“Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözése, vagyis 1923. októbere óta folyamatos a jogászképzés Pécsett” - hívta fel a tényre a figyelmet dr. Fedeles Tamás rektorhelyettes, aki a PTE Centenáriumi programsorozata kapcsán kijelentette: ugyan a tervezett események fénypontja napra pontosan a hivatalos pécsi működés megkezdésének századik évfordulóján, vagyis 2023. október 14-én lesz, az egyetem már 2021-től kezdődően ünnepli kisebb-nagyobb rendezvényekkel az eseményt. Ilyen ékkő a sorban a szeptember 8-i is Faluhelyi Ferenc előadóteremben rendezett is, melynek központjában az A jog kulturális holdudvara A magyar jogtörténet, jogi kultúrtörténet európai kontextusai című kötet, és a 2019-ben elhunyt Kajtár István pécsi jogprofesszor alakja állt.
Személyesebb vizekre evezve dr. Fedeles Tamás megosztotta az egybegyűltekkel azt, hogy volt szerencséje Kajtár professzorral személyes kapcsolatot ápolni, még a 2001 januárjában letett államvizsgáján is - melyen Ormos Mária professzor asszony elnökölt - is jelen volt. Röviden méltatta Kajtár István, a kiváló jogtörténész és a jogi kultúrtörténet művelőjének életművét, egyebek között a Graz és Pécs közti kapcsolatok kimunkálásban betöltött nélkülözhetetlen szerepét emelte ki.
“Kajtár István emblematikus személyiséggé vált”
- tette hozzá dr. Fábián Adrián, a jogi kar dékánja, utalva arra is, hogy nem véletlen, hogy a közelmúltban a kar aulájában nyílt történeti kiállításon kiemelt helyen szerepel egy fotó Kajtár professzorról. Az ÁJK első embere így fogalmazott: a most megjelent kötet méltó Kajtár Istvánhoz, aki szaktudása mellett humanizmusával is kitűnt.
Dr. Béli Gábor, a PTE ÁJK oktatási dékánhelyettese emlékezett meg munkatársáról és barátjáról, akivel kapcsolata 1987-ig nyúlt vissza. Mesélt a kezdeti közös munkáról a levéltárban, de elmesélte azt is, hozzá képest mennyire korán kezdte a munkát Kajtár István, és alakja a kar második emeleti folyosóján megszokott volt, mindenkihez volt egy jó, vagy biztató szava.
“Addig nem hagyott az embernek békét, amíg ki nem hozta belőle azt, ami kihozható volt”
- mesélte dr. Béli Gábor, aki azt is kiemelte: Kajtár István számára fontos volt a személyes kapcsolat, sok hallgatóval ápolt már-már baráti viszonyt.
Rendhagyó volt Kajtár professzor kapcsán az is, mennyire nyílt és barátságos volt: ezt mutatja az a tény is, amire dr. Mezey Barna, az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport vezetője mutatott rá: “Rivalizálás helyett amikor csak lehetőség adódott rá, együtt dolgoztunk, támogattuk egymást. A kötet erre is bizonyíték” - mondta el Mezey professzor.
A pécsi jogtörténeti kiadványok és a fővárosban kiadott jogtörténeti értekezések sem egymás ellenfelei, hanem egymás támogatói voltak. Utóbbi keretei között jelent meg a bemutatott kötet, mely a 2019 novemberében tartott, az MTA és a PTE ÁJK által közösen szervezett emlékkonferencián elhangzott előadásokat tartalmazza.
“Pista új tudományterületet hozott létre Magyarországon, melynek munkássága előtt hazánkban nem volt előzménye. Ő volt az első, aki össze is fonta a magyar jogi kultúrtörténeti kutatásokat”
- jelentette ki Mezey Barna professzor, ráadásul külön műhelyt is létrehozott a kutatásra, és a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport alapító tagja is volt. Dr. Mezey Barna arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötetben Kajtár professzor feleségének köszönhetően egy részletes bibliográfia is olvasható, mely Kajtár professzor szerteágazó érdeklődésének is tükre.
Dr. Nagy Janka Teodóra, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténet és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnöke, az MTA PAB IX. Gazdaság-és Jogtudományok Szakbizottság Munkabizottságának alelnöke is megemlékezett a professzorról, majd egy váratlan, de megható fordulattal megszólította a teremben ülőket, akik mind kötődtek Kajtár professzorhoz, hogy emlékezzenek meg róla. A felidézett emlékek egy kedves, korrekt és segítőkész személyiséget körvonalaztak. Kincseket rejtettek számozott mappái, amiből mindenféle tudomány és segédtudomány kapcsán volt egy-egy értékes forrás, tárgy vagy kötet. Szabó Géza régész, főmuzeológus például elmondta: amikor Szigetváron felfedeztek egy ágyút, a hadtörténet iránt olthatatlan szenvedélyt tápláló Kajtár professzor volt az egyetlen, aki egy olyan leírást és fotót húzott elő az egyik mappájából, mely előrelendítette a kutatást. A kötetben szereplő tanulmányából az is kiderült, hogy sajnos arra már nem került sor, hogy a professzor személyesen is ellátogathasson ahhoz az ominózus réz-ón ötvözetből készült, sajátos szerkezetű ágyúhoz. A legtalálóbban és legmmegrázóbban talán Korsósné Dr. Delacasse Krisztina érzékeltette Kajtár István alakját és a személyes viszonyait, mikor így fogalmazott:
“Atyai mesterem volt.”
A jog kulturális holdudvara
A magyar jogtörténet, jogi kultúrtörténet európai kontextusai
Szerk: Nagy Janka Teodóra-Béli Gábor
Jogtörténeti értekezések 56. Sorozatszerkesztő: dr. Mezey Barna
Gondolat Kiadó, Budapest, 2022.
