogatokozpont
https://www.facebook.com/irempecs/about
A Pécsi Tudományegyetem Alumni szervezetének tagjai számára a Janus Pannonius Múzeum 15% kedvezményt biztosít az általa üzemeltetett kiállítóhelyek belépőjegyeinek árából. A kedvezmény minden állandó és időszaki kiállításra érvényes, így még kedvezőbb feltételekkel látogathatják meg Pécs gazdag kulturális örökségét bemutató intézményeit. A kedvezmény igénybevételéhez érvényes Alumni igazolvány bemutatása szükséges a pénztárnál.
Források:
Fedeles Tamás – Lengvári István – Pohánka Éva – Polyák Petra: A Pécsi felsőoktatás évszázadai, Pécs, 2011.
Karácson Imre (ford.): Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazásai 1664 — 1666., Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1908.
[1] Török-magyarkori történelmi emlékek. Török történetírók IV. Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazásai 1664 — 1666., Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1908., 37.
