Andrásfalvy Bertalan 1991-ben alapította a most 30 éves Néprajz tanszékét, akkor éppen az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere volt. A ’80-as években a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi osztályát vezette, a Dunántúli Tudományos Intézetben is vezető munkatársként dolgozott, november 17-én tölti be a 90. életévét, ez alkalomból kiállítás nyílik a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán.
A kiállítás november 17-én, szerdán, 16 órakor nyílik meg, a kiállításlátogatók Andrásfalvy Bertalan népművészet-koncepciójáról fognak átfogó képet kapni, főként az erdélyi, baranyai, tolnai hímzés, viselet és tánc kutatásai alapján. A JPM-ban Andrásfalvynak rengeteg gyűjtése van, szőtteseket, festékeseket (szőnyegfajta), főkötőket, és más, házilagosan előállított, esztétikai értékkel bíró tárgyakat gyűjtöttek a kollegáival. „A tárgyakat eddig a múzeumok raktáraiban őrizték, ebből próbálunk meríteni egyet” – mondta Máté Gábor, a Néprajz tanszék munkatársa. Andrásfalvy rengeteg táncfelvételt is gyűjtött, táncleírásokat is készített. A kiállítás annak bemutatására vállalkozik, hogy mennyire átfogó és koherens képpel rendelkezett Andrásfalvy Bertalan a népművészetről.
Bundahímes rózsa szőlőfürttel, alsó szegélyén metéléses rózsa szőlőfürttel (Andrásfalvy Bertalan gyűjtése)
„Egy olyan átfogó keretet vázolt fel a hazai népművészetről és a népművészet értékéről – folytatta Máté Gábor-, amit szeretnénk a kiállításban megmutatni. Ez egy olyan gondolatvilág, amiben nagyon sok minden megtalálható, a természeti környezet és a szeretet fontossága is ugyanúgy, mint az alkotás is, ebben a folyamatban csak egy-egy elem, amiből a népművészet lényege összeáll. A kiállításból feltárulkozik Andrásfalvy Bertalan évtizedek során kiérlelt népművészet koncepciója, amely kutatása tárgyát nem formai és stiláris szempontok, hanem emberi és társadalmi szükségletek alapján vizsgálta. A népművészet – Andrásfalvy elgondolása szerint – egyáltalán nem öncélú, és alapvetően nem színpadra szerkesztett alkotások tárháza, hanem az egyén kiteljesedésének és külvilágra adott reakcióinak a tükörképe, de a társadalmi és gazdasági változások érzékeny közege is.
A tárlat 2022. március 1-jéig tekinthető meg a JPM Néprajzi Osztályán (Pécs, Rákóczi út 15.) keddtől szombatig 10 és 16 óra között.
